prcikk: Szolnokon rajtol az élelmiszerhulladék-gyűjtés, a közös képviselők már megkapták a speciális barna kukákat | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Szolnokon rajtol az élelmiszerhulladék-gyűjtés, a közös képviselők már megkapták a speciális barna kukákat

Van olyan társasházkezelő, aki szerint ha megsérül a barna kukák szigetelése, akkor a kiáramló bűz gyorsan kedvét szegheti a lakóközösségnek. A helyi szolgáltató és a MOHU azonban bizakodó. Első körben 460 ezer embert érnek el a szolgáltatással.


Februárban elindul Magyarországon is a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék gyűjtés. A rendszer Szolnokon fog debütálni, itt a társasházkezelők már a napokban megkapták a barna kukákat, a hétvégén pedig a lakosok is átvehetik azokat az ötliteres műanyag edényeket, amikbe gyűjthetik a konyhai hulladékot. Február 5-én pedig az országban először itt fogják visszagyűjteni ezeket.

Az élelmiszer-hulladék gyűjtése azonban talán egy fokkal bonyolultabb, mint a papír- vagy a műanyaghulladék gyűjtése. Lényegében a komposztálás szabályait kell betartani: a gyűjtőedényekbe landolhatnak a gyümölcsök és zöldségek maradékai, a kávézacc és akár a főtt ételmaradékok is, viszont a csontokat vagy az élelmiszerek csomagolását nem szabad beledobni. (Minderről a szolgáltatást végző MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. honlapján részletesen írnak.)

Az így visszagyűjtött élelmiszer-hulladékból áramot és hőt állítanak majd elő a biogáz üzemekben, az itt képződő maradék pedig kiváló komposztanyag lehet a magas tápanyagtartalma miatt. Az uniós előírások szerint a gyűjtést 2024-ben kellett elindítani.

Márciusig 14 településen el is rajtol kísérleti jelleggel a program, és a tapasztalatok alapján 2025-ben tovább bővítik majd. A szolgáltatásért a lakosoknak nem kell fizetni, a gyűjtés pedig önkéntes.

„A régiós partnerekkel egyeztettük, hogy hol lehet ilyen rövid idő alatt, a lehető legnagyobb biztonsággal bevezetni ezt a szolgáltatást. Emellett az országban van 80 biogázüzem, de nem mindegyik fogad lakossági hulladékot - ezt vettük még figyelembe az egyes települések kijelölésénél”

- mondta lapunknak Borsfay-Horváth Judit, a MOHU Termék- és Anyagáram vezetője.

Kezdetben ugyanis kis visszagyűjtött mennyiségekről lesz szó, sokat számít, hogy hatékonyan tudják megszervezni a szállítást.

A MOHU az említett 14 településen összesen 460 ezer ember számára teszi most elérhetővé az élelmiszer-hulladék gyűjtést, ehhez pedig első körben 188 ezer darab 5 literes háztartási gyűjtőedényt, és több mint 14 ezer darab 120 literes kukát rendeltek. A lakosok a kis műanyagvödörbe gyűjtik a hulladékot, ezt pedig a társasházban kihelyezett barna kukákba üríthetik. A kukákat a tervek szerint hetente egyszer, nyáron hetente kétszer ürítik majd.

A lakossági gyűjtőedény így néz ki:

Az öt literes gyűjtőedény elsőre elég kicsinek tűnik, de ahogy Borsfay-Horváth Judit elmondta: azt volt a szempont a méret meghatározásánál, hogy minél könnyebben kezelhetőek legyenek. Ezek a kis vödrök pedig elférnek a mosogatógépben, és akár a fagyasztóba is be lehet rakni, hogy a bomlási folyamatok lassabban induljanak be benne. Emellett az sem hátrány, ha a lakásban lévő élelmiszer-hulladék gyűjtő edényeket minél gyakrabban ürítik.

A kis házi vödröket pedig ezekbe a barna színű kukákba lehet beleborítani:

Az már a képen is látszódik, hogy ezek nem egyszerű kukák, hanem van rajtuk egy gumi szigetelés, hogy a szagok ne szabaduljanak ki. Emellett bajonettzárral vannak ellátva, tehát a kezelésük igényel némi körültekintést. Ahogy Lits Lászlótól, az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: az új kukákat a napokban kapták meg a programban résztvevő társasházak kezelői.

„Komoly félelmeim voltak, de egyelőre nagyon pozitívak a visszajelzések a közösképviselőktől. Úgy gondolom, hogy az elmúlt 20 év edukációs munkája beért” - fogalmazott az ügyvezető igazgató. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a kukák „kétkezesek”, vagyis úgy nem lehet kinyitni őket, hogy közben a kis házi gyűjtővödrünket is kezünkben tartjuk.

A lapunk által megkérdezett, érintett társasházkezelők közül azonban nem volt mindenki ennyire optimista. Egyikük például felvetette, hogy ha az emberek nem tudnak bánni megfelelően a speciális kukákkal, és nem jól zárják vissza, vagy megsérül a szigetelés, akkor az így kiszabaduló szag könnyen letörheti a lakóközösség kezdeti lelkesedését. Ahogy fogalmazott:

ha büdös lesz a lépcsőházban, akkor a lakók két hét után azt fogják mondani, hogy vigyék innen a francba ezeket a kukákat.

Más közösképviselők azonban valóban pozitívan fogadták a rendszer indulását, és sokak szerint a lakosok meg fogják majd tanulni, hogyan kezeljék ezt a hulladéktípust és a gyűjtőedényeket.

A rendszer önkéntes, a lakossági gyűjtőedényeket január 27-én kezdik el kiosztani, és összesen 20 ezer embert akarnak elérni Szolnokon. Hogy mekkora a lakosság lelkesedése, azt nagyjából mutatni fogja, hogy mennyi edényt igényelnek majd. Lits László mindenesetre bizakodó ezen a téren is. Ahogy fogalmazott: akkor lenne elégedett, ha a megcélzott lakosok 60-70 százalékát elérnék az első körben.

„Az gyűjtőedényeket utólag, a telephelyünkön is lehet igényelni. Bízom benne, hogy pár hónapon belül a Szolnokon megcélzott 20 ezer ember 90 százaléka kérni fogja ezeket”

- mondta Lits László.

Borsfay-Horváth Judit is bizakodó ezen a téren. Mint mondta, a tavalyi miskolci mintaprojektnél a társasházban élők körülbelül 80 százaléka igénybe vette ezt a szolgáltatást, és átvették a gyűjtőedényeket.

„Arra kértük a szolgáltatókat, hogy háromhavonta vizsgáljuk felül, hogy állunk a kijelölt lakosság bekapcsolásával, hogy alakulnak a visszagyűjtött mennyiségek. Ehhez fogjuk majd igazítani a visszagyűjtéseket, és akár más társasházakat is bevonunk a programba” - mondta Borsfay-Horváth Judit. Azt is hozzátette, hogy a szemléletformálásra sok időt szeretnének fordítani, és ha az első időszakban még nem lesz magas a részvétel, vagy a visszagyűjtött mennyiség, az nem azt jelenti, hogy később nem fognak majd csatlakozni azok a lakosok, akik egyelőre nem vették igénybe.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: