HÍREK
A Rovatból

New York-i mentős: Csak ma 12 családnak kellett azt mondanom, hogy nem tudtunk többet tenni

Anthony Almojera 17 éve dolgozik mentőtisztként, de elmondása szerint még sosem volt ilyen nehéz a munkája, mint most, a koronavírus-járvány idején. Elmesélte pályafutása eddigi legdurvább, érzelmileg is kimerítő napját.


Az Egyesült Államokban is egyre súlyosabb a helyzet a koronavírus-járvány miatt, főleg New York államban, mert eddig ott regisztrálták a legtöbb beteget és sajnos a legtöbb elhunytat is. Andrew Cuomo, az állam kormányzója már többször hangoztatta, hogy ez a járvány már jóval több áldozatot követelt, mint a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrormerényletek.

A BBC-nek egy New York-ban dolgozó mentős azt mondta, jelenleg minden nap olyan, mint 9/11. Anthony Almojera már 17 éve van a szakmában, de mint mondja, még sosem volt ilyen nehéz a munkája, mint most, ehhez a járványhoz ugyanis semmi sem hasonlítható igazán. Naponta 16 órákat dolgozik, hogy életeket mentsen és segítsen a kollégáinak, akik saját és családjuk életét is féltik. Elmesélte, milyen egy napja mentősként New Yorkban.

Anthony elmondása szerint a múlt vasárnap volt karrierje eddigi legkeményebb napja. Éjjel egész sokat, öt órát tudott aludni, nem úgy, mint az előző napokon, amikor sokkal több hívás érkezett hozzájuk. Felkelés után lezuhanyzott, és közben hallgatta a híreket, amelyek nagyrészt természetesen a koronavírusról szóltak. Majd elindult a munkahelyére, Brooklynba, hogy megkezdje az újabb 16 órás műszakját.

Az első feladata az, hogy miután felveszi az egyenruháját, megtisztítja a felszerelést, amit használ a munkája során: rádiót, kulcsot, a mentőautót, táskát, mindent, ugyanis a vírus bárhol megragadhat, és ha nem gondoskodik ezeknek az eszközöknek a tisztításáról, nemcsak saját magát, a kollégáit is veszélyeztetheti.

"A háborúkban látod a golyót, tudod, ki az ellenséged. Ez egy olyan háború, amiben láthatatlan a golyó. Mindenki, akivel kapcsolatba kerülsz, egy olyan golyó, ami eltalálhat téged"

- figyelmeztetett a férfi.

A műszakja reggel 6-kor kezdődik, és szerencséjére még pont van elég ideje arra, hogy egyen egy falatot a büfében. Hét óra körül már egyre több hívás érkezik a rádión - éjféltől reggelig egyébként több mint 1500 segélyhívásuk volt.

Anthonyt először egy szívroham miatt hívják. Mentőtisztként a mentőorvosokkal tart, hogy segítsen a páciensek ellátásában és a szükséges eszközök biztosításában. Mostanában sajnos ezekből nincs annyi, mint egyébként, ugyanis a legtöbb napon több mint 6500 hívás érkezik be hozzájuk.

New York városában normál időkben is a világon a legleterheltebb a sürgősségi ellátás, naponta körülbelül 4000 hívással. A férfi azt mondja, vannak kritikusabb időszakok, mint amikor például lecsap egy hurrikán, vagy nagyon nagy a hőség, de szerinte a 9/11-es terrortámadás óta nem akadt ennyi munkája a mentősöknek, mint most.

"Azon a napon 6400 hívásunk volt, de nem érkezett be 6400 beteg a kórházba. Vagy túlélték, vagy nem. Most mindennap annyi hívás van, mint akkor, csak most annyi beteg is jön."

- mondta Anthony.

Elmondása szerint március 20-én észleltek fordulópontot az eseteknél, ám akkor az egészségügyi ellátórendszer nem volt felkészülve ennyi betegre. Nem tudták, hogy fogják tudni végezni a munkájukat a nyilvánvalóan kevés felszereléssel, de csak tették a dolgukat. Mostanra a New York sürgősségi ellátásában résztvevő egészségügyi dolgozók 20 százaléka kiesett a munkából, mert beteg lett, így még nehezebb a helyzetük.

"Nagyon sok kollégánk van, akik elkapták a koronavírust, olyanok is, akik az intenzív osztályon fekszenek - közülük ketten lélegeztetőgépre vannak kapcsolva. És van még 700 olyan ember, akiket folyamatos megfigyelés alatt tartanak"

- mesélte a mentős.

Amikor megérkezik a csapatával a szívinfarktusos pácienshez, maszkot, védőruhát és kesztyűt vesz fel. Egy férfihez hívták őket, aki a családja szerint öt napja lázas és köhög. Most újra kell éleszteni. Sajnos azonban hiába küzdenek érte 30 percig, a férfi meghal.

Anthonynak ezután újra fertőtlenítenie kell minden felszerelést és a mentőautót is, mielőtt a következő helyszínre menne. Húsz perccel később ugyanis újabb szívrohamhoz hívják. Ugyanazok a tünetek, ugyanaz a procedúra, ugyanaz a végeredmény: a beteg sajnos meghalt. Majd jön a következő hívás, és újra és újra megtörténik ugyanez.

Délelőtt 11-ig a mentőtisztet és csapatát összesen hat szívmegállás miatt hívták. Normál időkben hetente talán 2-3 ilyen esethez kell mennie egy mentőnek.

Csak egy olyan ember volt a reggel folyamán, akivel valószínűleg nem a koronavírus végzett, hanem saját maga, ugyanis öngyilkos lett.

"Képzeljétek el: ott voltam, és az agyam kissé megkönnyebbült. Ez az ember meghalt, öngyilkosság volt. Megkönnyebbülést éreztem, mert ez a mindennapi munkám része."



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: