BUDAPEST

Megnyílt az új játszópark, a Holnemvolt Vár az Állatkert és az egykori Vidámpark területén

Csukás István külön mesét írt a parkhoz, megelevenedik a régi vurstli, újra van lovarda és kisvasút is. Na és a közepén található a Hetedhét Palota!

Link másolása

Birtokba vehették a gyerekek az Állatkert új játszóparkját, a Holnemvolt Várat. A másfél hektáros komplexumot kifejezetten a kisgyermekekkel érkező családok igényei szerint hozták létre. A Holnemvolt Várnak külön kapuja van az Állatkerti körúton, a műemlék körhinta mellett, de az Állatkert klasszikus területe felől is át lehet menni az új játszóparkba.

A másfél hektáros Holnemvolt Várban mesés állatok, állatos mesék, játékok és élmények sokasága várja a családokat.

Holnemvolt Vár másfél hektáron

A mintegy másfél hektáros Holnemvolt Vár tehát részben az egykori Vidámparktól örökölt terület egy darabján, részben azon a területen jött létre, amely mindig is az Állatkerthez tartozott, de a gazdasági udvar volt itt. Az Állatkert ebben az övezetben kifejezetten a kisgyermekes, 3 és 10 év közötti életkorú gyermekekkel érkező családok igényeihez igazodó állatkerti játszóparkot szeretne létrehozni.

Mesés állatok

A Holnemvolt Vár területén bemutatott állatok nagy része háziállat, vagy ház körüli állat, illetve olyan állat, amely a mesékből is ismerős lehet. A Szőrmókosban az alpakákkal, a Karavánszerájnál a kétpúpú tevékkel, a Várkertben kialakított Majorságban különféle háziállatokkal, köztük magyar tarka marhákkal, gyimesi racka juhokkal, mangalica sertésekkel ismerkedhetnek a gyerekek. A szomszédos Patakatlanban többek között barátságos dámszarvasok laknak, de ittvan az új állatsimogató is. A tengerimalacok számára pedig valóságos kis város épült, amelynek remekbe szabott házikóit Mónus Béla készítette.

Most jutott hely és lehetőség az Állatkert lovas hagyományainak felelevenítésére is. A városligeti intézményben már a két világháború között is lovagló és hajtóiskola működött Horváth Zdenko nyugállományú méneskari ezredes vezetésével, az 1970-es és 1980-as években pedig gyermekek százai ismerkedhettek a lovaglással és a lovas élettel a Szidnainé dr. Csete Ágnes kezdeményezésére életre hívott Állatkerti Kísérleti Gyermeklovardában. Az elmúlt években – épp a kert területének szűkössége miatt – nem sok lehetőség volt a lovas hagyományok feltámasztására, ápolására. Most viszont a

Holnemvolt Vár részeként megnyílik a Nyíhangár fedett lovardája a hozzá kapcsolódó istállóval és szabadtéri karámokkal.

Állatos mesék

A Holnemvolt Vár közepén található a Hetedhét Palota: egy olyan négyszintes, 2700 négyzetméteres oktató- és játszóház, melynek játékai és élményei ismerős állatmesék (Vuk, Mekk Elek, a Nagy Hohoho horgász, Pom Pom meséi, Süsü, a sárkány, Doktor Bubó) köré szerveződnek, sőt,

Csukás István kifejezetten a Hetedhét Palotához egy teljesen új mesét is írt Brekk berek címmel.

A játékok mellett a Hetedhét Palotában az adott mesékhez kapcsolódó állatok is láthatók, az egyes fajokat bemutató ismertető táblák szövegét is Csukás István szedte rímbe. A Hetedhét Palotához kapcsolódik a Frakk terem, amely az ismert mesén keresztül ismerteti meg a gyermekeket a felelős állattartással.

A Hetedhét Palotával szemközt, a Várkerben található a Szép Miklós játszótér. A Kő Boldizsár által alkotott játékok egy klasszikus tündérmese, Szép Miklós és Tündér Ilona történetének epizódjait elevenítik meg.

Élmények sokasága

A Holnemvolt Vár térségében látható sokféle állat, és a sok-sok játék mellett további élmények sokasága várja a családokat. A Macskaköves udvarban működő kézműves műhelyekben a gyerekek kipróbálhatják ügyességüket. A forgó hordó az egyensúlyérzék mókás próbája, de lehet kisvonatra ülni, vagy felülni a Vursli zóna játékaira is.

Az Állatkert különleges figyelmet fordított a régi vurstli világának és hagyományainak felelevenítésére. A vurstli nem intézmény volt, hanem az a hely, amelyet a hatóságok a mutatványos vállalkozók számára a Városligetben kijelöltek. A vurstli pontos helye a liget története során többször is változott, negyedik – és egyben utolsó – helyszínét 1907-ben az Állatkert telkének végében jelölték ki. Később, a második világháború után a játéküzemeket államosították, és a Hermina út túloldalán működött Angolparkkal egybenyitva ezen a területen hozták létre a Vidámparkot, amely 1950-ben nyílt meg. Amikor ez megtörtént, a régi vurstli világa hosszú időre eltűnt: ezt a világot eleveníti most fel az Állatkert a Holnemvolt Vár Vurstli zónájában.

Rendbe hozták a régi körhintát,

amelyet Schäftner Károly körhintás vállalkozó még 1908-ban építtetett (de valószínűleg már csak az 1909-es szezonban kezdték el használni). A patinás játéküzemhez utoljára két évtizede nyúltak hozzá, most viszont kívül és belül is mutatósan felújították, sőt még a hajtásrendszerét is korszerűsítették. A műemlék körhinta szomszédságában pedig további kisebb játékokat, körhintákat is felállítottak.

Ismét lehet használni a „mechánikus céllövöldét”,

amelynek hátfali elemei, mozgó figurái részben még Pöltl Károly száz évvel ezelőtti céllövöldéjéből maradtak ránk. Ezeket a figurákat az egykori Vidámpark működésének utolsó éveiben, évtizedeiben már egyáltalán nem használták, az Állatkert munkatársai a terület átvételekor egy raktában találtak rájuk. Azóta a figurákat felújították, és most már újra használhatók.

A régi időket idézi a kisvonat is.

Az egykori Angolparkban ugyanis egy kisvonat is működött. A játékot a Vidámpark is megörökölte, de az 1970-es évek elején teljesen felszámolták. A Holnemvolt Várban viszont újra lehet kisvonatra ülni.

A régi vurstli világa felidézésének szándéka a Holnemvolt Vár Állatkerti körút felé eső részének megjelenésében is tetten érhető. Az állatkerti játszópark utca felőli kapuja ugyanis megszólalásig hasonlít a régi vurstli legendás alakjának számító gyorsfényképész, Helfgott Sámuel egykori híres műtermének rég eltűnt homlokzatára. A Nyíhangár, vagyis a fedett lovarda utcai homlokzata pedig Reymetter Árpád egykor a vurstli egykori főutcáján állt lovardájának megjelenését idézi fel. A Nyíhangár oldalfala is érdekes: az egykori angolparki varieté épület ablaksora jelenik meg rajta.

Növénykert is!

A Holnemvolt Vár területén a korábbi funkciókhoz (gazdasági udvar, Vidámpark) csekély mértékű parkosítása kapcsolódott. Az újonnan átadott állatkerti játszóparkban azonban az egykori kopár betonmezők helyén kellemes park és árnyat adó fák sokasága található. A volt vidámparki terület belsejéből csaknem két tucat koros fa került ide, köztük

a Döbröginek becézett platán, amely alighanem a legnagyobb fa, amit Magyarországon valaha is átültettek.

Az Állatkert korábban az átültetés 2016-ban megkezdett előkészítő munkálatairól, valamint a 2017-ben lezajlott tulajdonképpeni átültetésről is beszámolt, sőt, a műveletről videó is látható az Állatkert Youtube-csatornáján. Az átültetett faóriás földlabdával együtt összesen 107 tonnát nyomott. Döbrögi – a többi fával együtt – azóta is nagyszerűen érzi magát, lombkoronájával most az új játszótérre vet kellemesen hűs árnyékot.

Az állatkerti játszópark az Állatkerti körút felől, az utcáról is megközelíthető, a Fővárosi Nagycirkusz és a régi körhinta épülete közötti kapun át, de az Állatkert klasszikus területe felől is át lehet jönni.

A Holnemvolt Vár nyitva tartása egy kissé eltér az Állatkert hagyományos részétől, ugyanis fél órával később, 9:30-kor nyit, viszont tovább is van nyitva, hétköznaponként 19, péntektől vasárnapig pedig 20 óráig látogatható az augusztus végéig tartó főszezonban. A Macskaköves udvar kézműves programjai 10-től 18 óráig várják az érdeklődőket. Az Állatkerti belépőjegyek, illetve bérletek a Holnemvolt Vár területére is érvényesek, de lehet csak a Holnemvolt Vár területére érvényes jegyet is váltani, ami 1000 forintba kerül.

Bővebb információk a Holnemvolt Vár honlapján.

Az elkövetkező hónapokban is érdemes figyelni

A Holnemvolt Vár újabb és újabb látványosságaira az elkövetkező hónapokban is érdemes lesz figyelni. Az állatkerti játszópark része lesz ugyanis a Sünispotály, amely néhány hónap múlva fog megnyílni, és amely az Állatkertben zajló mentőmunka új központja lesz. Mint ismeretes, az Állatkert – természetvédelmi tevékenységének részeként – állatok mentésével is foglalkozik. Olyan Magyarországon őshonos, természetvédelmi oltalom alatt álló fajokhoz tartozó egyedekről van szó, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Mérgezett sasok, törött szárnyú gólyák, elárvult mókusok és sérült sünök is szép számmal akadnak a mentett állatok között. A Sünispotályban a közönség bepillantást nyerhet ennek a mentőmunkának a kulisszatitkaiba is.

Még az idei évben elkészül a Cápasuli is, amely valójában egy most még folyamatban lévő, néhány év múlva elkészülő fejlesztés, a Pannon Park előrehozott eleme. A leendő Pannon Park központi építményéhez, az ún. biodómhoz ugyanis egy tengeri akvárium is fog tartozni, ahol a közönség különféle cápákat is láthat majd. Ehhez azonban egy „cápaneveldére” is szükség van. A fejlesztésnek ez az eleme a többihez képest jóval korábban, még ebben az évben elkészül, és a Holnemvolt Vár részeként meg is nyílik majd a nagyközönség előtt.

VIDEÓ: Szétnéztünk a Várban

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Virágpompában a Tóth Árpád sétány, Budapest egyik legszebb japán díszcseresznye fasora
A történelem viharait is átvészelte a várfal, amelyen az öreg gesztenyefák elé 2009-ben ültették a lenyűgöző látványt nyújtó másik fasort.
Fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

A tavasz egyik legszebben virágzó fája a japán díszcseresznye. A pár napig élvezhető látványosság sokakat vonz magához, gyönyörködni, fotózni. A rózsaszín virágözön a Budai Várban is minden évben elvarázsolja a látogatókat.

A Tóth Árpád sétány önmagában is egy különleges hely, hiszen egy régi középkori várfal tetején vezet végig, ahol a panorámát is érdemes kiélvezni.

A sétány jelenlegi formája 2009-ben készült el, a déli szakasz felújításával, ekkor ültették a fákat is Tihanyiné Tóth Mária tervei alapján. A ma már romantikus Várhegy várfalai korábban hadicélokra szolgáltak. A várfal romjaira 1720-ban telepítették az első fasorokat - ez volt Budapest első kettős fasora.

A sétány neve is többször változott, a 19. században Bastei Promenádnak hívták, majd 1879-től Bástya sétánynak, a 30-as években Horthy Miklós sétánynak és Gróf Bethlen István sétány is volt. 1946-ban nevezték el a nyugati részt Tóth Árpád sétánynak, mert a költő a közeli Táncsics Mihály utcában is élt. A második világháború után a fák is elpusztultak. A területet 1967-ben rendezték, ekkor ültettek gesztenyefákat, juharfákat. A díszcseresznyefák 2006-ban és 2009-ben kerültek a sétányra, míg a mögöttük álló gesztenyefák jóval idősebbek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Szinte biztosan nem lesz klíma a 3-as metrón idén nyáron
Technikailag gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy idén nyáron teljesüljön Karácsony Gergely egyik főpolgármesteri vállalása.

Link másolása

„A közbeszerzési eljárás jelenleg tárgyalási szakaszban van” – válaszolta a BKV a Népszavának, amikor a lap arról érdeklődött, hogy mikorra várható a hármas metró szerelvényeinek légkondicionálása. A lap szerint ez azt jelenti, hogy kivitelező híján aligha lesz nyárra klimatizálva a 3-as metró vonalán közlekedő 222 kocsi.

A budapesti M3 metróvonalon közlekedő járműveket 2016-ban 69 milliárd forintért gyártotta újra az orosz Metrowagonmash – rengeteg hibával. Tarlós István akkori főpolgármester 2017-ben még azt mondta: nem lesz gond azzal, hogy nincs klíma a hármas metró felújított szerelvényein, elvégre „az nem villamos, 25 méterrel a föld alatt nem tűzi a nap”, és „azt is lehetne követelni, hogy legyen büfékocsi is”.

Az őt váltó Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 2019 júniusában 34,8 fokot mért a vonal egyik kocsijában és megígérte, hogy utólagosan klimatizálják a hármas metró orosz szerelvényeit.

A BKV a városvezetés utasítására 2021 májusában feltételes közbeszerzési tendert írt ki az utólagos klimatizálásra, amelyre három ajánlat érkezett. Az egyiket érvénytelenítették, a Liberatus Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. viszont versenyben maradt. Szerződést azonban egyikkel sem kötöttek a főváros nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozva. Később felmerült, hogy az orosz gyártó ellen indított perben követelt kötbérből fedezik az utólagos klimatizálás költségét.

„A klimatizálás elsődlegesen nem pénz kérdés, szükség lenne hozzá az orosz gyártó hozzájárulására, amire kevés az esély. Ha enélkül nyúlunk a kocsikhoz, elvész a garancia. A helyzet tavaly óta nem változott, idén nyárra objektíve lehetetlen a légkondícináló berendezések felszerelése” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki megerősítette azt is, hogy a munkát a kötbér terhére rendelnék meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Karácsony Gergely: Rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a hajókat a belvárosból
A budapesti főpolgármester szerint az a céljuk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. március 31.


Link másolása

„Felülvizsgáltuk és módosítjuk a Duna-parti Építési Szabályzatot” – írja húsvétvasárnapi posztja elején Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint ezzel egy bonyolult, sok egyeztetést igénylő tervezési, véleményezési folyamat végére értek.

A városvezető bejegyzéséből kiderül, hogy az állami, szakmai és civil szervezetektől érkezett vélemények több tucat oldalt tesznek ki, több partnerükkel az utolsó pillanatig egyeztettek.

Szerinte a szabályzat lényegét egyszerűen össze lehet foglalni:

„Rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a lakók életét megkeserítő, és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból, megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket. Az a célunk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsünk a folyó különböző célú használata közben.”

A teljes posztot itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Újabb Kolodko-miniszobor: ezúttal Chuck Norris került fel egy budapesti hídra
A helyszín nem véletlen... A gúzsba kötött akcióhős szobra emlékeztet rá, hogy a híd építésének idején sokan szavaztak rá, mint névadóra.

Link másolása

Húsvéthétfőn újabb miniszobrot helyezett ki Kolodko Mihály. Ezúttal Chuck Norrist készítette el, amint az akcióhős gúzsba kötve fekszik...

A helyszín sem lehet véletlen: a Megyeri hídnál, a pesti oldalon található, a gyalogosúton, a Pest felirat alatt.

A híd építésekor névpályázatot is hirdettek, és akkor sokan szavaztak Chuck Norrisra.

Mivel élő személyről nem lehet ilyen létesítményt elnevezni, így a filmsztár nem kapott hidat Budapesten.

Az alkotásról a szobrász képeket is posztolt:


Link másolása
KÖVESS MINKET: