2011 óta 40 év munkaviszony után már azok a nők is nyugdíjba mehetnek, akik még nem érték el a hivatalos nyugdíjkorhatárt. A Magyar Nemzet szerint jövőre ezt a Nők 43+ program válthatja.
A kormányközeli sajtóban újabb nyugdíjprogramot emlegetnek: Nők 43+ néven jövőre jöhet a Nők 40 program frissített verziója a Magyar Nemzet értesülései szerint. Bár a nyugdíjkorhatár nem emelkedik, a nőknek azért nem árt alaposan megfontolni, mikor éljenek a korai visszavonulás lehetőségével.
A Nők 40 programot anno a második Orbán-kormány találta ki, és 2011 óta negyven év munkaviszony után már azok a nők is nyugdíjba mehetnek, akik még nem érték el a hivatalos nyugdíjkorhatárt.
A kezdeményezés mögött az a logika húzódott meg, hogy a fiatalabb nagymamák segítenek a dolgozó szülőknek, gondoskodnak az unokákról, ezzel támogatva a családokat.
Most azonban úgy tűnik, a Nők 40 átalakulóban van: a Hitelforum.hu információi szerint 2025-ben jöhet a Nők 43+, ami az eddigi kedvezményes nyugdíjfeltételek szigorításával jár. Például a szakmunkásképzésben és a felsőoktatásban eltöltött éveket már nem számítják majd be a Nők 40-hez szükséges szolgálati időbe. Kivételt csak a szakmunkás nyári gyakorlat és a szakközépiskolai biztosítási jogviszonyban eltöltött idő jelent.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők így még több évet veszíthetnek, mivel az egyetemi évek nem számítanak majd bele a nyugdíjjogosultságba. Ez még akkor is igaz, ha az adott időszak egyébként szolgálati időnek minősül – például, ha valaki 1998 előtt nappali tagozaton volt hallgató.
Sokan azért aggódnak, mert amikor a Nők 40-et bevezették, az a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazodott, ami most már 65 év. A Nők 43+ pedig újabb kompromisszumokat hozhat a korai nyugdíj lehetőségében.
A Magyar Nemzet szerint idén már nem várható jelentős változás a nyugdíjszabályokban, így a 65 éves korhatár egyelőre marad, és aki 1960-ban született, annak 2025-ben jön el a nyugdíj ideje.
A kormányközeli sajtóban újabb nyugdíjprogramot emlegetnek: Nők 43+ néven jövőre jöhet a Nők 40 program frissített verziója a Magyar Nemzet értesülései szerint. Bár a nyugdíjkorhatár nem emelkedik, a nőknek azért nem árt alaposan megfontolni, mikor éljenek a korai visszavonulás lehetőségével.
A Nők 40 programot anno a második Orbán-kormány találta ki, és 2011 óta negyven év munkaviszony után már azok a nők is nyugdíjba mehetnek, akik még nem érték el a hivatalos nyugdíjkorhatárt.
A kezdeményezés mögött az a logika húzódott meg, hogy a fiatalabb nagymamák segítenek a dolgozó szülőknek, gondoskodnak az unokákról, ezzel támogatva a családokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump Jimmy Kimmel kirúgását követeli, aki „leendő özvegynek” nevezte a first ladyt
Az amerikai elnök és felesége nyilvánosan szólította fel az ABC-t és a Disney-t a késő esti műsor házigazdájának elbocsátására. Kimmel azzal védekezett, hogy könnyed viccelődésnek szánta a poént, amely az elnöki pár közti korkülönbségre utalt.
Donald és Melania Trump azonnal kirúgatná Jimmy Kimmelt egy a first ladyre tett, viccesnek szánt megjegyzés miatt.
A népszerű műsorvezető múlt csütörtökön a Fehér Ház Tudósítóinak Vacsoráját parodizálta. A monológban így tréfálkozott:
„Trumpnénak, olyan ragyogása van, mint egy leendő özvegynek.”
Két nappal később, szombat este lövések dördültek a Washington Hilton szállodánál, ahol a valódi gálavacsorát tartották. A támadás után Donald és Melania Trumpot a titkosszolgálat kimenekítette a helyszínről.
Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon követelte Jimmy Kimmel azonnali elbocsátását. A műsorvezető viccét egy, a vacsorán történt biztonsági incidenshez kötötte, és „alávaló, erőszakra való felhívásnak” nevezte.
„Jimmy Kimmelt a Disneynek és az ABC-nek azonnal ki kell rúgnia”
– jelentette ki Trump.
Nem sokkal korábban Melania Trump is megszólalt az X-en, ahol azt írta, hogy
„Kimmel gyűlölettel teli és erőszakos retorikája az ország megosztását szolgálja. A családomról szóló monológja nem komédia.”
A first lady azzal vádolta a műsorvezetőt, hogy az ABC mögé bújik, és „gyávának” nevezte.
Jimmy Kimmel a műsora hétfő esti adásában reagált a vádakra.
A poént „könnyed viccelődésnek” nevezte, amely szerinte nem erőszakra buzdított, hanem az elnöki pár közti korkülönbségre utalt.
Egyúttal együttérzését fejezte ki a vacsorán történt lövöldözés miatt.
A szombat este történt lövöldözéssel a hatóságok egy 31 éves, kaliforniai férfit, Cole Tomas Allent gyanúsítanak, akinél egy kézifegyver, egy puska és több kés is volt. A férfit azóta az elnök elleni merénylet kísérletével vádolták meg.
Donald Trump a történtek után úgy nyilatkozott, hogy a támadó „valószínűleg egy elég beteg fickó”, és azt is elmondta, hogy ő egyáltalán nem félt, sőt, kíváncsiságból visszatartotta a testőreit, mert látni akarta, mi történik.
Donald és Melania Trump azonnal kirúgatná Jimmy Kimmelt egy a first ladyre tett, viccesnek szánt megjegyzés miatt.
A népszerű műsorvezető múlt csütörtökön a Fehér Ház Tudósítóinak Vacsoráját parodizálta. A monológban így tréfálkozott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Időpontja volt, ezért magára hagyta az utcán haldokló férfit – drámai esetről számolt be az Országos Mentőszolgálat
A saját programjára hivatkozva nem segített egy életveszélyben lévő emberen. Bár a kiérkező mentők végül sikeresen újraélesztették a beteget, az eset rávilágít a laikus segítségnyújtás elmaradásának kockázataira.
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
A bejegyzés szerint a késlekedésnek súlyos következménye lett.
„A mentésirányító aggodalma sajnos bekövetkezett, a perceken belül kiérkező rohamkocsi már életjelek nélkül találta a beteget.”
A kiérkező egység ennek ellenére megkezdte a küzdelmet a férfi életéért, „ami hosszas küzdelem és számos életmentő beavatkozás után sikerre vezetett és a férfi keringése visszatért.” A helyszíni ellátást követően stabil állapotban szállították kórházba.
A mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy a laikus segítség elengedhetetlen. „A mentések sikerességében bajtársaink szakmai helytállása mellett minden esetben elengedhetetlen szerepe van azoknak a bátor, segítőkész laikusoknak, akik a mentésirányítás utasításai alapján megkezdik a betegek ellátását a mentők kiérkezéséig, jelentősen növelve ezzel a túlélés esélyét.”
„A segítségnyújtás nem merül ki a mentőhívásban, kérjük, soha ne hagyjátok magukra segítségre szoruló embertársaitokat, szükség esetén kezdjétek meg az elsősegélynyújtást!”
Azt kérik: „segítsetek, hogy segíthessünk: köszönjük a hétköznapi hősöknek, hogy vagytok!”
Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.
„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”
A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterrel tárgyalt a Richter vezére, egyelőre nem fizetnek osztalékot az MCC-nek
Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián közölte, hogy készek elhalasztani az osztalékfizetést. Ezzel az uniós viták rendezését segítenék, amelyek a magyar egyetemi autonómia miatt zajlanak.
A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.
A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.
Orbán Gábor elmondta, hogy a napokban egyeztetett a leendő miniszterelnökkel. Magyar azt kérte tőle, hogy amíg nem rendeződik az uniós tárgyalások szempontjából kiemelt fontosságú egyetemi autonómia kérdése, addig lehetőleg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis kekvák irányába halasszák el az osztalékfizetést.
A gyógyszercég vezérigazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy a Richter meg fogja találni a jogszerű és piackonform megoldást az osztalék visszatartására a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő tehetséggondozó intézmény felé is – írja tudósításában a Telex. A bejelentésre a Richter árfolyama eséssel reagált, a részvény 1,7 százalékos mínuszban állt a nap folyamán.
A Richter szerdán tartja éves rendes közgyűlését, ahol a részvényesek döntenek az igazgatóság osztalékjavaslatáról.
A cég a tavalyi év után a rendes osztalékon felül extra osztalékot is fizetne, összesen 120 milliárd forintot.
Ebből a Matthias Corvinus Collegium a 10 százalékos részesedése alapján 12 milliárd forintra számíthatna, és további 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vele szoros kapcsolatban álló Maecenas Universitas Corvini alapítvány is.
Nem a Richter az első nagyvállalat, amely hasonló lépésre szánja el magát. Korábban a Mol igazgatósága javasolta az osztalék kifizetésének harmadik negyedévre tolását, miután Magyar Péter Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval tárgyalt.
A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.
A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett az NKA átláthatatlan támogatásai miatt a Független Előadó-művészeti Szövetség
A FESZ közleményben jelezte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentést különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt. Szerintük a támogatások odaítélése átláthatatlan volt.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közleményt adott ki arról, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A szervezet emlékeztet rá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.
A nyilvánosan elérhető információk alapján a Kollégium működésére vonatkozó alapvető adatok – így különösen a tagok személye, a működés célja, a döntéshozatal rendje és a rendelkezésre álló források nagysága – nem hozzáférhetőek az NKA honlapján.
A közzétett adatok szerint a Kollégium összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntött 1088 esetben.
„E döntések közül mindössze két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás, a többi támogatás esetében nem található nyoma sem nyilvános, sem meghívásos pályázati felhívásnak” – mutatnak rá.
A FESZ-ben a hozzáférhető információk alapján felmerült a gyanú, hogy „nem került sor nyílt vagy meghívásos pályázatok közzétételére”.
A szervezet gyanúja szerint lehetséges, hogy „a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak”.
A FESZ szerint emellett a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak, a döntéshozók személyét nem hozták időben nyilvánosságra, és egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is feltűntek, ami a szervezet szerint indokolja a támogatások felhasználásának vizsgálatát. A közleményben hangsúlyozzák: „a hatályos jogszabályok értelmében a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozni, biztosítva ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.”
A szövetség szerint a jelen esetben ezen követelmények teljesülése nem állapítható meg egyértelműen, ezért „várjuk, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség megtegye a megfelelő intézkedéseket és késlekedés nélkül kivizsgálja a feljelentés tárgyát.”
A napokban terjedt el a hír a sajtóban, hogy az NKA az érintett szakmai kollégiumokat megkerülve, közel 12 milliárd forintot oszthatott szét a Fideszhez köthető gazdasági, közéleti és művészeti szereplőknek. Az értesülések szerint kormánypárt az NKA-n keresztül fizethette ki a 2026-os választási kampányában részt vevő influenszereit.
Hankó Balázs kulturális miniszter a vádakra reagálva azt közölte, hogy a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében, meghatározott szakmai szempontok alapján történt. Azt is hangsúlyozta, hogy a támogatásokból nem „csorgattak vissza” semmit a választókerületi kampányába.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közleményt adott ki arról, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A szervezet emlékeztet rá, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
