HÍREK
A Rovatból

Spanyolország, Írország és Norvégia elismerte a Palesztin Államot – Izrael tiltakozik

A zsidó állam visszahívta nagyköveteit az említett államok fővárosaiból. A világon már 146 ország elismeri a palesztinok államiságát, aminek végső célja a közel-keleti háborús helyzet megszüntetése.


Spanyolország, Írország és Norvégia hivatalosan elismerték Palesztinát kedden, ami heves reakciót váltott ki Izraelből, amely több mint hét hónap gázai konfliktus után egyre inkább elszigetelődött – jelentette a Reuters.

Madrid, Dublin és Oslo közölték, hogy céljuk a tűzszünet elérése Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamasz közötti háborúban. A három ország reméli, hogy döntésük más európai uniós országokat is ösztönöz majd hasonló lépések megtételére.

„Ez az egyetlen módja annak, hogy előrelépjünk a mindenki által elismert egyetlen lehetséges megoldás felé, amely egy békés jövőt biztosít, ahol a palesztin állam Izrael mellett él békében és biztonságban” – mondta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök egy televíziós beszédében.

Spanyolország egységes palesztin államot ismer el, beleértve a Gázai övezetet és Ciszjordániát, a Palesztin Nemzeti Hatóság irányítása alatt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal – tette hozzá.

Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter szerint ezzel az ENSZ 193 tagállama közül már 146 ismeri el a palesztin államot.

A Palesztin Hatóság, amely korlátozott önrendelkezést gyakorol Ciszjordániában izraeli katonai megszállás alatt, üdvözölte a döntést.

Sanchez elmondta, hogy Madrid nem ismeri el az 1967 előtti határok megváltoztatását, hacsak azt mindkét fél nem hagyja jóvá.

Az ír külügyminisztérium a múlt héten közölte, hogy Ramallahban, Ciszjordániában található képviseleti irodáját nagykövetséggé fejleszti, nagykövetet nevez ki oda, és a palesztin misszió státuszát nagykövetséggé emeli Írországban.

„A békefolyamat végén szerettük volna elismerni Palesztinát. Most Spanyolországgal és Norvégiával együtt léptünk, hogy életben tartsuk a béke csodáját” – mondta Simon Harris ír miniszterelnök kedden kiadott nyilatkozatában.

Izrael többször is elítélte a döntést, mondván, hogy az erősíti a Hamaszt, azt a militáns iszlamista csoportot, amely a halálos október 7-i támadást vezette Izrael ellen, amely a Gázai övezetben folyó háborút kiváltotta.

„Sanchez, amikor elismered a palesztin államot, bűnrészes vagy a zsidó nép elleni népirtásra való felbujtásban és háborús bűnökben” – írta Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter kedden az X-en.

Az Európai Unió 27 tagállama közül Svédország, Ciprus, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária már elismerte a palesztin államot. Szlovénia várhatóan csütörtökön fogadja el az elismerést, és Málta is követheti.

Nagy-Britannia és Ausztrália szintén fontolgatja az elismerést, de az EU tagja, Franciaország közölte, hogy most nem alkalmas az idő, míg Németország Izrael legszorosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal együtt elutasítja az egyoldalú megközelítést, ragaszkodva ahhoz, hogy a kétállami megoldás csak párbeszéd útján érhető el.

A dán parlament kedden elutasította a palesztin állam elismerését célzó törvényjavaslatot.

Norvégia, amely a palesztinoknak szánt nemzetközi adományozói csoportot vezeti, nemrégiben még az Egyesült Államok álláspontját követte, de már elvesztette bizalmát abban, hogy ez a stratégia működni fog.

A spanyolok hagyományosan a palesztinok felé hajlanak. Amióta Izrael megkezdte offenzíváját Gázában az október 7-i támadásra válaszul, a spanyolok között a kétállami megoldás támogatottsága 2021-ben 40%-ról 2024 áprilisára 60%-ra emelkedett a Real Instituto Elcano felmérése szerint.

Kushtrim Istrefi, a hollandiai Utrechti Egyetem jogi professzora szerint ez a lépés része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amelynek célja, hogy összehangolt nyomást gyakoroljanak Izraelre a gázai konfliktus befejezése érdekében. „A jövőben újabb elismerési hullámot láthatunk” – mondta Istrefi. „Minél több elismerést kap Palesztina, annál közelebb kerülünk ahhoz a valósághoz, ahol a kétállami megoldás nemzetközi jogi szempontból valósággá válik.”

A konfliktus több mint 36 ezer palesztin életét követelte, a gázai egészségügyi minisztérium szerint. Izrael szerint az október 7-i támadás, amely a 75 éves története legrosszabbja volt, 1200 embert ölt meg, és több mint 250 túszt ejtettek.

„Örülünk a három országnak, amelyek kiálltak mellettünk és elismertek minket, elismerték a palesztin államot” – mondta Falastin Al-Mansi, egy kitelepített palesztin Deir al-Balah-ban, Gázában. „Reméljük, hogy nagyobb nyomást gyakorolnak Izraelre, mert elegünk van.”

Izrael az elismerési lépésre válaszul visszahívta nagyköveteit Madridból, Oslóból és Dublinból, valamint behívta a három ország nagyköveteit, hogy nézzék meg a Hamasz fegyveresei által elrabolt izraeliek videóit.

Sanchez kedden igyekezett enyhíteni a feszültséget a Hamasz elítélésével és a túszok szabadon bocsátására való felhívással.

„Ez nem egy Izrael elleni döntés” – mondta Sanchez. „A lehető legjobb kapcsolatot szeretnénk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Tévedés” – reagált Orbán, amikor szembesítették vele, hogy Moszkva kimaradt az '56-os brüsszelezős beszédéből
A miniszterelnök szerint végig szó volt a szovjetekről, nem érti a kritikát. Brüsszelbe késve ért, Zelenszkijt addigra már elutazott.


Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagy győzelmet aratott a Tisza az online térben október 23-án
Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették az interneten. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között.


Ahogy lezajlottak az október 23-i rendezvények, máris megkezdődött a szokásos vita arról, melyik politikai oldal tudott több embert utcára vinni. Pontos, megbízható adat azonban nincs arra, hogy a pártok közül ki gyűjtötte össze a nagyobb tömeget, ezért ezt a kérdést nehéz eldönteni. Az online térben viszont összehasonlíthatók a nyilvános számok.

A Fidesz kampánystratégiájának egyik fő eleme az elmúlt időszakban az volt, hogy az interneten is minél nagyobb jelenlétet biztosítson magának.

Ennek részeként több százmillió forintos hirdetési kampányokat indítottak, létrejött a Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, valamint rengeteg mesterséges intelligenciával készített videót is használnak.

Orbán Viktor, majd Magyar Péter ünnepi beszédét élőben közvetítették a Facebookon és a YouTube-on. A két politikus hivatalos oldalain elérhető adatok alapján jelentős különbség alakult ki a nézettségek között, mutatott rá a Telex.

Orbán Viktor beszédét YouTube-on 27 ezren, Facebookon 570 ezren nézték. Magyar Péter beszédére ennél jóval többen voltak kíváncsiak: YouTube-on 322 ezren, Facebookon pedig 2,2 millióan követték az élő közvetítést.

Az adatok október 24-én reggel 9:40-es állapotot mutatják.

Orbán Viktor Facebook-oldalán az ünnep napján 19 bejegyzés jelent meg a megemlékezéssel kapcsolatban. Magyar Péternél ez a szám 8 volt. A bejegyzésekre érkezett reakciók száma viszont hasonlóan alakult: Orbán oldalán 609 ezer, Magyar oldalán 613 ezer reakció érkezett péntek reggelig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Medvegyev: A budapesti békecsúcs lemondása Oroszország elleni háborús cselekmény
A volt orosz államfő szerint az amerikai elnök voltaképp teljesen Európa mellé állt. Ez azt jelenti, hogy ezzel Oroszország ellen foglalt állást.


Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke élesen reagált arra, hogy elmarad a budapesti Trump–Putyin találkozó. A politikus a Telegram-oldalán azt írta:

a békecsúcs lemondását és az új amerikai szankciókat Oroszország elleni háborús cselekménynek tartja.

Bejegyzésében arról is írt, hogy szerinte Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe Bidené”. Úgy fogalmazott, hogy

Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”.

Medvegyev szerint Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Hozzátette: meglátása szerint van „egyértelmű előnye is az amerikai elnök ingájának újabb kilengésében”, mivel így még erőteljesebben lehet támadni Ukrajnát, és „nem kell tekintettel lenni a felesleges tárgyalásokra, és a győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni”.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Zsarnokság, elnyomás, gazdasági csőd jön a Tisza elképzeléseiből
A miniszterelnök úgy gondolja, a tiszások fejében van egy elgondolás, milyen az igazságos élet, és azt rá akarják kényszeríteni az emberekre. Orbán szerint ezt már végigcsinálták egyszer.


Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos, pénteki interjújában beszélt arról, hogy szerinte mi történne, ha a Tisza Párt megvalósítaná az elképzeléseit.

„A modern politikában nem lehet semmit sem mondani anélkül, hogy azok gyorsan ki ne kerülnének képek vagy mondatok a nyilvánosság elé. A saját fülünkkel hallhattuk, amikor a tiszások arról szavaztak, hogy az egykulcsos adó helyett progresszív adó legyen, a progresszív adó pedig adóemelést jelent. Arról beszéltek a szakértőik, hogy a nyugdíjrendszerbe be kell avatkozni – mondta Orbán, majd hozzátette harminc éve küzd azokkal a politikusokkal és közgazdászokkal, akik ezen az állásponton vannak.

„Társadalmi mérnökösködésnek hívják ezt – jelentette ki a kormányfő. -

Az ő fejükben van egy elgondolás, milyen az igazságos élet, és rá akarják kényszeríteni az emberekre, hogy az igazságos élet szabályai szerint éljenek. Ebből jön a zsarnokság, az elnyomás és a végén a gazdasági csőd.

Ezt már végigigcsináltuk egyszer.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: