Ne csak kívánd a boldog karácsonyt, hanem tegyél is érte!

Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.

Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.

Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.

Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.

A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.

A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.

Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.

Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.

A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”

A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.

A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint

A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.

A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.

A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.