Magyar Péterék beszorultak a szolnoki kórház vizeletszagú liftjébe
Van ahol átható vizeletszag és lerobbant állapotok, máshol európai körülmények, de az orvos- és ápolóhiány miatt ott is csak részleges üzemelés. Magyar hiányolta Takács Péter államtitkárt a bejárásokról.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a Szolnoki Hetényi Géza Kórház főépületében beszorult egy liftbe, amely, mint kiderült, már régóta problémákkal küzd. Az eset rávilágít a kórházban uralkodó állapotokra, amelyeket Magyar posztjában részletesen bemutatott.
„A főépület négy liftjéből kettő egyáltalán nem működik több, mint egy hónapja, a másik kettő pedig így…”
– írta Magyar, utalva arra, hogy a kórház vezetése hiába jelzi folyamatosan a problémákat a fenntartásért felelős Közbeszerzési, Ellátási Főigazgatóságnak, a 24 órás javítási határidőt nem sikerül tartani.
Magyar szerint nem csak a liftekkel van baj:
„A főépület aulájában lévő akadálymentesített mosdó szintén több hete nem használható, a normál mellékhelyiségben pedig nem működik a csap, nincs fertőtlenítőszer, viszont átható vizeletszag van, ahogy a liftben is.”
A posztban Magyar Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórház uniós forrásokból felújított szárnyai egészen más képet mutatnak: „A felújított részeken európai körülmények várják a betegeket, ugyanakkor több osztály ápoló-, vagy szakorvoshiány miatt nem, vagy csak részlegesen üzemel.”
Az egészségügyi államtitkár, Takács Péter távolmaradásával kapcsolatban Magyar ironikusan megjegyezte, hogy „Takács Péter egészségügyi államtitkár úr azt üzente, hogy sajnos nem tud részt venni a bejáráson, mert a fideszes Tranzit fesztiválon vesz részt Tihanyban és épp ellátja munícióval a propagandát.” Hozzátette, hogy az államtitkár eddig még
„sajnos nem tudott ellátogatni ebbe a kórházba (sem).”
Magyar Péter Kulja Andrással együtt harmadik hete járja az ország kórházait, és rendszeresen fényképes beszámolókat küld az ott tapasztalt állapotokról.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a Szolnoki Hetényi Géza Kórház főépületében beszorult egy liftbe, amely, mint kiderült, már régóta problémákkal küzd. Az eset rávilágít a kórházban uralkodó állapotokra, amelyeket Magyar posztjában részletesen bemutatott.
„A főépület négy liftjéből kettő egyáltalán nem működik több, mint egy hónapja, a másik kettő pedig így…”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az egész egy hazugság volt azzal, hogy befenyítsenek” – Megszólal Gundalf, azért állt a nyilvánosság elé, mert szerinte a hatóságok felrúgták a titoktartást
Kitette a promóvideót a 444 a Gundalffal készített interjúról, amit ezután fognak majd bemutatni. Az informatikust bűncselekménnyel fenyegették meg, ha beszélni mer a kihallgatásáról. Most mégis kitálal, mert szerinte a kormányzat szegte meg az alkut, és tette közzé a titkos részleteket.
A Gundalf álnevet használó informatikus, Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban részletesen beszél majd arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A beszélgetés elején megerősítette személyazonosságát: „Igen, hát a valós nevem Hrabóczki Dániel, és én vagyok a Gundalf.”
Elmondása szerint a döntésének legfőbb oka az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ősszel több alkalommal is kihallgatta. Állítása szerint a kihallgatások során egyértelműen közölték vele a titoktartási kötelezettségét. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek” – mondta Hrabóczki, hozzátéve, hogy azt is a tudomására hozták, hogy „ezeket senki tudtára nem adhatom, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény.”
Hrabóczki szerint azonban ezt a titoktartási kötelezettséget éppen a hatóságok szegték meg. Úgy látja, hogy a kormányzati kommunikáció az elmúlt időszakban felülírta a neki tett figyelmeztetést. „Azonban a kedden megjelent nemzetbiztonsági jelentéssel már elkezdték, és a szombaton kirakott kihallgatási videóval úgy vélem, teljesen felrúgták ezt az államtitok dolgot”
– jelentette ki az informatikus.
Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi figyelmeztetés vagy nem volt komoly, vagy csupán a megfélemlítését szolgálta. Szerinte a történtek után úgy tűnik, „ők maguk sem veszik komolyan” a titoktartást. Hrabóczki úgy fogalmazott, elképzelhetőnek tartja, hogy „az egész csak egy hazugság volt, hogy befenyítsenek.” Emiatt érezte úgy, hogy már nincs miért hallgatnia, és megoszthatja a történetét a nyilvánossággal.
A Gundalf álnevet használó informatikus, Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban részletesen beszél majd arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A beszélgetés elején megerősítette személyazonosságát: „Igen, hát a valós nevem Hrabóczki Dániel, és én vagyok a Gundalf.”
Elmondása szerint a döntésének legfőbb oka az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ősszel több alkalommal is kihallgatta. Állítása szerint a kihallgatások során egyértelműen közölték vele a titoktartási kötelezettségét. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek” – mondta Hrabóczki, hozzátéve, hogy azt is a tudomására hozták, hogy „ezeket senki tudtára nem adhatom, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Tisza-ügyet borító nyomozóról, Szabó Bencéről: „Nem hős, hanem balek”
Orbán Viktor Hont András Öt csatornáján beszélt Szabó Bencéről és a Tiszáról. Azt mondta, a szolgálatok információt gyűjtenek, a rendőrségi lépéseket ők kezdeményezik.
Orbán Viktor szerint nem hős, hanem balek Szabó Bence, az a nyomozó, aki nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Pártot érintő akcióinak részleteit – írta ma a 24.hu. A miniszterelnök Hont András műsorában beszélt arról, hogy a nyomozó azért balek, mert azt hitte, egy politikai párt elleni akcióban vesz részt, miközben valójában „egy kémelhárítási ügyben van benne”.
A kormányfő kifejtette, hogy a titkosszolgálatok Magyarországon csak információt gyűjthetnek, nyomozati cselekményt nem végezhetnek, ezért kitalált ügyekkel is rávehetik a nyomozószerveket, hogy eljárást indítsanak. Orbán szerint ilyenkor a nyomozás résztvevői nem látják a teljes képet, és nem tudják, hogy egy nagyobb művelet részesei.
„Gondolhatnak persze, amit akarnak, mint ez az ember, hogy politikai ügyről van szó, ezért gondolta, hogy hős, aki ezt le fogja leplezni, hát nem, kiderült, hogy egy kémelhárítási ügy részfeladatait végezte el, vagyis balek”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán állítása szerint Ukrajna kémeket és informátorokat telepített a politikába Magyarországon és más országokban is, amit a magyar szolgálatok nyomon követnek. Azt is megerősítette, hogy a Tisza Pártot érintő akció is egy ilyen kémelhárítási ügy volt. Arra a kérdésre, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal pedofilképekre hivatkozva terelte-e rá a nyomozókat a párt informatikusaira, a miniszterelnök úgy reagált: „Kifejezetten helyes, hogy a titkosszolgálat olyan feladatot adott a rendőrségnek, amelynek az értelmét csak ők látják át. Ez teljesen rendben van.” Hozzátette, a kémkedés az államközi érintkezés része. „Kémkedni, mindenki kémkedik, ez az államközi érintkezés része, lehet, hogy senki sem szereti, nem dicsekszik vele, de így működnek az államok” – fogalmazott.
A miniszterelnöki interjút megelőzően a kormány a hétvégén szerkesztett videórészleteket tett közzé az egyik érintett informatikus alkotmányvédelmi hivatali meghallgatásáról. Az ellenzéki és független sajtó szerint a felvételek nem támasztják alá a kormány kémelhárítási narratíváját. Szombaton a Belügyminisztérium közleményben lényegében árulónak nevezte Szabó Bencét.
A kormányzati állásponttal szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke múlt héten hősnek nevezte a volt nyomozót. Az ellenzéki politikus szerint a hatósági fellépés politikai indíttatású volt, és a házkutatás körülményei is hatósági visszaélésre utalnak. Ezt az értelmezést erősíti a Direkt36 korábbi oknyomozó cikke is, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására, hamis indokkal tartottak házkutatást a Tisza Párt informatikusainál.
Orbán Viktor szerint nem hős, hanem balek Szabó Bence, az a nyomozó, aki nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Pártot érintő akcióinak részleteit – írta ma a 24.hu. A miniszterelnök Hont András műsorában beszélt arról, hogy a nyomozó azért balek, mert azt hitte, egy politikai párt elleni akcióban vesz részt, miközben valójában „egy kémelhárítási ügyben van benne”.
A kormányfő kifejtette, hogy a titkosszolgálatok Magyarországon csak információt gyűjthetnek, nyomozati cselekményt nem végezhetnek, ezért kitalált ügyekkel is rávehetik a nyomozószerveket, hogy eljárást indítsanak. Orbán szerint ilyenkor a nyomozás résztvevői nem látják a teljes képet, és nem tudják, hogy egy nagyobb művelet részesei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Gundalf, egy 19 éves informatikusként dolgozó srác hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból
A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. Majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.
Magyar Péter a Facebookon reagált arra a 444-interjúra, amely a Tisza Párt volt önkéntesével, a Gundalf néven ismert 19 éves informatikussal készült. Magyar szerint a fiatalember „hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból”. Azt állítja, Gundalf szándékosan vezethette félre a hatóságokat.
Magyar Péter szerint
„a fiatalember, Gundalf nem bízott a politikai irányítás alatt álló szolgálatok jóhiszeműségében. Pontosan arra számított, ami meg is történt: hogy az állampárt politikai célokból, megvágva nyilvánosságra fogja hozni az elvileg államtitoknak minősülő kihallgatását. Ezért az elbeszélésében számos olyan elemet helyezett el, ami később könnyedén cáfolható. A megnevezett szereplők egy része nem is létezik; a fiatalember sem az észt, sem az ukrán nagykövetségen nem járt.”
Úgy véli, ennek ellenére „ezeket az állításait a szolgálatok készpénznek vették, majd megvágva nyilvánosságra hozták a Nemzetbiztonsági Bizottság által tárgyalt jelentést. Ebből kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetése teljesen alkalmatlan, vagy politikai kéziirányítással működik”. Magyar szerint az eset azt bizonyítja, hogy az „állampárt politikai komisszárjai teljesen behálózták a titkosszolgálatokat”, a szervek pedig szakmailag is leszerepeltek.
A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. „Ezért is fog 13 nap múlva megbukni a Fidesz: mert azt hiszik, érinthetetlenek, mindent megtehetnek” – fogalmazott, majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.
Magyar Péter szerint az ügyben emberéletekkel is játszanak, példaként említette Szabó Bence százados és a 19 éves informatikus sorsát.
„Ez a történet a magyar emberek bátorságáról is szól. A kis Ludas Matyik újra és újra szembeszállnak a Döbrögikkel. Ismét kiderült, hogy Magyarország a Ludas Matyik országa. Azok az emberek fogják megbuktatni Rogán Antalt, Lázár Jánost és a teljes orbáni maffiát, akiket lenéznek, akikkel szóba sem állnának, akik szerintük csak annyit érnek, amennyijük van, és akikre Rogánék mégis irigyek és féltékenyek, mert tudják, hogy soha nem lesznek olyan tisztességesek és gerincesek, mint egy Szabó Bence vagy egy Gundalf”
– idézte a Ludas Matyi-hasonlatot.
Bejegyzését azzal zárta, hogy ezeknek az embereknek többjük van, mint a NER politikusainak: „hazaszeretetük, becsületük, szívük és eszük. És végül ez számít. Ilyen emberek sokaságával fogjuk újjáépíteni Magyarországot - velük építünk működő és emberséges hazát.”
Az ügy azután robbant ki, hogy a Direkt36 oknyomozó cikkben tárta fel, hogy 2025 nyarán az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A hatósági fellépés egy névtelen, gyermekpornográfiára utaló bejelentés alapján indult, de a lefoglalt eszközökön nem találtak ilyen tartalmat. A nyomozás ehelyett egy, a Tisza Párt informatikai rendszerei elleni akcióra utaló jeleket tárt fel, amelyben egy „Henry” fedőnevű személy beszervezési kísérlete is szerepet játszott.
A Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága március 24-én egy összefoglalót hozott nyilvánosságra, amelyben ukrán kapcsolatokat említettek, ezt a kormánymédia és több politikus is hangsúlyozta. Néhány nappal később, március 28-án a kormány összevágott részleteket tett közzé a „Gundalfként” ismert informatikus AH-s meghallgatásáról, ukrán beszervezésre utalva. Erre reagálva jelent meg március 30-án a 444-en az az interjú, amelyben a fiatalember azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat, mert számított a felvételek politikai célú felhasználására, és tagadta, hogy járt volna az észt vagy ukrán nagykövetségen.
Az ügy másik fontos szereplője Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni osztályának volt századosa. Szabó névvel és arccal nyilatkozott arról, hogy az AH szokatlanul intenzíven próbálta befolyásolni a Tisza Párt informatikusai elleni eljárást. A nyilatkozata után házkutatást tartottak nála.
Magyar Péter a Facebookon reagált arra a 444-interjúra, amely a Tisza Párt volt önkéntesével, a Gundalf néven ismert 19 éves informatikussal készült. Magyar szerint a fiatalember „hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból”. Azt állítja, Gundalf szándékosan vezethette félre a hatóságokat.
Magyar Péter szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titkosított anyagokról is beszélhetett Szijjártó Lavrovnak? Súlyos árat fizethetünk a külügyminiszter szerint „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlatért
Szijjártó Péter szerint Lavrovval a brüsszeli ülések alatt is egyeztet, ez diplomáciai rutin. Úgy véli, nincs titok, bár a Tanácsban „limité” és EU‑RESTRICTED iratok is vannak. A tanácsüléseken elhangzottak továbbítása harmadik országok felé ellentétes az EU működési protokolljával, adott esetben pedig súlyos biztonsági kockázatot jelent.
Azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki a hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen, akár a szünetben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az Európai Unió külügyminisztereinek zárt üléseiről. A The Washington Post oknyomozó cikke szerint a magyar tárcavezető az ülések szüneteiben adott „közvetlen beszámolókat” a megbeszélésekről.
Bár a botrány múlt héten robbant, hétfőn érdemi, új fejlemény nem történt az ügyben. A legutóbbi nagyobb sajtóvisszhangot a francia Le Monde múlt csütörtöki cikke keltette, amely uniós diplomaták bizalmi aggályairól és arról írt, hogy bizonyos érzékeny témákat már szűkebb körben, Magyarország bevonása nélkül tárgyalnak meg.
Szijjártó Péter elismerte, hogy szokott egyeztetni Lavrovval, de szerinte ez „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlat, és nemcsak az orosz, hanem az amerikai, török és izraeli partnereket is tájékoztatja. A miniszter szerint az üléseken semmi titkos nem hangzik el, videójában pedig úgy fogalmazott: „Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.”
Szijjártó állítását ugyanakkor árnyalja a hvg.hu szerint, hogy az uniós tanácsüléseken kezelt dokumentumoknak és a megbeszéléseknek is lehetnek különböző, nem nyilvános besorolásaik. A „limité” jelzésű anyagok például belső használatra szánt, a nyilvánosság elől elzárt iratok.
Ennél szigorúbb az „EU-RESTRICTED” szint, amely már hivatalos minősítés, és olyan információkat takar, amelyek kiszivárgása kedvezőtlen hatással lehetne az EU vagy egy tagállam érdekeire. Léteznek ennél is magasabb, CONFIDENTIEL, SECRET és TOP SECRET minősítésű fokozatok is. A tanácsi szabályok szerint az ilyen, akár alacsonyabb besorolású információk továbbítása harmadik országok felé is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet és ellentétes az EU működési protokolljával.
Fontos, hogy arra egyelőre nincs nyilvános bizonyíték, hogy Szijjártó Péter konkrétan minősített, tehát legalább EU-RESTRICTED szintű információt adott volna át. A nemzetközi sajtóban megjelent értesülések a zárt ajtók mögött elhangzottak rendszeres, időzített továbbításáról és az emiatt kialakult bizalmi válságról szólnak.
Az Európai Bizottság az értesülések megjelenése után magyarázatot kért a magyar kormánytól, hivatkozva a tagállamokat kötő lojális együttműködés elvére. Donald Tusk lengyel kormányfő arról beszélt, hogy régóta voltak gyanúik, a magyar ellenzék pedig vizsgálatot sürgetett az ügyben.
A botrány várható következménye, hogy a tagállamok még gyakrabban tartanak majd szűkített körű egyeztetéseket az igazán érzékeny kérdésekről, részben kizárva ezzel Magyarországot a bizalmas információáramlásból. A vita tehát nem csupán arról szól, hogy elhangzott-e a legmagasabb szintű titok, hanem arról, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalási pozíciók, taktikai lépések és belső viták rendszeres megosztása egy harmadik országgal önmagában mennyire sérti az uniós egységet és bizalmat.
Azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki a hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen, akár a szünetben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az Európai Unió külügyminisztereinek zárt üléseiről. A The Washington Post oknyomozó cikke szerint a magyar tárcavezető az ülések szüneteiben adott „közvetlen beszámolókat” a megbeszélésekről.
Bár a botrány múlt héten robbant, hétfőn érdemi, új fejlemény nem történt az ügyben. A legutóbbi nagyobb sajtóvisszhangot a francia Le Monde múlt csütörtöki cikke keltette, amely uniós diplomaták bizalmi aggályairól és arról írt, hogy bizonyos érzékeny témákat már szűkebb körben, Magyarország bevonása nélkül tárgyalnak meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
