SZEMPONT
A Rovatból

Napisten fővárosa, az egyiptomi elnök fáraó-álma

Az országot a fizetésképtelenség fenyegeti, de Sziszi nem mond le nagyzolásairól.


Aki valaha járt Kairóban, annak lenyűgöző és nyomasztó élményekben egyaránt bőven volt része. Nemcsak a Piramisok, a Szfinx, az Egyiptomi Múzeum, vagy a Gezíra-sziget lélegzetelállító, de az embert magával sodorja a szüntelen pezsgés, nyüzsgés a bazároktól a hatalmas tereken át a szűk kis mellékutcákig. Másfelől viszont rémisztő a megállíthatatlan forgalom, a nap 24 órájában szóló dudák és mindenekelőtt a pokoli légszennyezés. Emlékszem, amikor a Mohamed Ali erődmecsetből késő délután végignéztünk a 20 milliós városon mintha az egész egy összefüggő sárgás ködben úszott volna: ez a sivatagi homokpor és szmog keveréke.

Kairó már eljutott az élhetetlenség határára, és akkor nem is vettük számba a globális felmelegedés kikerülhetetlen következményeit. És szinte biztosra vehetjük, hogy a megoldás nem az, amelyet Abdel-Fattéh esz-Szíszi elnök megálmodott egy új kormányzati luxusfőváros felépítésével.

A legújabb kori Egyiptom vezetőit gyakran hasonlították korlátlan uralmuk és fényűzésük miatt az ókori fáraókhoz – az 1981-ben merénylet áldozatául esett Anvar Szadatot így is emlegették szerte a világon – és esz-Sziszi, aki 2014-ben ugyanúgy katonatisztből lett az ország első embere, mint 70 év óta minden elődje, követi ezt a hagyományt, semmibe véve az országos sújtó gazdasági válságot.

A Kairó peremén a sivatagból kinövő fővárosban áll Afrika legmagasabb épülete, egy üvegpiramis, valamint egy hatalmas, lemez alakú elnöki palota, amelyet az ókori egyiptomi napisten, Ré jelképei ihlettek. A hat éve folyó munkálatok eddig kb. 60 milliárd dollárba kerültek, és ez csak a legnagyobb az országát alakítani kívánó elnök megaprojektei közül. Ide sorolhatók a nyolcsávos autópályák, amelyek keresztülvágnak Kairó düledező utcáin, és körülölelik a gízai piramisokat. Új óriás hidak szelik át a Nílust és egy új nyári főváros is épül a Földközi-tenger partján, Alexandria közelében – írja a The New York Times

Az egyiptomi gazdaság ugyanakkor erősen hanyatló szakaszát éli, és egyre többen kételkednek abban, hogy az ország elbírja-e esz-Sziszi nagyravágyó álmait. Csak az elmúlt hat évben a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) három alkalommal adott hitelt Egyiptomnak összesen 20 milliárd dollár értékben, miközben áramlanak az amerikai segélyek is. Az új projekteket részben kínai tőkéből finanszírozzák, de az új fővárosban érdekeltek az Egyesült Arab Emírségek néhány befektetője is.

Maged Mandur egyiptomi politikai elemző szerint az elnök külföldi kölcsönökből épít hatalmas várost a gazdagoknak, de ennek árát a szegények és a középosztálybeliek fizetik meg a különböző adókkal, a szociális szolgáltatásokba való befektetések elmaradásával és megnyirbálásával.

Miközben az egyiptomi pénzügyek már jó ideje igen gyenge lábakon állnak. Esz-Sziszi ennek ellenére nem csupán a monumentális építkezésekre vett fel magas kamatú hiteleket, hanem még több milliárd dollárért fegyvereket is vásárolt. Tíz év alatt megnégyszerezte az államadósságot.

A külföldi befektetők többsége távol tartja magát Egyiptomtól, elriasztja őket a mindenható hadsereg szigorú beavatkozása a gazdaságba. Ugyanakkor nem törődnek a helyi ipar fejlesztésével, így az egyiptomi privát szektor, leszámítva az olajat és a gázt, két év óta egyre zsugorodik. A Goldman Sachs befektetési bank legfrissebb becslése szerint Egyiptomnak 15 milliárd dolláros IMF-segítségre lenne szüksége, hogy kivédje hitelezőit. Az egyiptomi pénzügyminiszter szerint, aki megerősítette az újabb kölcsön hírét, az ország várhatóan ennél jóval kisebb összeget fog kapni, diplomáciai források mintegy 3 milliárd dollárt említenek.

Oroszország ukrajnai inváziója megingatta Egyiptom pénzügyi kártyavárát. A kamatok és az élelmiszerárak nyári elszállása után a kormány elrendelte, hogy a bevásárlóközpontban, stadiumokban és egyéb közintézményekben mérsékeljék a légkondicionálást és a világítást, hogy több energiát adhassanak el külföldre.

A közgazdászok szerint Egyiptom egyike azon kevés országoknak, amelyeket a fizetésképtelenség fenyeget, és a helyzetet csak súlyosbítják az elnök költekezései. Sziszi azonban még saját híveinek ritka kritikáira sem hallgat.

Az országot persze ezúttal is megmenthetik a szövetségesei. Szaúd-Arábia, az Emírségek és Katar az idén 22 milliárd dollárt fektettek be Egyiptomban, az Egyesült Államok pedig továbbra is biztosítja az állandó katonai segélyt.

A szakértők kétlik, hogy a gigantikus építkezések komoly gazdasági haszonnal járnának. Az egyiptomi kormány azt ígérte, hogy az új városok több millió munkahelyet és lakhatási lehetőséget hoznak, a közgazdászok viszont úgy látják, hogy ezeknek az állásoknak a többsége rosszul fizetett építőipari munka. Az egyszerű emberek, akiket az egyre emelkedő árak és a zuhanó életszínvonal amúgy is meggyötörnek, már korábban megfizették Sziszi nagyravágyásának árat. 2015-ben az elnök keresztülverte a Szuezi-csatorna 8 milliárd dollárba kerülő kiszélesítését, amelyet úgy hirdettek, mint „Egyiptom újjászületését”. A terv azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kormány 2023-ra évi 13 milliárdos bevétellel számolt a csatornából, ehhez képest tavaly mindössze 6,3 milliárdot hozott.

A megaprojektekkel kapcsolatos első elégedetlen hangok 2019-ben a ritka kairói kormányellenes tüntetések során erősödtek fel, amikor a tüntetők Sziszi feleségét vették célba, aki állítólag luxusköltekezésbe kezdett az elnök palota újrabútorozásával. A megmozdulások több ezer résztvevőjét börtönözték be. Miután az idén az ukrajnai háború felvitte az alapvető élelmiszerek árát, a közösségi médiában megjelentek Sziszi-ellenes hashtagek, amelyek „az éhség forradalmáról”, „a szegények elkerülhetetlen haragjáról” szóltak.

Az új főváros először Hoszni Mubarak elnök álmaiban jelent meg, de őt 30 évi uralom után söpörte el 2011-ben az „arab tavasz”.

Esz-Sziszi új magaslatokra tör, szó szerint: a kínaiak által felépített Ikon torony 400 méter magas. Az új katonai központ, az Octagon, hétszer nagyobb lesz, mint mintája, a washingtoni Pentagon.

Több tízezer lakóházat is felépítettek már, bár még kevés lakást festettek ki vagy bútoroztak be. Éppen ezért az új város egyelőre egy hatalmas építkezési területnek tűnik. A számítógépes modelleken zöldellő sugárutak, villamosvonalak és a digitális technológia széles körül alkalmazása látszik: mintegy 6000 kamera figyeli meg az új város utcáit, a hatóságok mesterséges intelligenciával optimalizálják a vízellátást és a szemétszállítást és a lakosság panaszait mobiltelefonos applikációkon keresztül teheti meg.

Esz-Sziszi eredetileg azt ígérte, hogy az új fővárost külföldi és hazai befektetők finanszírozzák, továbbá eladnak Kairó központjában lévő kormánytulajdonú telkeket. A hadsereghez közelálló egyiptomi befektetőket a kormány arra biztatta, hogy részt vegyenek az építkezésben. Mivel azonban a befektetői érdeklődés kevés volt, az elnök bejelentette, hogy évi 203 millió dollárt kapnak azért, ha kibérelnek épületeket az új hivatali negyedben, újabb terhet rakva az adófizetőkre.

Az elnök meg van győződve arról, hogy a nép egy szép napon hálás lesz neki. Egy februári beszédében azt állította, hogy az új városok kiváltják Kairó túlzsúfolt, elszegényedett negyedeit. Kérdés, hogy ez utóbbiak lakosai közül hányan engedhetnek meg maguknak egy otthont az új fővárosban, ahol a legolcsóbb lakás ára 80 ezer dollár lesz.

Azt senki sem vitatja, hogy a több mint 100 milliós Egyiptomnak, amelynek lakossága évente több mint egy millióval növekszik, sürgősen szüksége van új lakóépületekre. A várostervezők szerint viszont esz-Sziszi jobban tenné, ha inkább a lepusztult városokat hozná rendbe az újak építése helyett.

Az új főváros nem csupán a pénzügyeket terheli erőn felül. Fennáll az a veszély, hogy a már így is kimerített Nílust, az ország legfőbb vízforrását még jobban igénybe veszik. Ahhoz, hogy új utakat építsenek a Kairón keresztül az új városhoz, hatalmas fasorokat irtottak ki a régi elegáns Heliopolis kerületben.

A város minden bizonnyal esz-Sziszi egyre növekvő önkényuralmának szimbóluma lesz.

A 2019-ben keresztül vitt alkotmánymódosításnak köszönhetően az elnök akár 2030-ig, vagy még tovább hatalmon maradhat. Nem sok esély látszik arra, hogy az elnöknek, akinek a szigorú biztonsági szolgálata minden ellenvéleményt elfojt, egyhamar az „arab tavaszhoz” hasonló lázadással kelljen szembenéznie. Hacsak az új főváros láttán az egyiptomiak nem döbbenek rá, hogy micsoda szakadék húzódik Sziszi ígéretei és saját valóságos életük között.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kiss-Benedek József: A magyar kormány sohasem fogja beismerni, hogy kémeket küldött Ukrajnába
A körülmények azonban arra utalnak, hogy amit az ukránok állítanak, igaz lehet – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki három évtizeden át dolgozott a katonai hírszerzésnél. Mivel Ukrajnában hadiállapot van, az elfogott házaspár súlyos büntetésre számíthat.


Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint lelepleztek egy magyar katonai hírszerzés által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek feltérképezése volt. Az ügynökség szerint a hálózat két tagját őrizetbe vették, és azt állítják, hogy közvetlenül a magyar hírszerzés megbízásából dolgoztak.

Az SBU szerint nemcsak az S–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozícióira volt kíváncsi Budapest, hanem azt is vizsgálták, hogyan reagálna a lakosság, ha magyar katonák vonulnának be Kárpátaljára. A magyar kormány visszautasította az állításokat, lejáratókampányról beszél, és válaszként kiutasított két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgozó ukrán kémek voltak. Az ukránok erre szintén kiutasítottak két magyar diplomatát. Igaz lehet az ukránok állítása, azaz valóban magyarok kémkednek Ukrajnában? Erről beszélgettünk Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, a Katonai Felderítő Hivatal nyugállományú ezredesével.

– Elképzelhető, hogy valóban magyar hírszerzők dolgoztak Ukrajnban?

– Úgy gondolom, hogy ennek van némi alapja. Különben miért utasított volna ki a külügyminisztérium két ukrán diplomatát? Elég nyilvánvalóan kémkedésről van szó, ami azt jelenti, hogy a magyarok indították, és ebben nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok érintettek. Két fő, állítólag egy család, tehát férj és feleség. Őket őrizetbe vették. Folyik a kihallgatásuk, vagy tesznek vallomást, vagy nem. Nyilván hosszabb időn keresztül végezték ezt a tevékenységet, és az is valószínűsíthető, hogy egy jó ideje már figyelik őket az ukránok.

– Mennyire bevett dolog, hogy nem ellenséges szomszédos országba kémeket küldjön egy állam?

– Teljesen bevett dolog, gyakorlat.

– Az is lehet, hogy Magyarországon például szlovák kémek dolgoznak?

– Nem biztos, hogy szövetségen belül kémkednének, de Ukrajna nem szövetséges ország, és itt azért egy háborúban álló országról van szó. Ezzel kapcsolatban vannak hírigényei a magyar hírszerző szolgálatoknak is, akik ezt végrehajtották.

– Előfordulhat, hogy más NATO-szövetségesek is rádolgoznak az ukránokra?

– Nem hiszem, hogy ebben a stílusban dolgoznának, de mi szomszédok vagyunk. A NATO-n belül sem Portugália feladata az, hogy információkat gyűjtsön Ukrajnáról.

– Az ukránok szerint a kémhálózat tagjai azt is megpróbálták felmérni, hogyan fogadná a lakosság, ha esetleg magyar csapatok lépnének ukrán földre.

– Ez szerintem már inkább politika. Ez a politikai hírszerzés kategóriájába tartozik. Nyilván felmérik ezeket a dolgokat, politika megrendelésére a hírszerzés gyűjt olyen adatokat, amire a politika kíváncsi.

– De milyen céllal gyűjthet ilyen adatokat, hiszen a magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba?

– Egy dolog az, hogy mit hangsúlyoz, egy másik dolog a valóság. A kommunikáció és a valóság nem feltétlenül esik egybe. Attól, hogy mi barátok vagyunk, attól még kíváncsiak lehetünk arra, hogy a másik oldal különböző dolgokat hogyan képzel el, pláne egy háborús helyzetben.

– Előfordulhat, hogy a valódi megrendelő nem is a magyar kormány?

– Azt nem hiszem, hogy ne a magyar kormány lenne a megrendelő.

– Vannak olyan spekulációk, hogy inkább orosz érdek ilyen módon kémkedni.

– Spekuláció lehet, de akik végrehajtották, az eddig nyilvánosságra került adatok alapján a magyar kormányhoz kötődnek, és nem máshoz.

Hogy aztán ezt a magyar kormány továbbadja-e, azt nem tudom, de a helyzet az, hogy itt inkább a magyar érdekeknek megfelelő adatgyűjtés folyik.

Nem hiszem, hogy nekünk kellene az ukránok ellen hírszerzési adatokat gyűjteni közvetlenül a határ mentén az oroszok részére, akik egyébként meglehetősen otthon vannak Ukrajnában.

– De nekünk mi érdekünk van abban, hogy olyan adatokat gyűjtsünk, hogy milyen fegyverzet található Kárpátalján?

– Szomszéd országról van szó, és azért kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van ott pontosan. Jó, ha tudjuk, hogy mi van a szomszédos országban.

Ez a katonai hírszerzés feladata. Amiben benne van az is – ez teljesen természetes –, hogy érdekel bennünket, milyen haditechnikai eszközök vannak a határ túloldalán.

– Az elhárításnak viszont az a feladata, hogy a kémeket elkapja. Ez most itt megtörtént. Mi várható? Őket elítélik, vagy kicserélhetik valakikre?

– Ezt nem tudom megmondani, ezt majd a bíróság fogja kimondani, de szeretném megjegyezni, hogy Ukrajnában hadiállapot van. Ez a cselekmény, ha ez megtörtént, ha igaz, akkor kémkedésnek minősül, és hadiállapotban ezeket nagyon súlyosan büntetik.

– Egy olyan ország, amelyik jelenleg élet-halál harcát vívja egy hatalmas ellenséggel szemben, miért jelentene veszélyt ránk? Okos dolog-e kémkedni vele szemben?

– A kémkedés a második legősibb mesterség a világon, folyik az békében és háborúban egyaránt. Vannak szervezetek, amelyeknek ez a feladata. A hírszerzési szolgálatokat azért tartják, hogy információkat szerezzenek az ország érdekének megfelelően. Az elhárításnak meg az a feladata, hogy megakadályozza ezeket. Tehát ezek dolgoznak. Hogy most ez erkölcsös-e, az egy teljesen más kérdés. Ha a kormányzatnak szüksége van rá, akkor természetesen igen.

– Ezek szerint a magyar kormányzatnak szüksége volt ezekre az adatokra?

– Ha a magyar kormány hajtotta végre, és ez igaz, akkor nyilvánvalóan igen. Ha nem, akkor lehet, hogy egy fake news, és lehet, hogy csak az ország lejáratását szolgálja, ezt én most nem tudom megmondani.

– Korábban azt mondta, hogy amit eddig tud, abból arra következtet, hogy ez valószínűleg igaz lehet.

– Nagyon úgy néz ki, hogy ez igaz lehet azok alapján, amik megjelentek különböző hírügynökségeknél.

– Mi alapján gondolja mindenképpen, hogy igaz? Én például ezt nem tudnám kihámozni.

– Én ezen a területen dolgoztam több mint 30 évet, tehát körülbelül ki tudom hámozni, hogy mi az, ami érdekes, és

ezek az adatok, amikről itt szó van, beleillenek a képbe.

– De ezt az ukrán elhárítás is tudja, és adott esetben tud ilyen ügyet kreálni.

– Hogyne tudnának. Azért mondom, hogy ha igaz, és nem egy kreátum. Csak ha az elhárítás ezeket az embereket már figyelte, nem beszélve arról, ha beismerő vallomást tesznek, akkor azért nem biztos, hogy azt kell mondani, hogy ez nem igaz.

– A magyar fél be fogja valaha ismerni, ha valóban kémkedés történt?

– Nem. Nem fogja beismerni, de az az ukrán bíróságot nem hiszem, hogy befolyásolja. Meglátjuk, hogy az ukránok milyen bizonyítékot tesznek közzé. Ha vannak terhelő bizonyítékok, és azokat elfogadja a bíróság, akkor onnantól kezdve teljesen mindegy, hogy mit mondanak a magyarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kicsoda Robert Francis Prevost, aki első amerikaiként lett pápa?
A 69 éves egyházfő reformszellemű, és jól ismeri a katolikus egyház megosztottságait. Latin-amerikai tapasztalata is fontos szerepet játszhat a folytatásban.


Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”

Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.

Pályafutása hamar nemzetközi irányt vett: harmincéves korában Peruba költözött, ahol az Ágoston-rendi misszió tagjaként kezdett dolgozni. Később érseki kinevezést kapott, majd Ferenc pápa püspökké nevezte ki Chiclayóban, egy évvel azután, hogy maga is elfoglalta a pápai széket.

Perui állampolgárságot is szerzett, és sokan ma is szeretettel emlékeznek rá, mint olyan emberre, aki szívügyének tekintette a peremre szorult közösségek támogatását, és fontos szerepet játszott abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a helyi egyház tagjait. Bár érseksége idején Peruban is megjelentek az egyházat érintő szexuális visszaélési ügyek, egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy Prevost bármilyen eltussolásban részt vett volna.

A konklávén részt vevő bíborosok mintegy 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki, így sokak számára nem volt meglepő, hogy egy olyan vezető került az egyház élére, aki közel áll hozzá szemléletben.

Prevostot világszerte jól ismerik az egyházi vezetők, hiszen korábban a Püspöki Dikasztériumot vezette – ez az egyik legfontosabb hivatal a Vatikánban.

Első beszédében meghatottan emlékezett meg elődjéről: „Még mindig a fülünkben cseng Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangja, amint megáldott minket” – mondta, majd így folytatta: „Isten kezét fogva, egységben haladjunk előre.”

A választást megelőző napokban a bíborosok tanácskozásain már körvonalazódott, milyen vezetőt keresnek. Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője így fogalmazott:

„Egy prófétai lelkületű pápát szerettek volna, aki nem zárkózik be, hanem képes kilépni és világosságot vinni egy kétségbeeséssel teli világba.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erdő Péter elmondta, mit gondol XIV. Leó pápa megválasztásáról
Beszélt a megválasztás menetéről, a pápa névválasztásáról és arról is, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása során többször személyesen beszélt a most megválasztott egyházfővel.


Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztás másnapján.

Megjegyezte, ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént.

Az esélyesek között számon tartott magyar bíboros kifejtette, a konklávén „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”. A bíboros a piaristák egykori általános rendfőnöke, Tomek Vince mondását idézte, miszerint a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van.

Megjegyezte: a világsajtó sok mindenkit esélyesnek tartott, köztük Prevostot is, de nem szerepelt az elsők között.

„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm”

– hangoztatta a pápaválasztó bíboros.

Erdő Péter elmondta, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása alkalmával ő maga elég sokszor beszélgetett Prevost bíborossal, aki nem sokkal korábban került a vatikáni kúriára, és mindjárt felelősségteljes megbízatást kapott a püspöki dikasztérium prefektusaként.

A világ püspöki kinevezése több mint felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel – emelte ki Erdő Péter.

Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között, mivel mindkét térségben jól ismerik, amiként Rómában is, ahol tanulmányokat folytatott, ledoktorált egyházjogból. Az Ágoston-rend általános főnökeként szintén széles nemzetközi elismertségre tett szert.

„Nem az állampolgársága, nemzetiségi hovatartozása, hanem inkább tapasztalati és emberi kapcsolati köre játszott szerepet”

– nyilatkozta a bíboros.

A XIV. Leó név választásával kapcsolatban, Erdő Péter kifejtette, hogy Prevost bíboros belső beszélgetésekben részletesen indokolta, miért így döntött.

Hangsúlyozta: az egyház társadalmi tanítását először nagy ívben XIII. Leó fogalmazta meg, és választ képviselt a kor legégetőbb problémáira, amelyek az ipari forradalomból, a munkások helyzetéből fakadtak. Mindennek a mély keresztény problematikáját az igazságosság kérdése képezte, és most XIV. Leó a mai világban is ezt érzi aktuálisnak.

A pápa úgy érzi, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet.

„További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, tevékenységére, így rá sincsen szükség (..) pedig Isten üres embert nem alkot” – mondta Erdő Péter.

XIV. Leó pápa első beszédének első szava a béke volt: „Krisztus békéjének a gondolatával lépett fel, ami krisztocentrikus szemléletre utal, amely legitimitást ad a társadalomra és a nemzetközi közösségre vonatkozó szavainak”.

Erdő Péter emlékeztetett, hogy a béke szorgalmazása folytonosságot képvisel: nemcsak Ferenc pápa, hanem már XXIII. János Békét a földön kezdetű, 1963-as enciklikája is békét sürgetett.

Erdő Péter az MTI-nek elmondta, hogy a pápa május 18-i miséjén ismét a Vatikánban lesz.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Ruff Bálint: A hazai politika hosszú évtizedek után először ismét nyíltan titkosszolgálati műveletek színhelyévé vált
A politikai elemző szerint példa nélküli, ami az elmúlt 48 órában Magyarországon történt. Úgy véli, hogy már az események egymás utáni felsorolása is olyan, mint egy kémfilm szinopszisa.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 10.



Példátlannak tartja Ruff Bálint, ami az elmúlt 48 órában történt Magyarországon. A politikai tanácsadó szombaton posztolt a Partizánon látható heti elemzőműsora, a Vétó Facebook-oldalára az egyre nagyobbra dagadó ukrán-magyar kémbotrányról.

„Egészen elképesztő, rég nem látott események zajlanak hazánkban csütörtök óta. A hazai politika hosszú évtizedek után először ismét nyíltan titkosszolgálati műveletek színhelyévé vált. Ami az elmúlt 48 órában történt, az szinte példátlan”

- olvasható az írás bevezetőjében.

„Az ember csak kapkodja a fejét, és próbálja megérteni, mi is történik. És nincs egyedül, ha Ön sem érti teljesen – mert lehet, hogy soha nem is fogjuk pontosan tudni, milyen erők mozdultak meg az országban. Már az események egymás utáni felsorolása is olyan, mint egy kémfilm szinopszisa:

– magyar kémek leleplezése Ukrajnában;

– a magyar kormány reakciója;

– a TEK akciója;

– drónvadászat;

– a fél ország „idegenügynöközése”;

– kölcsönös kiutasítások;

– a Fidesz-propaganda csúcsra járatása.

Szóval itt tartunk most” – sorolja fel az elmúlt néhány óra eseményeit Ruff, aki ezután arra is kitér, mi lehet a célja a történéseknek.

„Nem is szeretném egy pillanatra sem azt állítani, hogy értjük, mi zajlik, de azt látjuk, mi indult el:

a kampány új, talán soha nem látott szintre lépett. Orbánék célja egyértelmű: a Tisza Pártot idegen ügynöknek beállítani, aki magyar érdekek ellen más országokkal szövetkezik.

Ilyen vádak legutóbb a magyar történelem legsötétebb napjaiban hangzottak el – és sajnos tudjuk, mi lett azoknak a napoknak a vége...” - írja a politikai elemző.

„A Tisza Párt bizonyos értelemben helyzeti előnyben van, mert nagyobb és elszántabb szavazóbázissal rendelkezik, mint a Fidesz. De ahogy már sokszor mondtuk: a Fideszt soha nem szabad leírni. A teljes kormányzati erőforrás birtokában próbálja megfordítani a kommunikációt – a többi, esetleg más országokból érkező „barátai” segítségéről nem is beszélve” - zárja a bejegyzést Ruff Bálint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: