TUDOMÁNY
A Rovatból

Egy szuperveszélyes, úgynevezett funkciónyerő kiméravírust hozhattak létre Vuhanban a járvány előtt

Egy neves amerikai tudományos újságíró szerint mesterségesen tehették veszélyesebbé a koronavírust, de hogy ennek volt-e köze a pandémiához, csak a Kína által titkosított dokumentumokból derülne ki.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2021. június 07.



A SARS-CoV-2 koronavírusról, amely másfél éve tartja sakkban a világot, nagyon sok mindent kiderítettek már a tudósok a genomjától a fertőzés hatásmechanizmusáig. Tucatnyi oltást fejlesztettek már ki ellene és rendületlenül folynak tovább a kutatások az újabb mutációk kivédésére is.

Nem kaptunk azonban választ az egyik legfontosabb kérdésre: a természetből indult-e el a pandémia vagy pedig egy végzetes emberi hiba, esetleg egy szándékos akció áldozatai vagyunk.

Ez utóbbi két verziót sokáig az összeesküvés-elméletek kategóriájába sorolták, de az elmúlt hónapokban immár komoly szakmai körökben sem zárják ki, hogy a koronavírus a Vuhani Virológiai Intézet (WIV) kísérleti laboratóriumából kiszabadulva kezdte el pusztító világhódítását.

Ezt a témát járta körül a neves amerikai tudományos szakíró, Nicholas Wade a Bulletin of Atomic Scientists című folyóiratban. Terjedelmes cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államoknak milyen érdekeltségei fűződtek a Vuhani Virológiai Intézethez. Ezek kapcsán felmerülhet Washington felelőssége a járvány kirobbanásával kapcsolatos ködösítésben is.

Wade felidézi, hogy 2019 decemberében, a járvány kitörésekor a kínai hatóságok közölték, hogy a fertőzés a vuhani élőállat-piacról indult el. Ez az elmélet azonban hamar megdőlt, mert kínai kutatók találtak az első fertőzöttek között olyanokat, akiknél kizárható volt a piaci kapcsolat. És bár Vuhanban működik a világ egyik legnagyobb koronavírus-kutató központja, a médiában a kínai virológusok a természetes fertőzés forgatókönyvét sulykolták, és külföldi kollégáik is kiálltak mellettük a Lancetben 2020 februárjában közölt nyílt levelükben.

Wade szerint azonban ezt az akciót Peter Daszak, a New York-i EcoHealth Alliance elnöke szervezte. Az ő szervezete pénzelte a vuhani koronavírus-kutatásokat is. Ha a SARS-CoV-2 a laboratóriumból szabadult volna el, akkor Daszak potenciális felelőse lett volna az ügynek. Ezt az érdekkonfliktust azonban a Lancet olvasói előtt elhallgatták.

Hasonló levél jelent meg márciusban a Nature Science-ben is, a kaliforniai Scripps Research Institute Kristian G. Andersen vezette kutatócsoportjától, amelynek az elején azt írták: nem valószínű, hogy a vírust manipulálták, sőt, egy későbbi bekezdésben ezt határozottan ki is zárták.

Daszak és Andersen koronavírussal kapcsolatos levelei Wade szerint valójában „politikai nyilatkozatok” voltak, amelyek azt sugallták, hogy konszenzus alakult ki a szakértők között arról, hogy a fertőzés nem laborból származik.

Wade emlékeztet arra is, hogy a Daszakhoz hasonló virológusok az elmúlt 20 évben sokkal veszélyesebb vírusokat hoztak létre laboratóriumaikban, mint amilyenek a természetben léteznek. Ezeket nevezik úgynevezett funkciónyerő vírusoknak. Az ilyen kísérletek lényege, hogy egy természetben megtalálható vírust mesterségesen veszélyesebbé tesznek, hogy így kiderítsék, milyen mutációk vezethetnek oda, hogy ezek a vírusok az emberek között is terjedni kezdjenek.

Ezzel elvileg a potenciális mutánsok elleni hatékonyabb küzdelmet biztosítják, de a gyakorlatban soha nem látott veszélyességű mesterséges kórokozókat hoznak létre, amelyek katasztrófát okozhatnak, ha kijutnak a laborokból.

Milyen tényleges kísérletek folytak a Vuhani Virológiai Intézetben? Si Cseng-li professzornő, akit hazája vezető denevérvírus-szakértőjének tartanak, számos expedíciót vezetett a dél-kínai Jünan tartomány fertőzött barlangjaihoz, ahol közel száz denevér-koronavírust gyűjtöttek össze. Si közösen dolgozott Ralph S. Bariccal, az észak-kaliforniai egyetem neves koronavírus-kutatójával. Kutatásuk arra koncentrált, hogy kiderítsék, a denevérvírusok mennyire veszélyesek az emberekre.

MTI/EPA/Roman Pilipej

Wade szerint 2015 novemberében egy új funkciónyerő vírust hoztak létre, amelyhez a SARS1 vírust használták fel, tüskeproteinjét pedig a SHC014-CoV/SARS1 denevérvíruséval helyettesítették. Ez a mesterséges vírus képes volt megfertőzni az emberi légutak sejtjeit, legalább is a laboratóriumi sejtkultúrákat.

Az SHC014-CoV/SARS1-t kiméravírusnak tartják, mert genomja két vírus génállományából áll össze. Ha a SARS2-t valóban Si laboratóriumában hozták létre, akkor Wade szerint ez a kiméravírus lehetett a közvetlen prototípusa.

Baric és Si korábbi tanulmányukban nem tagadták annak kockázatát, hogy egy ilyen kiméravírus kijutva milyen károkat okozna, de szerintük a kockázatoknál sokkal nagyobb a kutatásuk haszna a jövőbeli járványokkal szembeni felkészülésben.

Si munkáját az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteihez (NIH) tartozó Allergia- és Fertőző Betegség Intézet (NIAID) finanszírozta az EcoHealth Alliance-on keresztül.

A 2018-19-es évekre szóló engedélyekből egyértelműen kiderül, hogy Si olyan új koronavírusok létrehozásán dolgozott, amelyek a lehető legmagasabb fertőzési veszélyt jelentik az emberi sejtekre.

Úgynevezett „fordított genetikai eljárással” és „fertőző klóntechnológiával” tervezett egy sor kiméravírust létrehozni, majd ezek aktivitását akarta emberi sejtkultúrákon és emberi proteinnel ellátott egereken kipróbálni. Az egyelőre nem derült ki, hogy Si meddig jutott, mert eredményeit zárolták.

Daszak 2019. december 9-én egy interjúban beszélt arról, hogy a Vuhani Virológiai Intézet kutatói miként programozzák át a tüskeproteint és hoznak létre kiméra-koronavírusokat, amelyek képesek megfertőzni humanizált egereket. Utalt arra, hogy a koronavírusokat könnyűszerrel lehet laboratóriumban manipulálni, és ha kifejlesztenek egy új koronavírust, amely emberi sejteket támad meg, le kell venni a tüskeproteinjét, és az lehet egy vakcina alapja. Ő tehát pontosan tudta, hogy mi folyik Vuhanban.

Daszak azonban ahelyett, hogy a koronavírus-járvány kirobbanásakor minderről értesítette volna a közegészségügyi hatóságokat, rögtön PR-kampányt indított, hogy meggyőzze a világot: a járványt nem okozhatta a Vuhani Virológiai Intézet egyik felturbózott vírusa. Holott "vírusszökésre" már korábban is volt példa a világ legjobb laboratóriumaiban, a 60-as évek brit feketehimlő-esetétől - amely 80 megbetegedést és három halálesetet okozott, - egészen a SARS1 kijutásáig. Utóbbi négyszer szabadult ki éppen a pekingi Nemzeti Virológiai Intézetből.

A Vuhani Virológiai Intézet új laboratóriuma a legmagasabb, 4-es biztonsági fokozattal rendelkezik. Állapotáról azonban riasztó képet festettek már 2018-ban az amerikai külügyminisztérium ellenőrei, akik szerint nincsen olyan megfelelően kiképzett szakembergárdája, amely képes lenne a laboratórium biztonságos működtetésére.

Wade megjegyzi: a valódi probléma az, hogy a virológusok általában nem szeretnek BSL-4-es körülmények között dolgozni, mert nemcsak kényelmetlen, hanem lassítja is a munkát.

2020 előtt az volt az általános előírás, hogy a SARS1 és MERS-kísérleteket BSL3-as szinten kell végezni, de a denevér-koronavírusokra megengedhető volt a 2-es szint, amely csak a minimális óvintézkedéseket tette kötelezővé. Si maga is elismerte, hogy a koronavírussal végzett kutatásaikat 2-es, legfeljebb 3-as szinten végezték.

A laboratóriumi verziót erősítheti az is, hogy jünani barlangok 1500 km-re vannak Vuhantól, a denevérek pedig legfeljebb 50 km-re távolodnak el élőhelyüktől, tehát egy természetes eredetű járványnak Jünanban kellett volna kitörnie.

Ugyancsak figyelemre méltó az a körülmény, hogy míg a SARS1 legalább 20 mutáción esett át, míg képes volt embereket megfertőzni, a SARS2-nek ez már első megjelenésekor sikerült.

A kínai egészségügi hatóságok sem találtak közvetítő fajt, pedig legalább 80 ezer állatot teszteltek. A kínaiaknak így a mai napig nincs bizonyítékuk a természetes terjedés elméletére. Ez azért furcsa, mert annak idején a SARS1 vírus esetében a járvány kitörése után négy hónappal sikerült azonosítani a közvetítő vírusgazdákat, a MERS esetében ez 9 hónapot vett igénybe. A SARS2 esetében erre 15 hónap sem volt elegendő.

Wade szerint a Vuhani Virológiai Intézet adatbázisában fontos információk lehetnek, amelyejet azonban a kínai hatóságok láthatóan nem akarnak közzétenni. Amennyiben kiderülne, hogy valóban a vuhani laboratóriumból szökött ki a vírus, súlyos felelősség terhelné a vuhani virológusokat és a pekingi vezetést is.

De felvetődne az amerikaiak felelőssége is, akik nem biztonságos külföldi laboratóriumok magas kockázatú kísérleteit pénzelték.

És Wade szerint megrendülne a virológusok világközösségébe vetett bizalom is, mert, bár pontosan tudták, hogy a funkciónyerési kutatások milyen veszélyekkel járnak, nem tudtak ellenállni az új vírusok létrehozásához vezető kísértésnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: