prcikk: Greenpeace: Másfél hete törvénytelenül működik a Samsung gödi akkumulátorgyára | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Greenpeace: Másfél hete törvénytelenül működik a Samsung gödi akkumulátorgyára

A bíróság hiába semmisítette meg a gyár engedélyét, a termelés nem állt le. Sőt, a cég nemrég 133 milliárd forintos állami támogatást is kapott.


November 27-én le kellett volna állnia a Samsung gödi akkumulátorgyárának, miután ekkor kapták kézhez a bírósági ítéletet a környezetvédelmi engedélyük megsemmisítéséről - írja közleményében a Greenpeace. A környezetvédő civil szervezet és a Göd-ÉRT Egyesület szerint az, hogy a gyár ennek ellenére működik, súlyosan sérti a jogbiztonságot és a hatóságok mulasztására utal.

A Budapest Környéki Törvényszék október 7-én megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárást írt elő. A Greenpeace és a Göd-ÉRT Egyesület szerint a cég november 27-én vette kézhez az ítéletet, így ettől a naptól le kellett volna állítania a termelést. A helyzetet bonyolítja, hogy a bírósági döntés után, október 16-án írták alá a gyár 133 milliárd forintos állami támogatásáról szóló szerződést.

A civilek szerint az, hogy a gyár jelenleg is működik, súlyosan sérti a jogbiztonságot és a hatóságok mulasztására utal.

„A Samsung SDI gödi gyára nem üzemelhetne, hiszen pont ez egy engedély lényege: amíg nincs meg, addig a tevékenység sem végezhető.

Egyesületünk ezért az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, hogy mint másodfokú hatóság biztosítsa a jogszerűséget és zárassa be a gyárat. A minisztérium azonban csökkentett üzemmódban továbbra is engedélyezné a termelő tevékenységet a gyárban, a jogszabállyal ellentétes módon” – mondta Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT alelnöke.

Ezzel szemben az Energiaügyi Minisztérium úgy értelmezi a helyzetet, hogy a Samsung a hőtermelési kapacitását az engedélykötelezettségi küszöb alá csökkentette, így a működés folytatható. Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte, hogy nem ért egyet a bíróság döntésével, és a gyárnak új, szigorúbb engedélyt kell kérnie. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a bírósági döntés eljárási jellegű volt, nem a környezetszennyezésről szólt.

A civilek szerint a probléma nem egyedi, hasonlóan riasztónak tartják a Komárom melletti JWH Kft. NMP-feldolgozó üzemének esetét is. Itt a hatóságok értelmezése szerint az üzemre nem vonatkoznak az akkumulátoripari létesítményekre előírt szigorúbb környezetvédelmi követelmények. A cég engedélye 150 mg/m3-es kibocsátást engedélyezett, miközben a beharangozott új határérték 1 mg/m3. A Greenpeace szerint ráadásul jelentős mennyiségű NMP-hulladék kerülhet ide a debreceni akkumulátoripari üzemekből, ami elfogadhatatlan terhelést jelent a lakosságra.

A két hónapja az Enerigügyi Minisztériumnak átadott, több mint negyven civil szervezet és szakértő által jegyzett állásfoglalás konkrét javaslatokat és követeléseket tartalmazott a lakosság egészségének védelme, az átláthatóság biztosítása, a veszélyes anyag-kibocsátások kontrollja és a jogszerű működés kikényszerítése érdekében. Mindezek ellenére a mai napig semmilyen választ vagy érdemi reakciót nem kaptak a szervezetek a minisztériumtól. A Greenpeace újabb hivatalos levelet is küldött az Energiaügyi Minisztériumnak, amelyben haladéktalan tájékoztatást és érdemi szakmai egyeztetést sürget - írták a közleményben.

„Az akkumulátoripar gyors terjeszkedése mellett ma nincsenek meg azok a garanciák, amelyek biztosítanák a lakosok, a munkavállalók és a vízbázisok védelmét. A hatóságok eljárásai következetlenek, a szennyező cégek sok esetben kedvezőbb elbírálás alá esnek, mint amit a magyar és az uniós jog előírna. A minisztérium és a hatóságok tétlensége nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is elfogadhatatlan, hiszen a helyi közösségek biztonságának és az ország környezetének védelmét nem lehet halogatni” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb nagy nevek! Azahriah mellett Krúbi és a Carson Coma néhány tagja is fellép Puzsérék Rendszerbontó Nagykoncertjén
A Polgári Ellenállás bejelentette a Rendszerbontó Nagykoncert 13 további fellépőjét, ezzel a lista véglegessé vált. Az esemény célja, hogy rendszerkritikus dalokkal mozgósítsa a választókat.


Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.

„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.

A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.

Puzsér Róbert korábban azt nyilatkozta, hogy minden előadó egyetlen, rendszerkritikus dalt ad majd elő. Az eseménnyel az eddig széttartó indulatokat szeretnék összecsatornázni, és a cél, hogy „meghajtani vele a választási hajlandóságot”. Puzsér hozzátette, az eseménnyel szeretnének „átpolitizálni olyan társadalmi csoportokat, aki nem követik a politikai realityt”.

A koncertet a választás előtti pénteken tartják Budapesten, a Hősök terén. Az esemény egyszerre lesz zenei program és politikai demonstráció, amelyet teljes egészében közösségi finanszírozásból valósítának meg.

A szervezők 45 millió forintot gyűjtenek, legutóbbi posztjuk szerint 27 millió már össze is jött.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Több vizet használna a debreceni CATL-akkugyár, mint az egész város – a Vízművek szerint a rendszer ezt már nem bírja el
A kínai CATL napi 22 ezerről 33 ezer köbméterre emelné ivóvízfogyasztását. A vízművek szerint a Keleti-főcsatorna és a helyi hálózat fejlesztése nélkül a kérés jelenleg teljesíthetetlen.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A jelenlegi műszaki keretek között nem teljesíthető a debreceni CATL-gyár kérése, hogy a város az eddigi napi 22 ezer köbméter helyett 33 ezer köbméter ivóvizet biztosítson az üzemnek – ez a Nemzeti Vízművek és a Tiszamenti Regionális Vízművek álláspontja a kínai akkumulátorgyár másfélszeresére növelt vízigényével kapcsolatban. A kínai cég a hónap eleji vezetőségi ülés előtt kérte ki a vízművek véleményét az emelésről - írta a Kontroll. A Nemzeti Befektetési Ügynökség 3 milliárd forintot ajánlott két, egyenként 5000 köbméteres víztározó megépítésére, ami ugyan a kapacitást nem bővíti, de az ellátás biztonságát növelheti.

A vízszolgáltatók szerint számos infrastrukturális beruházás hiányzik a többletigény teljesítéséhez. Ezek közé tartozik a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója, ami a tervek szerint csak 2027 decemberére fejeződik be. A gyárnak is otthont adó Déli Gazdasági Övezetben a „szürkevíz” számára tervezett három vezetékből még csak kettő épült meg, és ezek minősítési folyamata is zajlik. Az ipari szennyvíz elvezetéséhez szükséges hígítóvíz-vezetékek kivitelezése pedig csak az év végére fejeződhet be. Emellett a vízművek szerint elengedhetetlen a Dobozi-lakótelepi víztorony felújítása, két vízműtelep fejlesztése és további kutak fúrása is, a debreceni szennyvíztisztító telep bővítése pedig még csak az engedélyezési terveknél tart.

A kormány a hét elején rendeletben nyilvánította kiemelt jelentőségű üggyé a debreceni víziközmű-fejlesztéseket. A rendelet szerint a beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre legfeljebb 30, a szakhatósági eljárásokra pedig mindössze 15 napos határidő vonatkozik. A kormányrendelet azután jelent meg, hogy a sajtó kérdéseket küldött a Nemzeti Vízműveknek a CATL megnövekedett vízigényéről.

A CATL által most igényelt napi 33 ezer köbméteres vízmennyiség azért is figyelemre méltó, mert a Tiszamenti Regionális Vízművek az idei nyári hónapokra Debrecen teljes lakosságának napi vízfogyasztását 30 ezer köbméterre becsülte.

Ez azt jelenti, hogy egyedül az akkumulátorgyár több vizet használna fel, mint a megyeszékhely lakói.

A gyár vízigénye már korábban is komoly vitákat szült. Tavalyelőtt került nyilvánosságra egy tanulmány, amely szerint a déli ipari park teljes felfutása után az átlagos vízfogyasztás napi 42 500 köbméter lesz, ami csúcsidőben a 60 ezer köbmétert is elérheti. A dokumentumot napok alatt eltávolították a kormányhivatal honlapjáról, Debrecen fideszes polgármestere, Papp László pedig később azt állította, hogy a déli ipari park összes cégének vízfogyasztása nem fogja meghaladni a napi 24 ezer köbmétert. A CATL mostani, önmagában 33 ezer köbméteres igénye ezt az állítást is megkérdőjelezi.

A kormány elkötelezettségét jelzi az akkuipar mellett, hogy a Civaqua-program keretében a Tisza vizét is az ipari parkokba vezetik majd, hogy azzal hígítsák az akkugyárak ipari szennyvizét, felülírva a program eredeti, ökológiai céljait. A Kontrollnak nyilatkozó vízügyi szakember szerint a kormányrendelettel felgyorsított engedélyezési eljárások nem teszik lehetővé a szükséges hatástanulmányok szakszerű elbírálását.

A lap megjegyzi, hogy a Tisza Párt kormányprogramjában egy új szakhatóság felállítása szerepel, amely az összes magyarországi akkumulátorgyár eddigi engedélyét felülvizsgálhatná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elfajult a vita: Hann Endre propagandistának nevezte Mráz Ágoston Sámuelt, majd bejelentette, hogy a választás után visszavonulhat
Összecsapott a Medián és a Nézőpont Intézet vezetője az utóbbi napokban publikált, merőben eltérő párttámogatottságokat mérő kutatásaik miatt. Mráz szerint az ördög a részletekben, ez esetben az eltérő módszertanban rejlik, míg Hann szerint a Nézőpont politikai megrendelést teljesít.


A Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Bár a kerekasztal témája az áprilisi választás volt, Hann Endre nem kerülte meg a két intézet közötti feszültséget, és azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista, aki etikai vétséget is elkövetett ellene. A vita hátterét a két intézet homlokegyenest eltérő mérési eredményei adják, a részletekről a 444.hu számolt be.

Hann szerint Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett. „Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni”

– mondta a Medián vezetője, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvélemény-kutatók hitele. Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a Nézőpont független, a Medián számai pedig furcsák.

Hann a vita során egy ponton azt is kijelentette:

„Nem tudom, április 12 után folytatom-e a közvéleménykutatói munkát”.

A konfliktus alapja, hogy a Medián szerdán közölt számai alapján a választani tudó biztos szavazók között 58 százalékon áll a Tisza és 35 százalékon a Fidesz, ami 23 pontos ellenzéki előnyt jelent. Ezzel szemben a Nézőpont legfrissebb kutatása szerint a Fidesz vezet hat százalékkal: náluk 46 százalékon áll a kormánypárt és 40 százalékon a Tisza. A kormányközeli intézet egyenesen azt a címet adta kutatásának, hogy „a Nézőpont realistább a Mediánnál”.

Mráz a nagy eltérést azzal magyarázta, hogy ők a rejtőzködő, pártválasztásukat el nem áruló, de magukat biztos szavazónak mondó válaszadókat is besorolják valahova egy statisztikai eljárással, egyéb válaszaik alapján. „Nincs trükk, standard statisztikai eljárás”

– fogalmazott.

Azt is felvetette, hogy a Medián adatfelvételében „lehet valami furcsaság”, mivel a telefonos megkereséseket az Iránytű intézet végzi. Hann erre úgy reagált, hogy több call centerrel is dolgoznak, és az Iránytű csak az egyik partnerük.

A vita akkor éleződött ki, amikor február végén a Medián egy minden addiginál nagyobb, 20 százalékos Tisza-előnyt mért. Erre reagálva a kormányzati médiagépezet támadást indított az intézet ellen, melynek részeként a megafonos Deák Dániel megszerzett néhány, állítólag a felmérés nyers adatfelvételi számait tartalmazó táblázatot, és ezek alapján hamisítással vádolta a Mediánt.

Hann szerint Mráz etikai vétséget követett el, amikor „beállt az undorító kampányba”, melynek célja az ő és a Medián tönkretétele volt.

Mráz tagadta, hogy részt vett volna a kampányban. „Csak írtam egy bejegyzést, hogy szerintem vannak furcsaságok az adatokban, és kérdéseket tettem fel” – mondta, hozzátéve, hogy szakmai vitát szeretett volna kezdeményezni, és nem feltételezi, hogy a Medián manipulálná az adatokat.

Hann Endre a vitán nem volt hajlandó a számokról beszélni, mert azt károsnak tartja a szakmára nézve, és szerinte „kínos dolgok derülhetnek ki” a Nézőpont nem átlátható módszertanáról is. Védte intézete függetlenségét, példaként hozva, hogy Gyurcsány Ferencről akkor is megírták, hogy a legnépszerűtlenebb miniszterelnök, amikor a Miniszterelnöki Hivataltól volt megrendelésük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Beszél maga magyarul?” – Gyopáros Alpár így vágott vissza, amikor a Magyar Falu Program nyertesével épített házáról kérdezték
A Magyar Falu Program kormánybiztosa nem cáfolta, hogy a házát építő cégcsoport kötődik a program nyerteseihez. A politikus a hónapokkal korábban írásban is elküldött kérdések elől tért ki.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



„Beszél maga magyarul?!” – vágott vissza Gyopáros Alpár fideszes képviselő a Partizán riporterének, aki a politikust családi építkezéséről kérdezte. Bár a képviselő kijelentette, hogy nem kíván nyilatkozni, a szóváltás során mégis elmondott néhány dolgot az ügyről.

A Magyar Falu Programért felelős kormánybiztos a Partizán stábjával találkozva először közölte, hogy nem kíván nyilatkozni, mert a médiumot hazugnak tartja. A hvg.hu összefoglalója szerint a riporter kérdéseire a politikus többször is visszakérdezett:

„Érti, amit mondok? … Tud magyarul? … Milyen nyelven beszélgessünk?”.

Gyopáros egy ponton azt kérte, írásban tegyék fel neki a kérdéseket, de amikor a riporter közölte, hogy ez már hónapokkal ezelőtt megtörtént, a képviselő megismételte, hogy nem kommunikál velük.

A percekig tartó szóváltás során a kormánybiztos végül érdemi információkat is közölt. Elmondta, hogy a felesége nevén lévő telken egy „háromgenerációs” családi ház épül. Azt állította, hogy az építkezésen nem dolgozik olyan cég, amely közvetlenül a Magyar Falu Program kedvezményezettje lenne.

Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy a kivitelező vállalkozás tulajdonosi köre és társcégei a program nagy nyertesei közé tartoznak.

Gyopáros szerint ez nem jelent semmit, mivel a „rendkívül sikeres” program több tízezer projektet finanszírozott, így természetes, ha egy cég referenciái között sok ilyen munka szerepel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: