prcikk: Halálos nyilak, trófeafejek és majomevés: ilyen a világ több száz elszigeteltségben élő törzsének belső világa | szmo.hu
FELFEDEZŐ
A Rovatból

Halálos nyilak, trófeafejek és majomevés: ilyen a világ több száz elszigeteltségben élő törzsének belső világa

A természetvédő békésen közeledett a perui őslakosokhoz, akik dallal fogadták az ajándékot. Másnap aztán egy nyílvessző fúrta át a testét.


A világ távoli zugaiban, nehezen megközelíthető területeken ma is több száz olyan elszigetelt, úgynevezett „érintetlen” törzs él, amelyek soha nem találkoztak a modern világgal – és nem is kérnek belőle.

A Lex Fridman Podcast legutóbbi adásában Paul Rosolie természetvédő – a frissen megjelent Junglekeeper: What it Takes to Change the World című könyv szerzője – eddig soha nem látott felvételeket mutatott be az amazóniai Mashco Piro törzsről. A képeken meztelen férfiak állnak egy folyóparton a perui esőerdő mélyén, máshol csónakban ülnek, banánnal és kötelekkel megrakodva.

Az első találkozás még békésnek tűnt.

Énekeltek és kíváncsian méregették a dzsungel mélyéről előbukkanó törzs tagjai Paul Rosolie természetvédőt és csapatát. Aztán majdnem megölték az egyik társukat az Amazonas perui vidékén:

„Meztelenek voltak, a péniszüket felkötötték. Rendkívül kíváncsiak voltak. Feltartottam a kezem, ők is feltartották a kezüket, majd énekelni kezdtek. Az egyik barátom, a Junglekeepers egyik munkatársa banánt adott nekik”

– mesélte a természetvédő. A békés találkozó azonban másnap rémálommá vált. A banánt osztogató férfit egy nyílvessző terítette le. „A nyíl a lapockájánál hatolt be, a köldökénél jött ki, és majdnem megölte” – mondta Rosolie. A Junglekeepers csapata – akik hangsúlyozzák, hogy nem ők keresték a kapcsolatot, hanem a törzs közelítette meg őket – közben fontos részleteket tudott meg a Mashco Pirókról.

Nomádok. Nincsenek állandó településeik. Elsősorban majmokat és teknősöket esznek. Nem rituálisan. Nem kivételes alkalmakkor. Hanem azért, mert ez az elérhető fehérjeforrás.

Nincsenek főzőedényeik, ezért nem forralják fel a vizet. Elképzelhető, hogy nem is tudják, hogy a víz forrhat vagy megfagyhat, hiszen trópusi környezetben élnek. Valószínűleg azt sem tudják, hogy a világ egyes részei nem dzsungelnek néznek ki.

Bármennyire brutális is egy lapockán áthatoló nyílvessző, Rosolie szerint akár rosszabbul is végződhetett volna a történet. Az eset, amelyről a New York Post is beszámolt, ráirányítja a figyelmet a világ eldugott zugaiban élő több száz, a modern civilizációval soha nem érintkező törzsre.

„Teljesen önellátóan élnek a területeiken, és egyértelművé tették, hogy nem akarnak kapcsolatot”

– magyarázta Fiona Watson, a Survival International kutatási és érdekvédelmi igazgatója. „Ezt többféleképpen jelzik. Keresztbe tett nyilakat hagyhatnak a vadászösvényeiken, vagy rálőnek a felettük elszálló helikopterekre és repülőgépekre.”

Az előzőnél is tragikusabban végződött John Chau amerikai misszionárius próbálkozása 2018-ban. A férfi a vallását akarta elterjeszteni az Északi-Szentinel-szigeten élő szentinelézek között, akik azonban megölték.

Chau a figyelmeztető jelek ellenére is visszatért a szigetre, miután egy nappal korábban egy nyílvessző a Bibliájában állt meg.

Soha többé nem hallottak róla. „Úgy véljük, ők a legelszigeteltebb nép a bolygón” – mondta Watson, aki szerint a törzs tagjai a fotók alapján rendkívül egészségesnek tűnnek, halon és erdei állatokon élnek.

Brazíliában a Kawahiva törzsről valamivel többet tudni. A nagyjából 50 fős csoport folyamatosan vándorol, ideiglenes táborokat ver, és liánokból készít függőágyakat. „Hihetetlenül önellátóak. Amíg az erdő védett és áll, addig mindent megtermelnek maguknak” – állítja Watson. Egy másik brazil törzs, a Moxihatetema életmódjára pedig egy aranybányászati művelethez kapcsolódó légi fotózás derített fényt: egyetlen hatalmas, közös házban él a körülbelül 100 fős közösség.

A kapcsolatfelvétel veszélyeit a paraguayi és bolíviai Gran Chaco régióban élő Ayoreo törzs sorsa mutatja. A '60-as és '80-as években hittérítők hurcoltak be betegségeket, amelyekkel szemben a törzs tagjainak nem volt védettsége, és a járványok több halálos áldozatot követeltek.

Ma a túlélők a fővárosba járnak, hogy fellépjenek elszigetelten maradt rokonaik jogaiért, miközben földjeiket marhalegelők miatt tarolják le.

Hasonló veszély fenyegeti az indonéziai Hongana Manyawa törzset is, akiknek erdejét a föld alatt rejlő nikkel miatt bányásszák, egyre beljebb szorítva őket a területükről.

A pápuai térségben a Korowai törzs tagjai a fák fölé épített házaikban élnek, és bár korlátozottan érintkeznek a külvilággal, volt már példa békés kapcsolatfelvételre a kormányzat részéről egy egészségügyi program kapcsán. Megőrizték hagyományaikat, köztük sajátos gyógyítási módszereiket, valamint azt a rendszert, amelyben a férfiak és a nők elkülönülten élnek. Volt ugyan némi békés együttműködés, de ez inkább kivétel.

Nem ez a helyzet a szintén Pápua Új-Guineában élő Yaifo törzzsel. Benedict Allen brit felfedező mintegy 40 évvel ezelőtt az első nyugati emberként találkozhatott velük, és arról számolt be, hogy a törzs valószínűleg a fejvadászatot is gyakorolta.

Beszámolója szerint a Yaifóknál előfordult, hogy ellenségeiket megölték, a levágott fejeket pedig trófeaként megtartották. Allen maga is átesett egy beavatási szertartáson, amit úgy írt le, mint „a bolygó egyik legkegyetlenebb ceremóniáját”.

Watson hangsúlyozza, hogy ezek a törzsek, a Yaifótól a Mashco Piróig, mindennel rendelkeznek, amire szükségük van az általuk választott elszigeteltségben. „Amíg az erdő védett és áll, ezek az emberek képesek önállóan és függetlenül, teljes mértékben a földből megélni.” Watson hangsúlyozza: a Yaifók – csakúgy, mint a többi érintetlen törzs – mindazzal rendelkeznek, amire szükségük van. Pontosan ott, ahol élnek. És pontosan úgy, ahogy élni szeretnének: elszigetelten.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ötszáz jelentkezés után sincs állása, hónapok óta melegvíz nélkül él a volt banki alkalmazott
Egy georgiai nő otthonában a födémbeton alatt tört el egy vízvezeték, így hónapok óta nincs melegvíz. A munkanélküliség miatt nem tudja kifizetni a javítást, és a gyűjtés is lassan halad a 4000 dolláros cél felé.


Tizenegy hónap, több mint ötszáz elküldött pályázat, és még mindig nincs állása, miközben a lakásában már a melegvizet is elzárták, számolt be róla a Business Insider. Drámai helyzetbe került Valerie Lockhart, miután a garázsából kiömlő víz egy komoly, a födémbeton alatt húzódó csőszivárgásra utalt. A szerelő két lehetőséget vázolt fel a georgiai nőnek: egy drágább, 8 ezer dolláros (kb. 2,56 millió forintos) föld alatti javítást, vagy egy olcsóbb, 4 ezer dolláros (kb. 1,28 millió forintos) megoldást, ahol a vezetékeket a konyha felett vezetnék el. Mivel a nő munkanélküli, egyiket sem tudja finanszírozni, így hónapok óta melegvíz nélkül él.

A kétségbeesett nő a GoFundMe oldalon indított gyűjtést, hogy legalább az olcsóbb javításra, a 4 ezer dollárra összegyűjtse a pénzt. A kampány tavaly október 29-én indult, de március 20-ig mindössze 270 dollár, vagyis körülbelül 86 ezer forint jött össze öt adományozótól.

A nő helyzetét súlyosbítja, hogy állítása szerint tavaly bocsátották el a Morgan Stanley nevű banktól, és az azóta eltelt 11 hónapban több mint 500 állásra adta be a jelentkezését, mindeddig sikertelenül.

A pénzügyi szektorban valóban nagy leépítési hullám zajlik, a Morgan Stanley például idén márciusban mintegy 2500 dolgozójától vált meg világszerte.

A banki leépítések híre a közösségi médiában is heves reakciókat váltott ki, sokan fejezték ki aggodalmukat és osztották meg saját történeteiket. „Hát, ez nagyszerű, én szó szerint most kaptam állást a Morgan Stanleynél” – írta egy felhasználó a Reddit-en. Egy másik, korábban elbocsátott hozzászóló próbált némi reményt adni: „Engem 2023-ban értek utol, de őszintén szólva végül minden rendbe jött.”

Valerie Lockhart számára azonban a helyzet egyre sürgetőbb. A gyűjtés oldalán arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a hibát nem javítják ki a téli fagyokig, a sérült csövek további, még súlyosabb károkat okozhatnak az otthonában. A szükséges 4 ezer dollárból azonban még több mint 3700 hiányzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hat év után került elő egy elrabolt lány, 4000 kilométerrel arrébb, új személyazonossággal élt
A kislányt még ötévesen rabolták el, a gyanú szerint a saját anyja. A nyomozás évekig holtponton volt, míg a rendőrök egy fülest nem kaptak.


2020 nyarán egy gyermekrablás rázta meg az Egyesült Államok Kalifornia államát. A héten viszont véget ért a hat évnyi bizonytalanság, amikor a rendőrök egy 4000 kilométerrel távolabbi államban találtak a kislányt, akit még ötéves korában raboltak el a kaliforniai Duarte városából. A most 11 éves lányt egy észak-karolinai iskolában találták meg, ahová álnéven íratták be – írta a Ladbible.

A Los Angeles megyei seriffhivatal nyomozói március 6-án kaptak egy fülest a lány lehetséges tartózkodási helyéről, és felvették a kapcsolatot az észak-karolinai hatóságokkal, akik sikeresen a nyomára bukkantak.

A Washington megyei seriffhivatal közleményében azt írta, a gyermeket több ügynökség összehangolt munkájának köszönhetően védőőrizetbe vették, és biztonságban van.

„Ilyen régi ügyekben az ennyire pozitív kimenetel nagyon ritka, de emlékeztet minket arra, hogy kemény munkával, elkötelezettséggel és együttműködéssel pozitív végkimenetelű történetek is megtörténhetnek - írják

Hozzáteszik, hogy a gyermek kora és a folyamatban lévő vizsgálatok miatt jelenleg több információ nem áll rendelkezésre, és a magánélet védelme érdekében a nevét is visszatartják.

A kislány 2020. június 2-án tűnt el. A Los Angeles megyei Gyermek- és Családvédelmi Szolgálat már ezt megelőzően vizsgálódott a gyermek ügyében. A hatóságok szerint a kislány édesanyja, aki a felügyeletet látta el, megszakította a kapcsolatot a hivatallal, és a gyanú szerint ő vitte magával a gyermeket. A nyomozás ezután évekre holtpontra jutott.

A Los Angeles megyei seriffhivatal megerősítette, hogy a vizsgálatot az észak-karolinai hatóságokkal közösen folytatják. Egyelőre nem közölték, hogy az emberrablási ügyben történt-e őrizetbe vétel vagy vádemelés, és az sem derült ki, hogy a kislány kivel élt az elmúlt hat évben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Elárulta egy hospice nővér, miket lát a legtöbb haldokló közvetlenül a halála előtt
Az ápolónő szerint a halál éppúgy az élet része, mint a születés, és lehet gyönyörű is. Hivatásának tekinti, hogy békében segítsen át másokat a túloldalra.


Egy New England-i hospice nővér nyíltan beszélt arról, mit tapasztal a haldokló betegek mellett az utolsó pillanatokban, írja az Unilad. Elmondása szerint sokan közülük elhunyt szeretteiket vagy korábbi háziállataikat látják, akik mintha rájuk várnának. A tapasztalatok nemcsak a hozzátartozóknak nyújthatnak némi vigaszt, de segítenek megérteni azokat a jelenségeket is, amelyeket sokan a „fátyol fellebbenéseként” írnak le.

A nővér, aki többnyire éjszakai ügyeletben dolgozik, egy Reddit-fórumon válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A halálról alkotott véleménye a munkája során formálódott.

„Úgy gondolom, a halál éppúgy az élet része, mint a születés. Szerintem gyönyörű is lehet, ha gondoskodással és együttérzéssel történik”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a betegek kísérése a legvégső úton számára hivatás. „Mindig megtiszteltetés, hogy segíthetek valakinek békében eljutni oda, ahová megyünk. Számomra óriási jelentősége van annak, hogy minden nap végezhetem a munkámat.”

A leggyakrabban feltett kérdések arra vonatkoztak, mit élnek át a betegek a haláluk előtt. A nővér szerint sokan számolnak be olyan látomásokról, amelyekben korábban elhunyt személyek vagy állatok jelennek meg.

„Sok páciensem lát olyan embereket és állatokat, akik korábban meghaltak. Gyakran nyúlnak olyan emberek és dolgok felé, akiket és amiket mi nem látunk.”

A jelenségre kétféle magyarázat létezik: az egyik spirituális, a másik orvosi. „Az orvosi szakmában ezeket hallucinációknak nevezzük, de végső soron az a kérdés, te miben hiszel” – magyarázta a nővér, aki szerint ezek a víziók általában megnyugvást hoznak a haldoklóknak. Arra a kérdésre, hogy szerinte létezik-e a túlvilág, őszintén válaszolt. „Hogy ilyenkor számukra fellebben-e a fátyol? Nem igazán tudom. Azt hiszem, csak akkor fogok biztosat tudni, ha meghalok.”

A munkája a saját halálképét is átformálta, ma már sokkal kevésbé fél tőle. „Sokkal kevésbé félek! Őszintén szólva minden egyes nappal egyre komfortosabban vagyok a saját halálom gondolatával. Egész életemben ápolónő akartam lenni. Aztán amikor elkezdtem, tényleg azt éreztem, hogy ez az igazi hivatásom” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Rejtélyes, ülő csontvázak egy francia iskola mellett - már az ötödik került elő egy hónap alatt
A maradványok mind nyugat felé néztek, kezüket az ölükben tartották. A kutatók szerint a vaskorban élt gallok maradványai kerülhettek elő.


Gyerekek egy csoportja váratlan meglepetésben részesült, miközben az iskolájuk játszóterén töltötték az időt Dijonban. A francia város Josephine Baker általános iskolája mellett egy ülő helyzetben lévő csontvázat fedeztek fel, amely egy kör alakú gödörből állt ki – írta a People.

A lelet egy sorozat legújabb darabja, ugyanis ebben a hónapban ez már az ötödik, hasonló módon eltemetett maradvány, amelyet a környéken találtak.

A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet közleménye szerint mindegyik csontvázat ülő helyzetben, nyugat felé fordulva találták meg, kezüket az ölükben pihentetve. A kutatók úgy vélik, a maradványok a galloktól származnak, akik a vaskorban és a római korban éltek Európában. Annamaria Latron régész-antropológus a Le Monde-nak arról beszélt, hogy a felfedezés rendkívüli.

„Ez az ülő testhelyzet atipikus. Sokkal inkább a fekve eltemetett egyénekhez vagyunk hozzászokva, általában hanyatt, kinyújtott, és nem így behajlított alsó végtagokkal”

– mondta a szakértő.

Egy gyermekhez tartozó csontváz kivételével az összes maradvány férfiaké volt, akik körülbelül 160 és 175 centiméter közötti magasak lehettek, fogazatuk pedig jól megőrződött. „Csontjaikon oszteoartritisz nyomai láthatók, ami intenzív fizikai aktivitásra utal” – tette hozzá Latron.

A régészek egyelőre nem tudják, miért temették el a testeket ilyen egyedi módon. „Nincs elsődleges hipotézisünk. Hiányzik a felső réteg, amely a sírok fölött volt” – magyarázta a kutató.

Egy pénteken megjelent nemzetközi tudományos összefoglaló szerint a feltárás során összesen 18, két egyenes vonalban elrendezett kör alakú gödröt azonosítottak. A legfrissebb elemzések alapján az elhunytak 40 és 60 év közötti, fizikailag aktív férfiak lehettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: