HÍREK
A Rovatból

Máris diplomáciai botrányba keveredett az új magyar vezérkari főnök

A lengyel nagykövet levélben üzent Böröndi Gábornak, miután kiakadt azon, amit a vezérkari főnök a köztévében nyilatkozott Lengyelországgal kapcsolatban.


Sebastian Kęciek lengyel nagykövet levélben kifogásolta Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének azon mondatait, miszerint a náci Németország Lengyelország elleni 1939-es agressziója lokális háborúnak indult, és nem eszkalálódott volna világháborúvá, ha megállítják egy békefolyamattal. Kęcieket alaposan megdöbbentették Böröndi szavai.

„Ezek a szavak, amelyek hazámat felelőssé teszik egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik”

– írta az altábornagynak címzett levelében a lengyel nagykövet. Hozzátette, a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem a Németország újabb követeléseinek való engedmények.

Kęciek szerint a titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Hitler és Sztálin befolyási övezeteket osztott fel egymás között, ezzel pedig Lengyelország felosztását is megtervezték. A németek ezen megállapodás nyomán indítottak támadást a lengyelek ellen, majd alig több mint két héttel később a Vörös Hadsereg is megtámadta a védekező Lengyelországot. Ezzel pedig „megkezdődött a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa”.

A nagykövet rámutatott, nem szabad megengedni az áldozat és az elkövető sértő felcserélését.

Szerinte ma Oroszország agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait,

és „szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia”, vagyis az agresszor helyett az áldozat oldalára, mert csak így teremthető tartós béke Európában.

Levelében Kęciek megemlítette, hogy Teleki Pál akkori magyar miniszterelnök annak ellenére sem volt hajlandó segítséget nyújtani a Harmadik Birodalomnak Lengyelország lerohanásában, hogy egyébként Németországgal állt szövetségben. Szerinte a lengyelek soha nem felejtik el Telekinek ezt a reakcióját.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A küzdelem már az ellenzéki kétharmadért folyik” – Orbán Viktor volt tanácsadója a Fidesz legnagyobb félelméről
Elek István közíró szerint a politikai harc tétje már a minősített többség megszerzése. Csak ezzel lehetne meneszteni a kulcspozíciókba ültetett embereket és helyreállítani a jogállamot.


„Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”

– fogalmazott Elek István, Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója a Népszavának adott interjújában. A volt MDF- és Fidesz-képviselő szerint mindez akkor válhat valóra, ha az Orbán-rendszer a mostani „puha önkényuralmi” eszköztárát nem lépi túl.

Elek István úgy látja, a kormányoldalon lévők tisztában vannak azzal, hogy itt nem egyszerűen egy normális választás elbukása a tét, hanem a zsákmány elvesztése, a börtön kockáztatása.

„Szerintem attól függően szánják el keményebb vagy puhább lépésre magukat, hogy mennyire érzékelik a bukás veszélyét. Most talán még nagyobb kockázatot látnak abban, hogy hozzányúljanak a még durvább eszközökhöz, mint esetleg abban, hogy egy egyszerű többségű vereséget elszenvedjenek”

– jelentette ki.

A közíró szerint a kampányhangulatot a „háborús hisztéria gerjesztése” jellemzi.

„A hónapok óta folyó, egyre vadabb ukránellenes kampányt, a háborús hisztéria gerjesztését már olyan abszurd lépésekkel is, mint legutóbb a katonaság kivezénylése az energiarendszer védelmére, fél éve még talán elképzelhetetlen, elmebeteg ötletnek gondolhattuk volna”

– mondta. A kormány február végén rendeletben írta elő a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott védelmét, amiben a Magyar Honvédség is feladatot kapott. Elek szerint „a szellemi és erkölcsi leromlásnak olyan mélységeibe jutottak el mára, amiket korábban normális ésszel nem feltételezhettünk”.

A volt politikus úgy véli, benne van a pakliban, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban a javára módosítja a választási szabályokat, még ha ezt most tagadja is. Ezzel szemben Répássy Róbert államtitkár és az Igazságügyi Minisztérium is jelezte, hogy nincs napirenden a választási rendszer módosítása a 2026-os voksolás előtt.

Elek István szerint a Fidesz egy esetleges vereség után is bízhat a kiépített rendszerében.

„Egyelőre mintha jobban bíznának benne, hogy az általuk kialakított mélyállami intézményrendszer a helyzetbe hozott embereikkel lehetővé teszi számukra, hogy egy néhány hónapos vergődés után akár megbukjon az új kormány”

– fogalmazott. Éppen ezért egy új kormánynak morális kötelessége lenne a jogállami rendszer helyreállítása. „Ehhez a kizárólagos hatalom rendszerének felépítéséhez vezető alkotmányellenes lépéseket semmisnek kell nyilvánítani, s ebből következően az általuk helyzetbe hozottakat, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács tagjait, a legfőbb ügyészt, a választási bizottság és a költségvetési tanács embereit is meneszteni kell” – tanácsolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Választás 2026: a Fidesz az utolsó, a TISZA Párt a harmadik helyen lesz a szavazólapon
A Nemzeti Választási Bizottság szombaton kisorsolta a hét, határidőig bejelentett pártlista sorrendjét. A végleges névsor még változhat, ha egy párt nem teljesíti a 71 jelöltes feltételt.


A harmadik helyre sorsolták a Tisztelet és Szabadság Pártot, míg az utolsó, hetedik helyre a Fidesz–KDNP pártszövetség került az április 12-i parlamenti választás szavazólapján. A Nemzeti Választási Bizottság szombaton tartotta a sorsolást, miután 16 órakor lejárt a listaállítási határidő. A határidőig hét pártlistát jelentettek be – írta a 24.hu.

A nemzetiségi listákat figyelmen kívül hagyva a pártok sorrendje a következőképpen alakul a szavazólapon:

1. Magyar Kétfarkú Kutya Párt,

2. Tea Párt Közösség,

3. Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt),

4. Mi Hazánk Mozgalom,

5. Demokratikus Koalíció,

6. Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt,

7. Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt.

A sorsolásos eljárást a választási törvény írja elő az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 71 egyéni választókerületben, legalább 14 vármegyében és a fővárosban is indít jelöltet.

A Nemzeti Választási Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártlisták száma még csökkenhet. Elképzelhető, hogy a végleges szavazólapon kevesebb szervezet szerepel majd, amennyiben utólag kiderül, hogy valamelyik párt mégsem teljesíti a listaállításhoz szükséges feltételeket. Ilyen esetben a listát törlik a nyilvántartásból.

A választópolgárok az április 12-i szavazáson a véglegesített, jogerősen nyilvántartásba vett listákra adhatják le voksukat. Ekkor egyéni jelöltjükre és az országos pártlisták egyikére szavazhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Légifotókon a „soha nem látott” tömeg – Magyar Péter szerint tízezren gyűltek össze Pécsen, a vidék „fellázadt a Fidesz-maffia ellen”
A TISZA Párt elnöke szerint rendszerváltó hangulat uralkodott a baranyai megyeszékhelyen. Azt írta: „Orbánék patyomkin világa végképp szilánkokra tört”.


Ahogy arról beszámoltunk, rengetegen látogattak ki a pécsi Széchenyi térre szombat este, ahol Magyar Péter tartott gyűlést. A TISZA Párt elnöke vasárnap a Facebook-oldalán azt írta,

„soha nem látott, tízezres tömeg” gyűlt össze, ahol szerinte „béke, jókedv, derű és rendszerváltó hangulat” uralkodott.
„Orbánék patyomkin világa végképp szilánkokra tört. A magyar vidék egyszerűen fellázadt a Fidesz-maffia ellen”

– fogalmazott posztjában.

Szerinte „mára mindenki számára világos, hogy akkor lesz béke, rend, biztonság és fejlődés Magyarországon, ha a TISZA átveszi a kormányzást”. Posztja végén arról is írt, hogy úgy látja, a sajtó nagy része elfelejtett beszámolni a szerinte Pécs valaha volt legnagyobb politikai rendezvényéről, de hozzátette, hogy „a valóságot nem lehet elhallgattatni”.

A bejegyzéshez számos fotót is csatolt, köztük néhány légifelvételt, amelyen látszik a hatalmas tömeg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Benjámin Netanjahu üzent az irániaknak: közel a döntő pillanat, de a döntést a népre bízza
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videóüzenetben közölte, hogy a háború kompromisszumok nélkül folytatódik. A műveletek célja a rezsim megingatása, de bírálta az ENSZ-t is tehetetlenségéért.


Változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik az Irán elleni háború – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy szombat esti videóüzenetben. Mint mondta,

Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van a következő szakaszra, amivel „destabilizálná a rezsimet és lehetővé tenné a változást”

– írja a The Times of Israel. A miniszterelnök közvetlenül

az iráni néphez fordult, hangsúlyozva, hogy közel a döntő pillanat, és Izrael nem megosztani, hanem felszabadítani akarja az országot. „De végső soron tiétek a döntés”

– tette hozzá.

Netanjahu azt is kilátásba helyezte, hogy célba veszik az Iráni Forradalmi Gárda tagjait, de ígérete szerint aki leteszi a fegyvert, annak nem esik bántódása. A Bibliát idézve ugyanakkor figyelmeztetett: „Aki viszont ezt nem teszi meg, annak vére a saját fejére száll.”

Beszédében élesen bírálta az ENSZ-t és a nyugati vezetőket is, amiért szerinte magára hagyták az iráni népet, amikor a „saját vezetésük mészárolta le” őket. „Hol volt az ENSZ? Hol voltak a nyugati államok?” – tette fel a kérdést. Netanjahu szerint sok ország ma már látja, kire számíthat, és kijelentette: „Izrael a hatalom és a remény világítótornya.”

A miniszterelnök a szomszédos Libanon kormányát is figyelmeztette, az ő felelősségüknek nevezve a tűzszüneti megállapodás végrehajtását és a Hezbollah lefegyverzését. Jelezte: amennyiben ezt nem teszik meg, a Hezbollah támadásai katasztrófát hoznak Libanonra. „Eljött az idő, hogy önök is a saját kezükbe vegyék a sorsukat” – üzente a libanoniaknak.

A bejelentésre a nemzetközi közösség is reagált. Az ENSZ főtitkára azonnali deeszkalációt sürgetett, és a nemzetközi jogot sértő lépéseknek nevezte a támadásokat. Teherán hivatalosan szuverenitássértő, jogellenes agressziónak minősítette a csapásokat, Oroszország pedig „provokálatlan fegyveres agressziónak” nevezte azokat. Több nyugati vezető a további iráni támadások megfékezésére és a tárgyalások folytatására szólított fel.

Netanjahu azzal zárta beszédét, hogy Izrael mindent megtesz, ami szükséges a saját városai és lakosai védelmében.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: