Négy iksz és egy aláírás – ennyi Orbán Viktor legújabb vagyonnyilatkozata
A Fidesz által beadott és elfogadott módosításnak köszönhetően már sem az ingatlanokat, sem az autókat, sem a megtakarításokat nem kell feltüntetni. Így lényegében semmi nem derül ki a választott képviselőink vagyoni helyzetéről.
Négy darab iksz a megfelelő rubrikába és egy aláírás - ennyiben merül ki Orbán Viktor augusztus elsején közzétette vagyonnyilatkozata.
A Parlament Kocsi Máté Fidesz-frakcióvezető javaslatára július végén módosította az országgyűlési törvényt, teljesen átalakítva a vagyonbevallások eddigi rendszerét. A magyar országgyűlési képviselőknek így az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Vagyis
már nem kell nyilatkozniuk az ingatlanjaikról, az autóikról, a megtakarításaikról, a hiteleikről és a tartozásaikról sem.
Összehasonlításképpen a lap felidézi a kormányfő legutóbbi, még a régi rendszerben készült bevallását, amelyből kiderült többek között, hogy:
Budapest XII. kerületében van egy 1544 négyzetméteres telke, mely 791/1000 részben az övé, az ezen álló háza, 233 négyzetméter + 21 négyzetméter pincével, ez felerészben van a nevén és 2002-ben vette.
Fecsúton egy 2079 négyzetméteres telken álló 63 négyzetméteres háza, mely 1/1-ben a tulajdona 2013 óta.
Autója, műkincse, nagy értékű ingósága nincs,
ahogy pénzintézettel szembeni tartozása és követelése sem.
Jövedelme miniszterelnökként és képviselőként is a vonatkozó törvény szerinti (3,5 + 1,3 millió).
Gazdasági társaságban nem érdekelt.
Ezzel szemben az új nyilatkozatból már csak annyi derül ki, hogy
miniszterelnökként a 4-es, képviselőként 2019-ig a 3-as, 2020-tól a 4-es jövedelmi kategóriába tartozik, pártelnökként meg a díjazás nélkülibe.
Ez azt jelenti, hogy a bevalláson mindössze négy iksz szerepel a megfelelő rubrikákban. És ennyi.
A Parlament honlapjára feltöltött dokumentumot itt tudod megnézni - igaz, ebből már gyakorlatilag semmi nem derül ki Orbán Viktor vagyoni helyzetéről.
Négy darab iksz a megfelelő rubrikába és egy aláírás - ennyiben merül ki Orbán Viktor augusztus elsején közzétette vagyonnyilatkozata.
A Parlament Kocsi Máté Fidesz-frakcióvezető javaslatára július végén módosította az országgyűlési törvényt, teljesen átalakítva a vagyonbevallások eddigi rendszerét. A magyar országgyűlési képviselőknek így az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Vagyis
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott a 12 pontos terv, amit Szijjártó titokban írt alá Moszkvában
A Politico birtokába került dokumentumok szerint Szijjártó Péter és orosz kollégája tavaly decemberben írt alá egy, a gazdasági és kulturális kapcsolatokat bővítő megállapodást. A terv az energetikai együttműködés mellett az orosz nyelvű oktatás erősítését is tartalmazza.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben Moszkvában 12 pontos tervet írt alá orosz kollégájával, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel a két ország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatainak bővítéséről – írta a Politico. A korábban nem publikált megállapodás részletezi, hogy a két kormány milyen mértékben működne együtt olyan területeken, mint a nukleáris üzemanyag, az oktatás és a sport.
A terv egyik pontja rögzíti, hogy a szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.
Ugyanakkor a lap által megkérdezett független szakértők egyelőre nem tudták megerősíteni az iratok hitelességét. A decemberi megállapodást egy októberi telefonbeszélgetés előzte meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, amelynek leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy esetleges budapesti csúcstalálkozóról egyeztetett.
A mostani kiszivárogtatás illeszkedik a korábbi, magyar–orosz kapcsolatokat érintő leleplezések sorába. A VSquare oknyomozó portál már nyilvánosságra hozott olyan hangfelvételeket, amelyek tanúsága szerint Szijjártó Péter az orosz energiaügyi miniszterhelyettestől kért érveket az uniós szankciók gyengítéséhez.
A most nyilvánosságra került dokumentumok szerint a felek kötelezettséget vállaltak a kétoldalú kereskedelem negatív trendjének megfordítására. A terv utat nyitna orosz vállalatok előtt új villamosenergia- és hidrogénprojektek indítására Magyarországon, valamint szorosabb együttműködést vázol az olaj, gáz és nukleáris üzemanyag terén.
Emellett Magyarország beleegyezett, hogy megvizsgálja az orosz nyelvű oktatás erősítését, akár oroszországi tanárok alkalmazásával, és felmerült a képesítések kölcsönös elismerése is.
A kormány a terv értelmében támogatta a már folyamatban lévő csereprogramokat a sporttól a cirkuszművészetig, a sport területén pedig 2026–2027-re egy külön akciótervről állapodtak meg.
A megállapodás hátterét adja a december 9-én tartott orosz–magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottsági ülés is. Az arról készült feljegyzés szerint a felek „megvitatták a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés aktuális kérdéseit, a közös tevékenységeket az energiaszektorban, az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken”.
Rácz András Oroszország-szakértő a megbeszéléseket megelőző Orbán–Putyin-telefonhívásról azt mondta, a magyar miniszterelnök porig alázta magát és az országot is.
„A magyar miniszterelnök a földig hajolva udvarolt az orosz elnöknek, tényleg lemegy kutyába, csak azért, hogy Budapesten lehessen egy csúcstalálkozó” – fogalmazott a szakértő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberben Moszkvában 12 pontos tervet írt alá orosz kollégájával, Mihail Murasko egészségügyi miniszterrel a két ország gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatainak bővítéséről – írta a Politico. A korábban nem publikált megállapodás részletezi, hogy a két kormány milyen mértékben működne együtt olyan területeken, mint a nukleáris üzemanyag, az oktatás és a sport.
A terv egyik pontja rögzíti, hogy a szorosabb kapcsolatok nem lehetnek összeegyeztethetetlenek Magyarország európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel.
Ugyanakkor a lap által megkérdezett független szakértők egyelőre nem tudták megerősíteni az iratok hitelességét. A decemberi megállapodást egy októberi telefonbeszélgetés előzte meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, amelynek leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra. A magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy esetleges budapesti csúcstalálkozóról egyeztetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Hallgatunk, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak” – Megszólalt a szerb elnök a robbanószer-ügyben
Aleksandar Vučić sajtótájékoztatón utasította vissza a vádakat, miszerint a Török Áramlatnál talált robbanószerrel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni. Azt is hozzátette, hogy a feltételezett elkövető egy katonai rangot viselő dezertőr.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
A szerb Katonai Biztonsági Ügynökség korábban arról beszélt, hogy katonailag képzett elkövetőt keresnek, és a talált eszközökön amerikai gyártásra utaló jelölések voltak, bár ez önmagában nem bizonyítja a megrendelő kilétét.
A magyar kormány a vasárnapi hírekre azonnal reagált: a Védelmi Tanács összehívása után a Török Áramlat teljes magyar szakaszát katonai védelem alá helyezték. Orbán Viktor hétfőn Kiskundorozsmára utazott, ahol hangsúlyozta, hogy az ügy az ország energiabiztonságáról szól.
„Ez az esemény nem függ össze az én fejemben a kampánnyal, mert a következményei nem a választásra hatnak ki, hanem Magyarország energiabiztonságára” – jelentette ki a miniszterelnök.
Az ellenzéki oldalon és több szakértő körében azonban felmerült egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet gyanúja. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint, ha a veszély valós, a kormánynak a NATO-hoz kellene fordulnia. Dobrev Klára, a DK politikusa úgy vélte, a valódi veszélyt a kormány oroszbarát politikája jelenti.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány nem tájékoztatja az ellenzéki pártokat, az megerősíti, hogy az ügy nem biztonsági, hanem választási történet.
Az események vasárnap délelőtt kezdődtek, amikor a szerb hatóságok Magyarkanizsa közelében gyanús tárgyakat találtak. Két fekete hátizsákban körülbelül négy kilogrammnyi, amerikai gyártmányúnak mondott robbanóanyag és az aktiváláshoz szükséges eszközök voltak. A szerb bejelentés után Magyarország még aznap elrendelte a katonai védelmet.
A Török Áramlat stratégiai jelentőségű, mivel 2021 óta ezen az útvonalon, Szerbia felől érkezik a Magyarország által vásárolt orosz földgáz jelentős része. A vezeték kiesése súlyos ellátási problémákat okozna.
„Ami pedig azokat illeti, akik azt állítják, hogy a szerb hadsereg be akart avatkozni a magyar választásokba – szégyelljék magukat” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, miután a magyar–szerb határ közelében robbanószert találtak a Török Áramlat gázvezeték mellett.
Az N1 Info beszámolója szerint a szerb elnök hozzátette, hogy bár soha nem titkolta, hogy Orbán Viktor győzelmét szeretné, eszébe sem jutna a hadsereget felhasználni egy másik ország választásába való beavatkozásra.
Vučić szerint az ügyben addig nem fognak többet mondani, amíg nem tudják biztosan, mi történt, és főleg, amíg a magyarországi választások le nem zárulnak. Annyit közölt, hogy „a személy, aki ezt végre szerette volna hajtani, katonai rangot viselt a saját országa a hadseregében, ahonnan – többek között – Szerbia területére dezertált”. A szerb elnök szerint a robbanás „Iszkander-erejű” pusztítással járhatott volna, és Magyarország hónapokig gáz nélkül maradhatott volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a kitálaló katonáról: Nem lennék a helyében
A miniszterelnök az Ultrahangnak adott interjúban beszélt a honvédségről kitálaló Pálinkás Szilveszterről. Orbán szerint a százados még állományban van, így rá a katonai szabályok vonatkoznak.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
A miniszterelnök egy személyes hangvételű megjegyzést is tett: „Amit láttam a nyilvánosságban, nem lennék Pálinkás úr helyében.”
Pálinkás Szilveszter korábban arról beszélt, hogy az első interjúja előtt a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki, csak hogy ne nyilatkozzon. A százados állította azt is, hogy a csádi katonai misszió ötlete a miniszterelnök fiához, Orbán Gáspárhoz köthető, és a tervezésnél rendkívül magas, 50 százalékos veszteséggel számoltak a szakértők. Az interjúk nagy nyilvánosságot kaptak, és komoly politikai vihart kavartak.
A kormányfő az interjúban a csádi misszióval kapcsolatos „családi sugalmakat” visszautasította, és a honvédség hierarchikus működését hangsúlyozta. „A századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat. Aki ezt állítja, az tökkelütött” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a hadseregben nem lehet „összevissza ugrándozni”.
Az interjú másik fontos témája az a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés volt, amelynek állítólagos leiratát a Bloomberg hozta nyilvánosságra kedden. A dokumentum szerint a magyar miniszterelnök egy mesére hivatkozva ajánlotta fel segítségét az orosz elnöknek, mondván, a kisegér is tud segíteni a bajba jutott oroszlánnak. Az ügy komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, Donald Tusk lengyel kormányfő az X-en vonta kérdőre Orbán Viktort.
A miniszterelnök a leirattal kapcsolatban azt mondta, többször is beszélt az orosz és az amerikai elnökkel is.
Állítása szerint a kiszivárgott beszélgetés előtti napon az amerikai elnök hívta fel őt egy budapesti békecsúcs ötletével.
„A ‘tegnap’ az az volt, hogy az amerikai elnök fölhívott engem, és azt mondta: lenne egy békecsúcs, és azt javasolják, hogy Budapesten. Ez Putyin elnök úr és Trump elnök úr közös javaslata” – közölte Orbán Viktor.
A Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar korábban cáfolta Pálinkás állításait, közleményükben azt írták, nincs politikai döntés a csádi műveletről, és a leszerelési szándékok sem tömegesek. Zákány Péter tábornok a Mandinernek nyilatkozva „iszonyatos csalódásnak” nevezte a századost, aki szerinte beszennyezte a honvédséget.
Orbán Viktor a kedden az Ultrahangnak adott interjúban reagált a Magyar Honvédséget érintő kiszivárogtatásokra, és azt állította, a botrányok valójában a Fidesznek dolgoznak. A miniszterelnök szerint az egyenruhás testületeknek van egy belső rendje és lojalitása, és aki ezt megsérti, az a bajtársaival fordul szembe. Szerinte nem tömeges jelenségről van szó, csupán „egy-egy kiugró van”, ami nem rendszerszintű problémát jelez.
A kormányfő külön kitért Pálinkás Szilveszterre, a honvédség állapotáról több interjúban is beszélő századosra. Orbán Viktor szerint a katona nincs leszerelve. „Ő nem leszerelt katona. Ő bent van az állományban, tehát rá a katonai szabályok érvényesek” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem a honvédelmi miniszter, hanem az elöljárók dolga foglalkozni az üggyel, amit szerinte a katonák már „rendbe tettek”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy hangfelvétel miatt a Fidesz két debreceni jelöltjének visszaléptetését követeli
A TISZA Párt elnöke szerint Barcsa Lajos és Széles Diána szavazatvásárlást szervezett az Országos Roma Önkormányzat vezetőjével. A politikus a Facebookon tette közzé vádjait és követeléseit.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztjában azzal vádolta meg a Fidesz két debreceni képviselőjelöltjét, Barcsa Lajost és Széles Diánát, hogy választási csalást szerveznek a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának vezetőjével.
„Kiderült, hogy a Fidesz jelöltjei semmibe nézik a roma honfitársainkat és pár kilós élelmiszercsomagokkal akarják megvenni a szavazataikat” – állítja bejegyzésében a politikus.
Magyar Péter a kormánypárt vezetésétől a jelöltek azonnali visszaléptetését követeli.
„Felszólítom a Fidesz vezetését, hogy haladéktalanul léptesse vissza a nyílt választási csaláson ért jelöltjeit.”
Hozzáteszi, véleménye szerint Barcsa Lajosnak és Széles Diánának nincs helye a továbbiakban a közéletben.
A TISZA Párt elnöke Aba-Horváth Istvánt, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának vezetőjét is lemondásra szólítja fel, mert szerinte a felvételből kiderül, hogy ő is aktív résztvevője az állítólagos csalásnak.
A poszt közvetlen előzménye egy hangfelvétel, amelyet a TISZA Párt helyi jelöltje hozott nyilvánosságra. Ezen állításuk szerint a Fidesz kampányának élelmiszercsomagokkal való segítéséről esik szó.
Nem ez az első eset, hogy a párt választási visszaélés gyanújára hívja fel a figyelmet. Korábban Dunaújvárosban tettek közzé egy felvételt, amelyen a gyanú szerint pénzért történő szavazatvásárlást szerveznek.
Magyar Péter korábban már jelezte, hogy a pártja tudatosan készül a lehetséges választási visszaélésekre. Akkor azt mondta, a tudomásukra jutott gyanús eseteket a nyilvánosság elé tárják.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztjában azzal vádolta meg a Fidesz két debreceni képviselőjelöltjét, Barcsa Lajost és Széles Diánát, hogy választási csalást szerveznek a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának vezetőjével.
„Kiderült, hogy a Fidesz jelöltjei semmibe nézik a roma honfitársainkat és pár kilós élelmiszercsomagokkal akarják megvenni a szavazataikat” – állítja bejegyzésében a politikus.
Magyar Péter a kormánypárt vezetésétől a jelöltek azonnali visszaléptetését követeli.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
