„Nem lehet neki nem drukkolni” – izgalmasan indult a Konyhafőnök új évada a féllábú táncos drámájával
A Konyhafőnök már a kilencedik évadánál tart, egy szezonnal az 10. X-Faktor után, vagyis a formátumot már nagyon régóta "zabálja" a magyar közönség és rendre vezeti is a nézettségi listákat. Ezt profin szerkesztett és kivitelezett adásainak köszönheti, ami két dolgon múlik: komoly televíziós háttércsapaton és a jó castingon.
Ez ugyanúgy zajlik, mint az énekes showműsorokban. Az X-Faktor a másik éllovas ebben a kategóriában, ahol az ismertségért és az életük kardinális megváltoztatásáért harcolnak a versenyzők, csak épp mindezt egy zenei tehetségkutató keretein belül. Azért említem többször is az X-Faktort, mert A Konyhafőnök formátuma nagyon hasonlóan működik: adott egy zsűri, akiknek a közös kémiája teljesen meghatározza a műsor hangulatát, ritmusát, izgalmait - ez a zsűri pedig tényleg jól lett összeválogatva, mert kellően viccesek amellett, hogy a szakmaiságuk is megfelelően jelen van.
A műsor több, mint két órás a reklámokkal együtt, ami megint egy kicsit hosszú. Mindig úgy érzem, hogy elég lenne valahol másfél óránál elvágni egy-egy adást, ott egy kicsit elfárad az ember - és ez független a műsor minőségétől.
Szerencsére nagyon izgalmas karaktereket találtak ismét a műsorba, és ez az, ami a lényeg, ezen áll vagy bukik ez a formátum. Tudunk velük azonosulni? Elég érdekesek, különleges, valamilyen szempontból hősök, még akkor is, ha egy pult mögött kevergetnek? Ha a válasz igen, működik a műsor, márpedig működik. Elsőként Katona Imrét ismerhettük meg.
hogy egy olyan műlábat csináltathasson magának, amivel újra tudna táncolni, mert az az élete. Ezen a ponton jól kiszámíthatóan nem lehet nem elérzékenyülni. Ilyenkor a néző annak drukkol, hogy nyerje meg Imre a pénzt arra az új lábra. És ezek után naná, hogy tovább nézzük a műsort.
Ezután további izgalmas karaktereket ismerhettünk meg, és aztán végül egyre többeknek drukkoltam én is. Hiszen mindenkinek az a bizonyos nagy álma valósulna meg, ha megnyerné a versenyt. Ezek miatt az emberi tétek miatt drukkolunk a versenyzőknek. Ez nem sport, hanem ez emberi életek popos versenye is.
Jó ritmussal ékelték bele a műsorba kisebb csapatokok szegmenseit is: voltak a csajozás miatt főző pasik, meg a spirituális nők, akik például kézrátétellel és látógömbbel pozitív energiát próbáltak az ételnek varázsolni. Szerencsére ők azért nagyrészt kiestek. Az egyik emlékezetes versenyző Maier Anikó, aki Amerikából utazott haza a műsor kedvéért és főzött egy dél-amerikai furcsa ételt. Ő is egy igazi jelenség, megmarad az ember fejében.
Izgalmas szereplő jutott a műsor végére: Czauner Ádám, akiről nekem Gáspár Laci anno-megasztáros szereplése jutott eszembe.
Ádám nagy álma, hogy nyithasson egyszer egy éttermet. Küzdeni akar az álmáért és a zsűrit is ez a hihetetlen akarás fogja meg, meg persze a főzés iránt érzett mániája, mert éjszakánként is felkel sütni-főzni.
A műsor így most érthetően nem is az ételekről szól, hanem az emberekről, akik elkészítik azokat. X-faktornyi dráma, csak zene helyett hollandi szósszal.
