HÍREK
A Rovatból

Szájer József: Nem volt eresz azon a házon

A Telex arról is kérdezte a visszatérő expolitikust, mit gondol arról, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Szájer válasza: Hogy én ezzel a mondattal egyetértek-e vagy sem, azt nem kívánom elmondani.


Szájer József nagyinterjúval tért vissza a nyilvánosságba, négy évvel azután, hogy a brüsszeli melegorgia botránya miatt viharos körülmények között távozott a politikából. A Telexnek adott interjúban kiderült, hogy a történtek máig nem hagyják nyugodni:

most megjelent politikai memoárkötetének mottójául azt az Orbán Viktor-idézetet választotta, amely lényegében a Fideszből való kizárásához vezetett.

Szájer azt mondja, hogy a kormányfő akkori mondanivalójának a kötetre rákerült mondatrész, vagyis a „Harmincéves munkáját nem fogjuk elfelejteni” a lényege. Csakhogy az a mondat a valóságban úgy folytatódott, hogy „de cselekedete nem elfogadható, és nem védhető.” és az előzte meg, hogy „Amit (…) tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele.”

Amikor arról kérdezték, hogy nem érzi-e felelősnek magát a Fidesz homofób politikájáért, és nem lett volna-e jobb egy elfogadóbb rendszert építeni, Szájer úgy válaszolt, hogy ő „szabadságharcosnak” tartja magát, aki már 1990-ben is azért küzdött, hogy Magyarországon mindenki szabadon élhesse a magánéletét. Az expolitikus szerint nem ő a képmutató, hanem az az „elképesztően zajos műfelháborodás”, amit a botránya során tapasztalt.

Szájer úgy érzi, hogy olyan mém készült róla, ami szerint

„gyűlöletkeltő politikus vagyok, és azt próbálom másnál megakadályozni, amit én magam a magánéletemben csinálok.”

De szerinte

„Nem tudnak bizonyítékot mutatni arra, hogy az én magatartásom gyűlöletkeltő lett volna.”

Az expolitikus szerint Magyarországon nincs homofób rendszer, itt „mindenki szabadon élhet, és mindenkinek a magánéletét tiszteletben tartják. Kivéve talán az enyémet.”

A beszélgetés során Szájer József több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy „nem kívánja elmondani” az igazi véleményét bizonyos kérdésekről. Így például arról sem mondott konkrét véleményt, hogy mit gondol az alkotmánykiegészítésről, amely kimondja, hogy „az anya nő, az apa férfi.”

Szájer visszaemlékezése szerint 2020-ban nem értesítették előre a Fideszből arról, hogy a választási kampány egyik fő csapásiránya a homofóbia lesz. Elmondása alapján nem jelezte aggályait a kampánnyal kapcsolatban, mert „azt gondoltam, hogy nem az én dolgom.”

2020 óta szerinte nem tapasztalt olyat, hogy valakit akadályoztak volna Magyarországon abban, hogy szabadon élje az életét. Úgy véli, hogy a magyar állam nem sérti meg a tinédzserek magánszféráját azzal, hogy megtiltotta a szexuális felvilágosításukat.

Helyesnek tartja a homoszexualitást megemlítő könyvek befóliázását, amit a tévés korhatárkarikákhoz hasonlított: „ez olyan, mint a tévés korhatárkarikák.”

Szájer József szerint 2020 decemberében csak „a megengedhetetlen gyalázkodáson kívül” tapasztalt beavatkozást a magánszférájába, amit állítása szerint a független sajtó követett el vele szemben.

A politikai botrányokat illetően először azt mondta, hogy „jó néhány” olyan eset volt a magyar politikában, mint az övé. Amikor azonban a lap újságírója visszakérdezett, elismerte, hogy ez nem így van, de hozzátette:

„De a valóságban azért nézzenek körül, vannak botrányok, mindenfélék.”

A brüsszeli melegbuliról szóló tudósításokat hazugságokkal telinek nevezte, azt állította, hogy „eresz sem volt azon a házon,” amelyről a rendőrök elől menekült. Szerinte az ereszről szóló állítás „nem is hazugság, csak technikai tájékozatlanság volt”. Ennek ellenére sem mondta el, miben hazudott róla szerinte a sajtó.

Az interjú egy pontján a homoszexualitás és a képmutatás témája helyett a Fidesz működéséről esett szó. Szájer szerint „ennek a rendszernek a demokratikussága, a szabadsága, adott esetben fideszessége” nem azon múlik, hogy volt besúgókat és III/III-as tiszteket is kineveztek fontos beosztásokba. Amikor arra kérdezték, hogy az 1990-es Szájer mit szólt volna ahhoz, hogy a 2010-es Szájer a kommunista Pozsgay Imrével közösen ír alkotmányt, így válaszolt:

„Hogyha nem változtunk volna, az olyan lett volna, mintha egy kisgyerek ruháját hordanánk 30 évesen.”

Amikor szóba került, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben összemosta a homoszexualitást és a pedofíliát, Szájer így reagált:

„Védjék meg a jogaikat! Védje meg mindenki a saját jogait, és akkor ebből egy jobb ország lesz. Mindenki pereskedjen, ha valakinek a magánszféráját megsértik.”

Szájer József visszatéréséhez – állítása szerint – nem kellett Orbán Viktor engedélye, mivel most nem politikusként lépett a nyilvánosság elé. Arról sem vitázott senkivel, hogy újbóli megjelenése terhes lehet-e a Fidesz számára.

Amikor a miniszterelnök milliárdokból felújított Habsburg majorságban való lakhatásáról kérdezték, Szájer csak annyit mondott: „Hol van itt a törvénysértés?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy bajban van több százezer magyar, érvényteleníthetik a TAJ-számukat
Friss NAV-adatok szerint több mint 348 ezer embernek van hathavi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő emiatt érvényteleníti a TAJ-számukat, amivel elveszítik a térítésmentes állami ellátást.


Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.

Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.

Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.

A csapdahelyzet azokat érinti, akiknek valamiért megszűnik a biztosítási jogviszonyuk – például elveszítik a munkájukat, befejezik a tanulmányaikat vagy lejár a gyes –, és nem tudnak elhelyezkedni. Ilyenkor fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, de ha erre jövedelem híján nem képesek, nemcsak az ingyenes orvosi ellátástól esnek el, de a NAV adók módjára behajthatja rajtuk a tartozást – írta a 24.hu.

A portál egyik olvasója, akinek kamatokkal együtt már több mint 750 ezer forintos adóssága gyűlt össze, közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a pontos számokért.

A 2020 júliusában bevezetett szabályozás értelmében ugyanis, akinek a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, annak a TAJ-számát érvénytelenítik.

A rendszer szigorítása már korábban napirenden volt, egy törvényjavaslat eredetileg már háromhavi tartozás után elvette volna a TAJ-számot, de végül a hat hónapos türelmi idő maradt a törvényben.

A fizetendő összeg közben jelentősen emelkedett: míg 2008-ban havi 4350 forint volt, ma már 12 300 forintot kell havonta befizetnie annak, aki kiesik a biztosítotti körből.

A folyamat magától indul: a NAV előírja a fizetési kötelezettséget, hathavi elmaradásnál pedig jelez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, amely érvényteleníti a TAJ-számot. A jogosultság a tartozás rendezését követő NAV-jelzés alapján válhat újra érvényessé.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 1995 óta összesen 5,45 millió TAJ-számot érvénytelenítettek, de ez a szám a haláleseteket is tartalmazza. A kifejezetten hathavi járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ-számok száma 2021 januárjától több mint 206 ezer volt. A 24.hu által közölt adatok szerint évente 138,5 ezer és 172,9 ezer közötti ilyen érvénytelenítés történt.

A NAV 2026 januári adatai még részletesebb képet adnak a tartozásokról: eszerint több mint 88 ezren voltak, akiknek félmillió forintnál is több adósságuk gyűlt össze.

A legtöbbjüknek, csaknem 117 ezer embernek 150 és 350 ezer forint közötti hátraléka volt, és több mint 52 ezer honfitársunk tartozott 350 és 500 ezer forint közötti összeggel. Egy 150 ezer forintos tartozás már akkor is összejöhetett, ha valaki a tavalyi évben és idén januárban sem fizetett, aki pedig már 2023 óta nem tud fizetni, annak adóssága meghaladhatta az 505 ezer forintot is.

A tartozás következményekkel jár: 10 ezer forintos összeg alatt nem indul NAV-végrehajtás, de 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozás esetén már lehetséges az inkasszó és a jövedelemletiltás.

A lakhatást közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetében 500 ezer forintot meg nem haladó tartozásnál nincs helye ingatlan-végrehajtásnak.

A járuléktartozás főszabály szerint 4-4,5 év alatt évülhet el. A NAV-nak arról nincs külön statisztikája, hogy az elmúlt öt évben pontosan hány végrehajtás indult kifejezetten ilyen típusú tartozás miatt.

A cikkben szereplő helyzetben két lehetséges rendezési út szerepel: a tartozás rendezése vagy a szociális rászorultság igazolása. Utóbbi esetben a járási hivatalnál lehet kérelmezni a jogosultság megállapítását, ami mentesítheti az érintettet a járulékfizetés alól. Ennek hiányában azonban a tartozás gyorsan nő, és az ellátás elvesztése mellett a NAV-behajtás kockázata is folyamatosan fennáll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az NKA bizottságának közel fele lemondott, Vidnyánszky Attila is távozik
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, hogy otthagyta a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát. Döntésével Baán Lászlót és Both Miklóst és Bús Balázst követte a 17 milliárdos pénzosztási botrány miatt.


Újabb nagy név távozott a 17 milliárd forintos pénzosztási botrány miatt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságából:

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.

A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.

A lemondási hullámot a bizottsági tagok közül Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette leginkább láthatóvá csütörtökön, bár az NKA közleménye szerint Bús Balázs alelnök már április 14-én szóban jelezte távozási szándékát.

Baán szerint a kollégium beszámolója súlyosan hiányos és megtévesztő képet adott a bizottság számára.

Őt követte szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a testület szakmai hitelét ásták alá.

„A kialakult helyzetben a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott Both, aki azt is elmondta, a bizottság eredetileg egy szakmai feladatokat ellátó testület létrehozásához járult hozzá, nem pedig egy „zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra”.

Amikor a hiányosságok világossá váltak, kollégáival együtt a vitatott kifizetések befagyasztását és teljes iratbetekintést szorgalmazott.

A kormányzati oldal szerint a támogatások szabályos eljárásban, szakmai szempontok alapján születtek. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke szerdán rendkívüli ülést tartatott, ahol javasolta, hogy a támogatottaktól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi beszámolókat.

ATV-interjújában a miniszter arról beszélt, hogy a pénz kiosztása ízlésbeli kérdés, és előnyben részesítették a „hazaszeretet” megjelenítő alkotókat. Azonban több, a finanszírozásokkal kapcsolatos kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elmegyógyintézetbe kerül a 24.hu főszerkesztőjét brutálisan összeverő férfi
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit Pető Péter, a 24.hu főszerkesztőjének megtámadásával gyanúsítanak. A kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.


Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy

a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.

Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.

Az első ütéstől a főszerkesztő a földre került, ahol a támadó tovább rugdosta, miközben ő segítségért és rendőrért kiáltott.

A támadás következtében az újságíró több arccsontja eltört: betört a bal szemüregének fala és eltört a járomíve is, emellett horzsolásokat és hámsérüléseket szenvedett.

A támadó egy idő után abbahagyta a bántalmazást, majd visszatért a közelben hagyott holmijaihoz. Az újságíró ezután a Dráva utca felé indult, ahol járókelők hívtak hozzá mentőt és rendőrt.

A rendőrök később elfogták a feltételezett elkövetőt. Az ügyben a sérülések súlyossága miatt súlyos testi sértés gyanújával indult eljárás, a gyanúsított beszámíthatóságát pedig szakértők vizsgálják.A brutális utcai támadásról Pető Péter maga számolt be a 24.hu-n.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
NKA-botrány: Both Miklós is lemond a bizottsági tagságról
A Hagyományok Háza főigazgatója is bejelentette, hogy távozik a Nemzeti Kulturális Alap bizottsági tagságából. Döntését azzal indokolta, hogy nem kíván szakmai legitimációt adni egy olyan működéshez, ahol a döntéshozatal és az ellenőrzés feltételei sérültek.


Baán László után a Hagyományok Háza főigazgatója, Both Miklós is lemondott a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában betöltött tagságáról. Döntését azzal indokolta, hogy nem kíván szakmai legitimációt adni egy olyan működéshez, ahol súlyosan sérültek az átlátható döntéshozatal, a közzététel és az ellenőrzés alapvető feltételei.

Both Miklós a Válasz Online-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Szerinte külön kell választani a testület idei szakmai megújítását és azt a később feltárt, átláthatatlan eljárási gyakorlatot, ami még a bizottsági tagok előtt sem volt ismert.

„A mostani ügyben számomra az a legsúlyosabb, hogy miközben a Bizottság szakmai alapon működött, utólag olyan döntési és közzétételi hiányosságok váltak láthatóvá, amelyek miatt a Bizottság nem rendelkezett a felelős mérlegeléshez szükséges teljes információs háttérrel” – mondta.

A botrány azután robbant ki, hogy kiderült, a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma mintegy 17 milliárd forint támogatás szétosztásáról döntött, a kedvezményezettek között több, a kormányhoz közel álló ismert szereplő is feltűnt.

A döntések listáját Molnár Áron influenszer hozta nyilvánosságra április 23-án, miután az NKA hónapokig nem tette közzé azokat, holott

Both Miklós szerint a szabályok értelmében a jóváhagyástól számított öt napon belül nyilvánosságra kellett volna hozni a listát. A hivatalos közzététel végül a felháborodást követően, április 24-én történt meg.

„Ekkor vált számomra nyilvánvalóvá, hogy a bizalmi alap, amelyre a Bizottság működése épült, helyrehozhatatlanul sérült” - kommentálta.

Az ügy első lemondója Bús Balázs volt, aki alelnökként felügyelte a botrányt kirobbantó kollégiumot. Őt követte Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, és most Both Miklós is a távozás mellett döntött.

Both szerint az alelnök szerepét tisztázni kell, mert a pozíció nem csupán formális. „Bús Balázs alelnökként, az elnök helyetteseként szervezte a Bizottság munkáját… Ebből következően egy ilyen súlyú ügyben az alelnöki szerepkör felelősségi határait tisztázni kell” – tette hozzá. Azt is mondta, hogy „A személyes közreműködéséről és belső mozgásteréről azonban információ hiányában nem tudok nyilatkozni.”

Both Miklós a távozását egyfajta felelősségvállalásként értékeli.

„A lemondásom nem menekülés a felelősség elől, épphogy annak vállalása.”

Hankó Balázs leköszönő kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában védelmébe vette a támogatások elosztását. Azt mondta, jogszerű döntések születtek, nyílt pályázatokról volt szó, és szerinte nem azt kell nézni, ki kapta a pénzt, hanem azt, milyen kulturális tartalom valósul meg belőle.

A politikai részrehajlásra vonatkozó kérdésre úgy reagált, a kulturális döntések ízlésbéli kérdések.

Via Népszava


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk