prcikk: Szijjártó: Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetszennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól? | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Szijjártó: Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetszennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól?

A külügyminiszter orbitális hazugságnak nevezte Magyar Péter vádját, miszerint tudott a gödi Samsung-gyárnál történt környezetszennyezésről. Az erről szóló cikket megjelentető Telexet és az őt lemondásra felszólító TISZA-elnököt is feljelentette rágalmazás miatt.


Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt tett feljelentést Magyar Péterrel és a Telex szerkesztőségével szemben Szijjártó Péter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a 24.hu-val a gödi Samsung-gyárról megjelent cikk nyomán.

„Ha jól értem, Magyar Péter megvádolt azzal, hogy tudtam valamilyen környezetszennyezésről, és ennek ellenére kijártam valamiféle környezetvédelmi engedélyeket a Samsung gödi gyárának. Ez egy orbitális hazugság, és ezt kikérem magamnak”

– reagált Szijjártó Péter.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn a Telexen megjelent egy tényfeltáró cikk, amely arról írt, hogy a gödi Samsung-akkugyárban olyan súlyos munkavédelmi és légszennyezési problémák voltak, hogy a kormányülésen is felmerült a gyár bezáratása. A cikk szerint a dolgozók egy részét a határértéket messze meghaladó mértékű, rákkeltő vegyi anyagoknak tehették ki. Források alapján arról számolt be, hogy az ügyben a titkosszolgálatok is vizsgálatot folytattak, a jelentésük pedig több minisztert megdöbbentett. A Telex szerint Rogán Antal a politikai kockázatok miatt a gyár bezárását javasolta, míg a támogatók között volt a külföldi beruházásokért felelős Szijjártó Péter. A kormányülésen végül az a döntés született, hogy nem állíttatják le a gyárat, hanem határidőt adnak a problémák megoldására.

A külügyminiszter a felvetésre, hogy a cikkben hivatkozott dokumentumok létét vagy a következtetéseket vitatja-e, azt mondta: „A magyar kormány nem tárgyal hatósági ügyeket.”

Hozzátette, nem tart attól, hogy a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, mert szerinte a leírt események nem történtek meg. Arra a kérdésre, hogy a gödi gyár mindig is az előírásoknak megfelelően működött-e, Szijjártó így reagált:

„Teljesen mindegy, hogy én erről mit gondolok, mert nekem ebben nincs szavam. Én a környezetvédelmi hatóság döntéseiben és eljárásaiban bízom”.

„A magyar államnak vannak hatóságai […], és ezeknek az a dolguk, hogy minden, Magyarországon működő gyár esetében érvényt szerezzenek a szabályoknak […], érjék el, hogy azokat betartsák, büntessék meg az illetőket, korlátozzák a működést, vagy zárják be a gyárakat. Nemcsak ebben az esetben, de soha nincsen ilyen helyzet, mint amiről a Telex ír, ilyen ügyekről mi nem tárgyalunk, mi nem lobbizunk, nem próbáljuk elérni azt, hogy ha a hatóság tapasztal valamit, akkor az ellenkezőjét csinálja” – állította a miniszter. Személyes érvként azt is felhozta, hogy öt kilométerre lakik a gyártól.

„Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetet szennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól? Ne nézzük már hülyének egymást!”

– jelentette ki Szijjártó.

Tavaly júliusban a Pest Vármegyei Kormányhivatal a maximálisan kiszabható, 100 millió forintos munkavédelmi bírsággal sújtotta a Samsungot, mert 66 dolgozó esetében nem végezték el a rákkeltő nikkel és kobalt kötelező biológiai monitorvizsgálatát. Tavaly ősszel a bíróság megsemmisítette a gödi gyár egységes környezethasználati engedélyét, bár a kormányzat szerint az üzem csökkentett kapacitással addig is működhetett. A Kúria idén február 3-i döntése értelmében a gyár visszakapja az engedélyét. A kormányhivatal a Telex cikkére reagálva közölte: szerintük az valótlanságokat tartalmaz, és a gyár működése nem veszélyeztette a környezetet.

Az akkugyártás körüli feszültség nem csak Gödön érezhető. A Pilisjászfaluba tervezett akkuipari beruházással kapcsolatban Erős Gábor fideszes országgyűlési képviselő arról posztolt, hogy erre nem kerül sor. A 24.hu kérdésére, miszerint ezek szerint fideszes térségbe nem kerülhet akkuipari beruházás, máshova igen, Szijjártó azt mondta, ez féligazság. „Beszéltem Gáborral erről, ott elkezdtek valakik álhírt terjeszteni. Erről nekünk fogalmunk sincs, minket senki nem keresett meg ilyen ügyben. Ez kamu.”

Ugyanakkor egyetértett a térség fideszes képviselőjének környezetvédelmi érveivel:

„A Pilis térségében nincs keresnivalójuk az ilyen beruházásoknak, főleg, ha a térségben élők azt nem akarják.”

A miniszter elmondása alapján az iparág kapacitásainak bővítése a jövőben is hangsúlyos szerepet kap az iparstratégiában, ha a technológiai és egyéb feltételeknek megfelelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

– közölték.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A frakcióvezető is visszalépett a Jobbikban, Lukács László György sem indul a választáson
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője a karcagi választókerületben indult volna az áprilisi választáson. Döntésével tovább csökkent a párt egyéni jelöltjeinek száma, miután országos listát sem tudtak állítani.


Visszalépett az áprilisi országgyűlési választástól Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. A Nemzeti Választási Iroda honlapján hétfőn jelent meg a neve mellett a „kiesett” státusz, a hírt a képviselő a Telexnek megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Lukács a karcagi központú, Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületben indult volna.

A politikus 2014 óta országgyűlési képviselő, mindhárom ciklusban listáról jutott mandátumhoz. A 2022-es választáson a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt ugyanebben a körzetben, ahol a szavazatok 29,18 százalékával a második helyen végzett a fideszes F. Kovács Sándor mögött, aki 64,14 százalékot szerzett. Bár idén a jobbikos jelöltek közül ő adta le először az ajánlásokat, később arról beszélt, hogy érezhetően nehezebben ment a gyűjtés a szokásosnál.

Nem Lukács az első, aki visszalép a párt jelöltjei közül. Múlt héten a mátészalkai Földi István és a budafok-budatétényi Staudt Gábor is bejelentette, hogy nem indul a választáson.

A Jobbik eredetileg 104 választókerületben kezdte meg az ajánlások gyűjtését, és 84 helyen le is adta az íveket a márciusi határidőre. Nem sokkal később azonban a párt közleményben tudatta, hogy nem sikerült 71 körzetben elegendő ajánlást összegyűjteniük, így húsz év után először nem tudnak országos listát állítani.

A párt a listaállítás kudarca után azt közölte, továbbra is támogatja azokat a jelöltjeit, akik versenyben maradtak. „A Jobbik továbbra is teljes mellszélességgel támogatja azon képviselőjelöltjeit, akik a listaállítás elmaradása ellenére is tovább dolgoznak azért, hogy megnyerjék a helyi választók támogatását” – írták. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint jelenleg 47 jobbikos egyéni jelölt van még versenyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: