HÍREK
A Rovatból

Rendszerszintű veszélyben vannak Magyarországon az európai értékek az Európai Parlament bizottsága szerint

Az Európai Parlament bizottsága szerint nem biztosított a tömegtájékoztatás sokszínűsége, a tudományos élet szabadsága, de aggódnak a választási rendszer miatt is.


Fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket - állapította meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről szerdán elfogadott jelentéstervezetében az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE).

A 47 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadott jelentéstervezetben a képviselők

aggályukat fejezték ki egyebek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségével, valamint a bírák jogaival és a korrupcióval kapcsolatban.

Véleményük szerit Magyarországon nem biztosított a magánélet és az adatok védelme, a véleménynyilvánítás szabadsága, benne a tömegtájékoztatás sokszínűsége, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve a szexuális kisebbségek jogait, valamint a kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogai, ahogy az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem sem.

Az EP szakbizottsága aggasztónak találta a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogainak védelmét Magyarországon, valamint a gazdasági és szociális jogok érvényesülését is.

Szeptemberben szavaznak róla

A LIBE szerint a "magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket" tesz az uniós szerződésben rögzített európai értékek aláásására.

A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén,

és hangsúlyozták: az uniós szerződés 7-es cikke - amelynek alapján úgynevezett jogállamisági eljárás indítható valamely tagállam ellen - nem követel egyhangúságot az európai értékek súlyos megsértésével fenyegető egyértelmű kockázat azonosításához.

A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére. Szorgalmazták, hogy az uniós végrehajtó testület ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós alap pénzeinek folyósítását lehetővé tevő magyar tervet mindaddig, amíg Magyarország teljes mértékben nem teljesíti az európai szemeszter valamennyi vonatkozó ajánlását, és végre nem hajtja az Európai Unió Bíróságának, valamint a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP LIBE bizottsága szerint ki kell zárni a finanszírozásból azokat a magyar kohéziós programokat, amelyek hozzájárulhatnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez.

A bizottság javasolta, hogy az Európai Unió Tanácsa is állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata.

A jelentéstervezetet az Európai Parlament következő, szeptember 12-15. között Strasbourgban tervezett plenáris ülésén vitatják meg, plenáris szavazást is tartanak róla.

A szélsőjobbosok szerint a jelentés szubjektív véleményeken alapul

Az elfogadott jelentéshez Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, Jorge Buxadé Villalba, Jadwiga Wisniewska, Patryk Jaki és Vincenzo Sofo, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint Jean-Paul Garraud és Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád EP-képviselői alternatív véleményt nyújtottak be, amelyben kijelentették: a szóban forgó jelentés előfeltétele az objektivitás, az egyértelmű kritériumok alkalmazása és a tények szigorú betartása.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a LIBE bizottságban megszavazott korábbi dokumentumokhoz hasonlóan a most elfogadott jelentés szubjektív véleményeken és politikailag elfogult kijelentéseken alapul, homályosan megfogalmazott aggályokat tartalmaz, értékítéleteket tükröz, és kettős mércét alkalmaz. Több esetben olyan ügyeket hoz fel, amelyeket a felelős szervek már régen orvosoltak, vagy amelyek olyan kérdéseket érintenek, amelyek nyilvános viták részét képezik, és a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelentés előadója, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő nem utal a jogállamiság tényleges megsértésére.

"A szöveg az általános jogállami helyzet elmarasztalásának jól ismert narratíváját tükrözi, miközben semmilyen konkrét jogsértést nem támaszt alá. Ez a szöveg a föderalista európai politikai pártok újabb kísérlete arra, hogy ideológiai okokból támadják Magyarországot és annak kereszténydemokrata, konzervatív kormányát" - fogalmaztak.

A jelentés az Európai Parlament újabb kiábrándító munkája olyan időben, amikor az Európai Unió egységére nagyobb szükség lenne, mint valaha - tették hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – Belső megaláztatásról és zsarolásról is beszélt egy volt fideszes miskolci képviselő
Czinkné Sztán Anikó független képviselő egy interjúban számolt be arról, hogy a miskolci Fideszben milyen belső nyomásgyakorlással szembesült. Állítása szerint a kampányban kötelező volt a „háború vagy béke” narratívát használni.


Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.

A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.

A politikai földindulás okairól most Czinkné részletesen beszélt a Borsod24-nek adott interjúban. Elmondása szerint a kampányt szigorú központi elvárások jellemezték, a képviselőknek és jelölteknek nem a helyi problémákról, hanem egyetlen témáról kellett beszélniük.

„Az volt kiadva központilag, hogy csak a háborúról és a békéről kommunikálhatunk” – mondta a képviselő.

Czinkné szerint a párton belüli kommunikáció katonai logikát követett. Rendszeresen azzal szembesültek, hogy ez „a főni parancsa”, nekik pedig katonaként kell engedelmeskedniük.

A központi irányítás a közösségi médiára is kiterjedt: Czinkné szerint

megmondták nekik, mit kell posztolni, lájkolni és kommentelni, ehhez pedig sablonokat is küldtek. Állítása szerint előfordult, hogy egy megbeszélésről addig nem mehettek el, amíg mindenki végre nem hajtotta a kötelező online feladatokat.

A nyomásgyakorlás része volt a nyilvános megszégyenítés is, emellett burkolt és írásos fenyegetéseket is kapott.

A végső erkölcsi töréspontot számára nemcsak a kampány stílusa, hanem annak személyes következményei jelentették. A Harcosok Klubja megjelenését és a Menczer–Magyar Péter-szócsatát is visszataszítónak tartotta.

„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – mondta, hozzátéve, hogy gyerekei és baráti köre többsége a Tiszát támogatta, és elvi alapon sem volt hajlandó ellenük kampányolni.

Czinkné azt állítja, hogy a mostani szakítás mögött egy korábbi, mélyebb konfliktus is meghúzódik. Elmondása szerint még 2013-ban, a Selyemréti fürdő fejlesztésének lezárásakor vesztegetési kísérlettel találkozott. Azért nem írta alá az átadás-átvételi papírokat, mert a kivitelező jelezte neki, hogy nem fizetik ki a szerződésben rögzített összeget.

Ezt követően – Czinkné állítása szerint – Pálffy Kinga, Kriza Ákos akkori polgármester unokatestvére és a városi holding volt vezetője találkozót kért tőle. Felajánlotta, hogy a férjével közös cégük legyen a holdingvállalatok beszállítója, cserébe pedig azt kérte, írja alá a hiányos teljesítés ellenére is a papírokat.

„Egyértelmű volt, hogy ezzel meg akart vesztegetni” – jelentette ki Czinkné.

Az ajánlat visszautasítása után rövidesen elvesztette pozícióját.

A Fidesz helyi vezetői a választási vereség után a felelősségvállalás és a megújulás szükségességét hangsúlyozták. Hollósy András arról beszélt, hogy a választói akarat után mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciát, Bajusz Gábor pedig a jobboldali közösség megújítását sürgette. Tóth-Szántai József polgármester szerint a miskolciak világos üzenetet küldtek, és a város érdekében mindenkinek együtt kell működnie.

A képviselő a mandátumát megtartja, és függetlenként folytatja a munkát. Ezt azzal indokolta, hogy a körzete fontos projektjeit szeretné megvédeni, és a lakosság bevonásával, átlátható módon akar dolgozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Révész Máriusz államtitkár kitálalt: Évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, de nem járt sikerrel
A politikus megerősítette, hogy éveken át harcolt a Balásy Gyula-féle Lounge Group túlárazott szerződései ellen. Elmondása szerint a problémával egészen Gulyás Gergely miniszterig eljutottak, a rendszer azonban egy érvényes közbeszerzés miatt nem változott.


Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.

„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”

Elmondása szerint

többször is jelezték a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) és máshol is, hogy a rendszer tarthatatlan, de végül annyit tehettek, hogy megpróbálták a legkedvezőbb feltételekkel megvalósítani a feladataikat.

Ennek érdekében Révész szerint tudatosan keresték a kiskapukat. „Elég határozottak voltunk és elég sokat jártunk az NKOH-ba, ezért például a nyomdai közbeszerzést önállóan kiírhattuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy enélkül a Petényi Mirkó által is említett kiadványokat nem tudták volna kedvező áron elkészíteni. Másik megoldásként Révész szerint civil szervezeteknek szervezték ki a feladatokat, ami bár több munkával járt, jelentős megtakarítást eredményezett.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a helyzet az államtitkárságon belül is feszültséget okozott, mivel a legkülönfélébb világnézetű munkatársai mind látták a keretrendszer kedvezőtlen jellegét.

„Kreatív módon próbáltuk ezt kimozogni. Elmentünk elég sokszor a törvényesség határáig.”

Elmondása szerint többször is jártak az NKOH akkori elnökénél, Lenkei Mirtillnél, aki segítőkész volt, de egy már lezajlott közbeszerzés miatt meg volt kötve a keze. Annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte számukra a külön nyomdai közbeszerzés kiírását.

A probléma súlyát jelezve az államtitkár és munkatársa Gulyás Gergely miniszterhez is elmentek konkrét számokkal, hogy bemutassák a piaci árak és a konzorcium árazása közti különbséget. Gulyás Gergely reakciójáról Révész Máriusz azt mondta:

„A konkrét számokon meglepődött. Azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan,

és megpróbálja elintézni, hogy kikerüljünk az NKOH alól.” A változás azonban elmaradt, mivel egy érvényes közbeszerzés volt érvényben, amit sem Gulyás, sem Navracsics Tibor nem tudott befolyásolni, mert a terület nem hozzájuk tartozott. Arra a kérdésre, hogy akkor miért hozzájuk fordultak, úgy felelt: „Mert én abban a minisztériumban voltam államtitkár. Az én főnököm a Miniszterelnökségen Gulyás miniszter úr volt, aztán mikor átkerültem a KTM-be, akkor Navracsics Tibor úr lett a főnököm.”

Arra a felvetésre, hogy ki állhatott a konzorcium monopolhelyzetének fenntartása mögött, Révész nem adott egyértelmű választ. Kijelentette: „Itt azt kell megnézni, hogy ez a két beszerzés hogy került ki, hogy bírálták el, ki írta ki a közbeszerzést. Ez nem a Miniszterelnökség és nem a KTM kompetenciája volt.” Amikor az újságíró egyenesen Rogán Antal nevét vetette fel, az államtitkár kitérő választ adott. „Ön az újságíró, hagyok önnek egy kis újságírói munkát, nézze meg” – mondta.

Balásy Gyula könnyek között tett bejelentéséről és interjújáról Révész azt mondta, nem látta. „Nem volt erőm, se kedvem megnézni. De hallottam róla, többen mesélték” – fogalmazott. Véleménye szerint minden, amit elmondott, benne van a válaszban: „Az állam kötött egy rossz szerződést, ezen belül kellett mozogni, és nagyon sok energiánkba és munkánkba került, hogy próbáljuk mérsékelni a problémákat.”

Azt, hogy miért csak most, évekkel később álltak a nyilvánosság elé, azzal indokolta, hogy a kormányon belüli rendet tiszteletben kellett tartaniuk.

„Egy kormányban vagyunk, és az elég furcsán veszi ki magát, hogyha, mondjuk, egy kormány államtitkára nekiront egy másik miniszternek vagy egy másik területnek.”

Hozzátette, hogy a kommunikációs költések az államtitkárságuk költségvetésének csak egy elenyésző részét tették ki. Mostani kiállásával azt szeretné elérni, hogy az érintettek nézzenek szembe a tetteikkel.

„Ha valaki inkorrekt módon járt el, és úgy gazdagodott meg, ahogy az nem törvényes, annak felelnie kell ezért”

– jelentette ki.

Saját politikai jövőjével kapcsolatban Révész Máriusz egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet „a másik oldalon”, mivel 1988 óta a Fidesz tagja, és hálás a pártnak. „A Fidesznek nagyon sokat köszönhetek, ezért lettem államtitkár” – mondta. Jelenleg a megkezdett munkái befejezésére és az Aktív Magyarország Program tisztességes átadására koncentrál, remélve, hogy a program folytatódik, és a munkatársai is együtt maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós
Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.


Vége a Tényeknek, a csatorna teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. A hírt Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója a 444.hu-nak adott válaszában erősítette meg, bár azt egyelőre nem árulta el, pontosan mikor lesz látható az utolsó adás. A jelenlegi tervek szerint a Napló sem éli túl az átszervezést.

„Jelenleg is zajlik az infotainment műsorok megújítása, amelyre elsősorban a Tények brand eróziója miatt van szükség. Célom, hogy az újonnan induló brandekkel, a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson” – fogalmazott Vaszily.

A csatornánál nem neveznek ki új hírigazgatót, a megújulást pedig tanácsadóként az Index főszerkesztői posztjáról távozó Fekete-Szalóky Zoltán segíti.

A 444.hu szerint Vaszily a hét elején a Media Hungary konferencián arról is beszélt, hogy a csatornát érzékenyen érinti az állami hirdetési pénzek visszaesése. A Media1 szerint a TV2 Csoport 2024-ben 2 milliárd forintos profittal zárt, csakhogy 2025-ben 4,65 milliárd forint állami reklámbevételhez jutottak, aminek most vége. A forráscsökkenés miatt akár az állomány 15-20 százalékát is érintő elbocsátásokra lehet szükség.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, április közepén menesztették a tíz éven át pozícióban lévő Szalai Vivien hírigazgatót, a posztját pedig meg is szüntették. Ezt követően a Tények két meghatározó arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is eltűnt a képernyőről; utóbbi később azt nyilatkozta, hogy pihenőre vonultak, de a távozásuk nem végleges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Válóperes tárgyalására várták Matolcsy Györgyöt, de a volt jegybankelnök nem ment el
Nem jelent meg a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon Matolcsy György a szerdára kitűzött családjogi tárgyalásán. A helyszínen a sajtó is várta, hogy az MNB-alapítványok ügyéről kérdezzék.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Szerdán 13 órára tűzték ki a tárgyalását, de nem jelent meg a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A volt jegybankelnököt és feleségét házassági bontóperre várták.

A helyszínen a Gulyáságyú Média munkatársai is ott voltak, akik Facebook-posztjukban arról írtak, olvasói tipp alapján mentek a bíróságra. Nem a családi ügy részletei, hanem az MNB-alapítványok körül kialakult botrány miatt keresték Matolcsyt.

A volt jegybankelnök távolmaradása azért bír közérdeklődéssel, mert neve rendszeresen előkerül a jegybanki alapítványok ügyében, amelyben már a Legfőbb Ügyészség is hatáskörébe vonta a nyomozást. Az ügy előzménye, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata súlyos problémákat tárt fel az MNB-alapítványok vagyonkezelésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk