HÍREK
A Rovatból

Navalnij őrizetbe vételére készülnek az oroszok, ha hazamegy

A hét végén hazatérni készülő Navalnij ellen Oroszországban jelenleg is körözés van érvényben.


Alekszej Navalnij ellenzéki politikus őrizetbe vételére készül az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN).

A FSZIN moszkvai parancsnoksága csütörtökön megerősítette, hogy a hét végén hazatérni készülő Navalnij ellen körözés van érvényben, ezért lépéseket kíván tenni a politikus őrizetbe vétele érdekében.

Az Interfax hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a hatóságnak szeptember 24. óta nincs tudomása Navalnij valós tartózkodási helyéről, ezért november 27-én előzetes nyomozást indított, december 29-én pedig elfogatóparancsot adott ki ellene.

Az ismert ellenzéki politikus szerdán jelentette be, hogy vasárnap kíván visszatérni Moszkvába, és arra biztatta követőit, hogy fogadják őt a vnukovói repülőtéren. Ügyvédje, Vagyim Kobzev, csütörtökön újságíróknak kijelentette: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az őrizetbe vétel már ott megtörténhet.

Kobzev szerint Navalnij csak szerdán tudta meg, hogy a FSZIN országos körözést adott ki ellene. Az ügyvéd nem tudta megmondani, hogy ügyfele megváltoztatja-e emiatt hazatérési szándékát.

A FSZIN kedden keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon, amelyben kezdeményezte az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását.

A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt vagy ha újabb bűncselekményt követett el.

A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban el sem utazhatott volna Moszkvából Szibériába.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság.

A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, úgynevezett Kirovlesz-ügyben, amelyet 2013-ban indítottak ellene, Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik legismertebb bírálója augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint "novicsok" típusú harci idegmérget találtak a szervezetében.

A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata "megerősítette", hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg.

Navalnij állami terrorizmussal vádolta meg Putyint, aki viszont az amerikai titkosszolgálati anyagok legalizálásának nevezte azt a decemberben publikált nemzetközi újságírói oknyomozást, amely arra az eredményre jutott, hogy az ellenzékit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai csoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB szóban forgó munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Az testület ezt tartalmazó hivatalos válaszát csütörtökön tetette közzé Navalnij.

Az SZK közölte, hogy a feljelentést továbbította a Navalnij "kórházba kerülése" ügyében illetékes nyomozó szervnek, a szibériai szövetségi körzet közlekedésrendészete nyomozati osztályának.

Az ellenzéki politikus ellen egyébként december végén az SZK újabb bűnügyi eljárást indított, azt állítva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. A vádat az érintett koholmánynak minősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton megnevezett négy nagybankot, akik maradhatnak Magyarországon
Nagy Márton hétfőn közölte a kormány listáját: az OTP, MBH, K&H és UniCredit biztosan maradhat. A miniszter szerint az ötödik hely kiadó, ami a többi nagybank, köztük az Erste számára is bizonytalanságot jelent.


Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn megnevezte azt a négy bankot, amelyet a kormány a jövőben is a magyar piacon látna, egy ötödik helyet pedig egyelőre üresen hagyott.

„Az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ‘ötödik hely jelenleg kiadó’”

– hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évfordulós rendezvényén a tárcavezetőtől, az eseményről az MTI tudósított. A bejelentés azért bír nagy jelentőséggel, mert a Magyar Nemzeti Bank besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik az országban – az említetteken kívül az Erste, a Raiffeisen és a CIB –, így a kormányzati elképzelés két szereplő piacról való távozását vagy beolvadását vetíti előre.

A miniszter a múlt héten egy Facebook-bejegyzésben már jelezte a kormány szándékát.

„A bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak! A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható! Öt nagy bank maradhat!”

– írta akkor. A bankpiaci átalakításról szóló közléseket feszült politikai légkör előzte meg. Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédében az Erstét és a Shellt „a halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte. Az Erste Bank erre reagálva közleményt adott ki. „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot… [és] semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban” – közölte a Telexszel az Erste Bank.

A pénzintézeti szektor és a kormány viszonyát az adópolitika is befolyásolja. 2026-tól emelkedik a banki extraprofitadó: az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalékkal, az a feletti rész pedig 30 százalékkal adózik. A Magyar Bankszövetség szerint a túladóztatás fékezi a gazdasági növekedést. A kiszámíthatatlan környezetről egy név nélkül nyilatkozó bankvezető beszélt a Telexnek. „Jó lenne, ha a másik oldalon is lenne egy szavahihető partner, mert ha az állam soha sem tartja be az ígéreteit, ráadásul egyik napról a másikra duplájára emel egy óriási terhet, úgy nem lehet dolgozni, tervezni” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk