prcikk: „Senki egy rossz szót nem mondott Bud Spencerről” – így készült a Piedone nyomában dokumentumfilm | szmo.hu
KULT
A Rovatból

„Senki egy rossz szót nem mondott Bud Spencerről” – így készült a Piedone nyomában dokumentumfilm

A világon először egy magyar stáb forgatott egész estés portrét a legendás színészről, összesen 45 embert megszólaltatva. Interjú a rendezővel.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. február 19.



Február 28-tól vetítik a mozik a Piedone nyomában című filmet, ami a 2016 nyarán elhunyt Bud Spencer életét dolgozza fel páratlan részletességgel.

Színészi karrierje mellett kevésbé ismert sportolói múltjára is legalább akkora hangsúlyt helyez, jó néhány, eddig sosem hallott történetet elmesélve.

A rendezőt, Király Leventét arról is kérdeztem, mit szól ahhoz a nemrég megjelent kritikához, ami felrója neki, hogy főhősét kizárólag pozitív oldaláról mutatja be, és lényegében semmi újdonságot nem árul el róla a nézőknek.

– Szerinted mi magyarázza a magyarok óriási mértékű rajongását Bud Spencer és Terence Hill filmjei iránt?

– Egyrészt a kommunizmus idején, amikor nem lehetett szabadon átlépni az országhatárt, hatalmas jelentősége volt a külföldről beérkező filmeknek. Ezek nagy része persze kontrollálva volt, a Bud Spencer és Terence Hill filmeket viszont jóval lazábban kezelték: a gyerekeknek szóló kategóriába sorolták őket, így a cenzúra sem csapott le rájuk.

A nézők csodálatos tájakat ismerhettek meg, Kolumbiától Brazílián át az Egyesült Államokig gyakorlatilag kinyílt számukra a világ, hogy ilyen helyek is léteznek a Földön. De a legfontosabb nem is ez, hanem hogy Bud Spencer egy igazságosztó karakter volt, akivel nagyon könnyen lehetett azonosulni. Ő már életében túlnőtt önmagán és a szerepein, szinte lehetetlen nem szeretni.

– Mi teszi a ezeket filmeket 40-50 év elteltével is időtállóvá?

– A legfontosabb, hogy az azóta felnőtt generáció is jó szívvel mutathatja meg a gyerekeinek – sőt akár már az unokáinak –, hiszen sok mai filmmel szemben annyira elkarikírozott az erőszak bennük, ami inkább szórakoztató, mint durva.

Lássuk be, ma is gyakran érezzük úgy, hogy szükség lenne egy hatalmas óriásra, aki jól bepancsol az arra rászolgálóknak.

Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a filmeknek nagyon komoly mondanivalójuk van, még ha elsőre nem is feltétlenül tudatosul bennünk. Vegyük például a jótékonykodást (És megint dühbe jövünk), az állatok védelmét (Én a vízilovakkal vagyok), vagy a kábítószer elleni küzdelmet (Piedone-filmek). Szinte mindegyikben találsz olyan mély gondolatokat, amit a mai, tisztán szórakoztatásra épülő filmiparban egyre kevésbé.

– Vajon mi az oka, hogy mégis te voltál az első a világon, aki dokumentumfilmet forgatott róla?

– Talán az, hogy senki nem gondolt bele, mennyire sokoldalú volt ő valójában. Pedig ha valaki olyan mélységig beleássa magát, mint én tettem, simán ki tud tölteni akár 90 percet is az élettörténetével.

Ami messze nem csak arról szólt, hogy színészként pofozkodott: a sportolói karrierje talán még sokrétűbb (vízilabdázott, úszott, birkózott, bokszolt, sőt még a rögbibe és az autóversenyzésbe is belekóstolt), valamint magánemberként is temérdek izgalmas sztorit lehet felidézni róla.

– A film a leírás szerint négy évig készült, tehát közbeesett Bud Spencer halála is. Ez mennyire írta át a forgatókönyvet?

– Semennyire, mert a tényleges munka 2016 őszén, vagyis már a halála után kezdődött. Viszont vele személyesen 2014 novemberében találkoztam, akkor még nem is a film ötletével, csak egy interjút és pár közös fotót szerettem volna készíteni. Rá két évre Terence Hill-lel is interjúztam, és ekkor határoztam el, hogy egy filmet is megér a téma. Ezután pörögtek fel az események, de mivel Bud kulcsfontosságú jeleneteit korábban vettük fel, mégis azt számítom kezdődátumnak.

– Hány megszólaló van összesen és hogy választottad ki őket?

– A forgatás kezdetekor a huszonnegyedik órában voltam: ahogy maga Bud sem él már, sajnos sok pályatársa is meghalt, így őket eleve nem tudtam megszólaltatni. A filmes múltja mellett a sportolóit is hasonló súllyal szerettem volna bemutatni, ezért a színésztársak mellett több egykori úszót és vízilabdázót is felkértem, hogy meséljenek róla. A magánéletét pedig rokonok, családtagok és az általuk javasolt barátok segítettek felidézni. Összesen 45-en szólalnak meg a filmben.

A hivatalos előzetes:

– A filmről megjelent egyik kritika azt kifogásolja, hogy Bud Spencert csak a pozitív oldaláról mutatod be, lényegében semmi újdonság nem derül ki róla, a kevésbé előnyös dolgokat (például a becsődölt vállalkozásait és a politikai szerepvállalását) pedig elhallgatod. Erről mit gondolsz?

– Nem igaz, hogy nincsenek új információk a filmben.

Ha rákeresel a neten, semmilyen találat nem lesz például arra, hogy óceánjáró hajót tervezett, hogy Földönkívülinek hívták a családban, vagy arra, hogyan nevelte gyermekeit.

A filmben megszólaló közel félszáz szereplő személyes történetei sem olvashatók a világhálón, vagy ha mégis, azt én nyilatkoztam korábban. Rengeteg sztorit mi ástunk elő elsőként olyan alanyok felkutatásával, akikkel más interjú nem érhető el.

Persze nem állítom, hogy minden újdonság benne, de egy átfogó dokumentumfilmben az olyan történeteket sem lehet megkerülni, amelyek adott esetben már sokszor elhangzottak, mondjuk Terence Hill szájából. Ezekre is szükség van ahhoz, hogy kerek egész legyen.

– És a negatív dolgok kihagyása?

– Ha lenne a filmben narráció, és abba kötne bele a cikk írója, talán igaza lenne. De én annyit tettem, hogy kvázi objektív kívülállóként bemutattam más embereket, akik a saját szemszögükből meséltek Bud Spencerről. Ha mind a 45 megszólaló csupa pozitív dolgot mond róla, akkor erről fog szólni a film. Kérésre szívesen odaadtam volna a vágatlan eredeti felvételeket, amiből kiderül, hogy semmi olyasmi nem hangzott el, amit akár szándékos ferdítésként kivágtam volna. Ő egész egyszerűen egy ilyen ember volt.

Miért hagytam ki a sikertelen vállalkozásait? Nem vitatom, hogy voltak ilyenek, ahogy valószínűleg minden vállalkozó szellemű embernek. De a hangsúly nem ezen van, hanem azon, hogy ezáltal is segíteni akart: például szerette a gyerekeket, ezért alapított egy gyerekruha-üzemet, ami aztán később tönkrement.

A politikai szál pedig tudatosan nem került bele, egyrészt a saját benyomásom is az, hogy végletekig meg tudja osztani az embereket, és őszintén szólva nem érzem azt, hogy ez a vonal annyira meghatározó lett volna az életében. Igen, volt egy próbálkozása Berlusconi pártjában, de ez végül csak rövid epizódnak bizonyult.

Ráadásul a család kérése is az volt, hogy lehetőleg tekintsek el tőle, mert tartottak tőle, hogy nagyon rossz irányba vitte volna el a filmet.

– Ezen a kérésen kívül másban volt beleszólása a forgatókönyvbe akár a családnak, akár a támogatást adó Magyar Média Mecenatúrának?

– Egyiküknek sem, teljesen az én elképzeléseimet, illetve a megszólaló emberek véleményét tükrözi a film. A Magyar Média Mecenatúra támogatás nagy része egyébként az eredeti filmrészletek jogdíjaira ment el, amiket tetemes összegekért lehet megkapni. És akkor a forgatás – 5 országban készült a film –, illetve az utómunka költségeiről még nem is beszéltünk.

– A moziváltozat mellett készült egy rövidebb játékidejű verzió is, amit a köztévében mutattak be. Mi az, ami ebből kimaradt?

– Erre a támogatási pályázat miatt volt szükség, aminek a feltételei között szerepel, hogy egy állami televítiónak kell bemutatnia a végeredményt.

A 90 percet 55-re vágtuk vissza, de ez is ugyanúgy végigmegy a teljes életén, csak feszesebb tempóban: 45 helyett például csak tizenvalahány megszólaló került bele.

– Hány moziban vetítik majd a filmet, és külföldön is látható lesz-e?

– Még zajlanak a tárgyalások, de úgy tudom, jelen pillanatban közel 20 mozi már biztos országosan. Sok múlik majd azon, hogy az első napokban hány néző vált rá jegyet – ha jó lesz a nézettség, akkor tovább bővülhet a forgalmazók listája.

Ami a külföldi vetítéseket illeti, a jogdíjak egyelőre csak Magyarországra, illetve a magyarlakta területekre lettek kifizetve. Ha jönne megkeresés akár Olaszországból, Németországból, vagy bárhonnan, és ennek költségeit is hajlandóak lennének fedezni, akkor más akadálya nincs a terjesztésnek. Az interjúk eleve olaszul készültek, így az ottani nézők számára csak le kellene venni alóluk a szinkront, utólagos alászinkronizálással pedig bárhol máshol is működni tud. A benne megfogalmazott értékek és üzenetek szerintem egyetemesek.

(A filmet játszó mozik listája ITT lesz majd elérhető hamarosan.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: