SZEMPONT

„Lázár úr, ez milyen társadalmi egyeztetés?” - úgy tiltották be az erkélynapelemeket, hogy meg sem várták a szakmai véleményeket

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint már a társadalmi egyeztetés utolsó napján megjelent a kész rendelet a Magyar Közlönyben. A szakmai szervezet szerint az erkélynapelemek teljes tiltása értelmetlen, de több másik új szabályt sem értenek.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 07.

Teljesen váratlanul betiltotta az erkélynapelemeket Lázár János minisztériuma, méghozzá úgy, hogy az erről szóló rendelet már a társadalmi egyeztetés utolsó napján megjelent a Magyar Közlönyben.

Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke az autójából bejelentkezve, felháborodott hangulatú videóban tiltakozott. Azt mondta, csak véletlenül találták meg a jogszabály tervezetét a minisztérium oldalán, és ők be is küldték a javaslataikat, de hiába. "Lázár úr, miért nem lehetett erről konzultálni? Ez milyen társadalmi egyeztetés? Kivel egyeztetnek? El sem olvasták a levelünket, amit küldtünk! Legalább másnap hozták volna ki a jogszabályt" - mondta. A rendeletben egyébként sok más új szabály is van, például a parkolókban ezentúl csak a terület 30%-a fölé helyezhető napelem, a napelemeket ezentúl "geometrikus alakzatban" kell feltenni a tetőre, és mezőgazdasági területek fölé nem telepíthetőek. Szilágyi Lászlóval beszélgettünk.

– Mi az, ami ennyire kiborította?

– Az, hogy múlt hétfő éjfélig lehetett beadni társadalmi egyeztetésre a javaslatokat egy jogszabályváltozás kapcsán, ami már aznap megjelent a Magyar Közlönyben, a szeptember 30-i számban. Le sem zárult még az észrevételek beadásának a határideje, de már kihozták a kész szabályt. Ezzel megcsúfolták a társadalmi egyeztetés intézményét.

– Máskor egyeztetnek?

– Vannak azért olyan fórumok, aminek tagjai vagyunk, és ott részt veszünk egyeztetéseken, de sokszor más esetben is a Magyar Közlönyből értesülünk olyan jogszabályokról, melyek a mi területünket érintik. Pedig mindig igyekszünk részt venni minden hivatalosan meghirdetett fórumon, és segíteni. Sokszor a jogszabályok értelmezésével is meg kell küzdenünk. Gyakran mind jogászok, mind szakemberek nem egyértelműen értik azt, hogy mi a jogalkotói szándék. Ilyenkor viszont hozzánk fordulnak az emberek, vagy a sajtó képviselői, hogy magyarázzuk meg. Például közel fél évig, a szaldó kérdése sem volt tisztázott, hogy marad-e, vagy nem, kinek hogy lesz,

aztán egyszer csak Tiktok videóban egy strandról jelentkezett be a miniszter, és mondta el, hogy mi az ő értelmezése, amiről nagyon hamar kiderült, hogy mégsem úgy lesz.

Nagyon-nagyon nehéz ez a fajta szakmai kommunikáció.

– A korábbi esetekben, amikor társadalmi egyeztetés volt, átmentek az önök javaslatai?

– Amikor reagáltak valamire, az akkor volt, amikor sajtónyilvánosságot kapott a felháborodásunk. A sima szakmai úton folytatott konzultációink nem mennek tovább, azonban, ha a sajtó támogatásával társadalmi nyomás kerül a jogalkotóra, akkor szoktak hozzánk fordulni. Jelen pillanatban is zajlanak tárgyalásaink. Például az RRF pályázat kapcsán, most már több mint egy éve tárgyalunk a Miniszterelnökség helyettes államtitkárával, aki illetékes a pályázatok kapcsán, ezen a téren folyamatos, jól működő kommunikáció van, és az ügyek is, még ha lassan is, de mennek előre. Ezt a pozitív példát is azért mondom, hogy ne csak az elmarasztalást mondjam.

– Mit is tartalmaz ez a sebtében kijött rendelet?

– Mielőtt még belemegyünk a részletekbe, annyit azért el kell, hogy mondjak, hogy miután az autóval félreálltam, hogy a megdöbbenésemnek hangot adjak, hogy kijött a közlönyben a rendelet, mielőtt lezáródott volna a társadalmi egyeztetés, elolvastam. Azt tapasztaltam, hogy néhány olyan pontot, amit a hétvégén mi kritizáltunk, kivettek. Például azt, hogy sövényt kell építeni ezért, hogy az utcáról ne legyen látható a földre telepített napelem.

– Mi a helyzet az erkélynapelemekkel?

Az erkélynapelemek teljes tiltásával nem tudunk szakmailag egyetérteni, nem megalapozott a teljes tiltás, de mielőtt erről beszélnék erről, muszáj definiáljuk egy kicsit ezt a terméket, mert nem mindenki ugyanazt érti alatta. A napelemet az erkélyre ugyanúgy, mint a ház tetejére, hagyományos módon, szolgáltatói engedélyeztetésekkel, villamosmérnöki tervekkel, felelős műszaki ellenőrzéssel eddig is fel lehetett Magyarországon szerelni, csak végig kellett csinálni a hagyományos háztartási méretű kiserőművekre vonatkozó, vagy akár nagyobb erőműveknél is a hatályos szabályrendet.

Például a győri kórháznak végig napelemeket szereltek fel a korlátaira. Az üvegkorlát helyére, mivel eleve úgy volt tervezve, napelem kerülhetett be.

Tehát ez egy nagyon jól működő lehetőség volt, ha valaki a tetőnél tovább szeretett volna menni, és még nagyobb felületet akart volna energiatermelésre használni, akkor be tudta vonni az erkélyt is. A másik definíció pedig, ami elsősorban Nyugat-Európában, Ausztriában, Németországban támogatott és szabályozott, az úgynevezett balkon solar, erkélynapelem. Ez egy plug and play rendszer, amit dobozban akár a közeli boltban meg lehet vásárolni, és mindenféle engedélyeztetés, műszaki terv nélkül a végfelhasználók egy tartószerkezettel rögzítik az erkélyükre, és egyszerűen bedugják a konnektorba, és elkezd termelni. Egy mikroinverter van ebben a kis rendszerben, rá tud segíteni. Bár a fogyasztásnak csak egy töredék részét, de meg tudja termelni egy 800 wattos panellel. Tudomásom szerint utólagosan csak be kell regisztrálni, le kell jelenteni, de nem kell engedélyt kérni, és nem kell sok pénzt rákölteni. Ennek egyébként a lehetősége Magyarországon eddig sem volt adott, viszont ezzel kapcsolatban folytattunk már tárgyalásokat, egyeztetéseket, hogy ennek a lehetőségét a nyugat-európai példához hasonlóan Magyarországon is megteremtsük, elsősorban a társadalmi igény miatt. Nos, ezzel a rendelettel semmiféle különbséget nem tettek, hanem

egy mondatban gyakorlatilag betiltották.

Ráadásul nem is az Energiaügyi Minisztérium, akihez szerintem ennek tartoznia kéne, hanem az Építési és Közlekedési Minisztérium. Feltételezem, hogy építészeti vagy valamilyen látványprobléma miatt, de igazából nem tudom pontosan, mert nem történt egyeztetés a szakmában, nem tudom, hogy pontosan mi volt a jogalkotói szándék. Szerintem egyöntetű tiltás helyett szakmai elvek melletti kompromisszumos szabályozásra lenne szükség, és nem mondom, hogy mindenhol lehet erkélyre napelemeket szerelni, de ahol van erre lehetőség, akkor azt miért kell tiltani?

– Az talán érthető, ha egy műemléki épületre nem engedélyezik...

– Igen, de egy modern új társasházra, amit most terveznek, és be van tervezve mondjuk 500 négyzetméter üveg panel az erkélyre, ahelyett simán lehetne fekete szolár panel, véleményem szerint még esztétikusabb is lehet az az épület.

– Mi van még, ami problematikus lehet a szabályozásban?

– Például azt rendeli el, hogy „geometrikus szabályrendszer szerint kell felrakni a napelemeket”. Ez sem teljesen világos nekem, mit értünk pontosan ezalatt? Szabályos négyzetnek kell lenni, vagy szabályos téglalap formára kell kihozni?

Azzal egyetértek, hogy törekedjünk mindig a kivitelezésnél az esztétikumra, de vannak olyan extrém esetek, amikor még két panelt fel kell raknunk, ami lehet, hogy kilóg a téglalap formájából, de úgy fér el a tetőn.

Itt van továbbá a parkolók szabályozása. A nagy parkolókban egyre elfogadottabb, és külföldön kifejezetten támogatott megoldás, az úgynevezett carportoknak az elhelyezése, amikor az autók felett az árnyékoló napelemből készül. Miközben az autókat árnyékolja a parkolóban, közben elektromos áramot termel. Ezt most úgy korlátozták, hogy

30 százaléknál nem lehet több a napelemek aránya.

Ezt sem tudjuk, hogy pontosan miért. Feltételezzük, hogy valamilyen zöldesítés a célja, hogy több zöld növény legyen.

– Leírja a rendelet, hogy a zöldítés a cél?

– Nem. És mivel nem volt szakmai konzultáció, nem tudom pontosan. Mindenesetre, ha csak annyit nézek, hogy 30 százalékát engedik napelemmel lefedni, az azt jelenti, hogy 70 százalékában a parkoló autók felett nem lehet napelemet telepíteni. Ez szerintem a napelemek szemszögéből nézve mindenképpen hátrányos rendelet. Aztán, van egy nagyon érdekes fejlesztés jó néhány éve a világon, ez pedig az agrovoltaics vagy agrosolar. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági területek fölé tesznek egy speciális tartószerkezettel a termések felé egy napelemes árnyékolót. Ezt kifejezetten olyan növényeknél fejlesztették ki, aminek nem tesz jót a tűző nap, és félárnyékra van szüksége. Tudomásom szerint ilyen mondjuk a padlizsán vagy a málna, aminek kifejezetten jót tesz, ha van egy kicsi árnyék felette, és ezeket az árnyékokat napelemekkel oldják meg.

Magyarországon is indultak ilyen projektek, amiket szintén egy tollvonással áthúztak, mert mezőgazdasági területen nem lehet napelemet építeni.

Azt gondolom, hogy ebben az ügyben is szakmai konzultációt kellene folytatni, mert nem az a célja a napelemeseknek sem, hogy a kukorica helyett napelemek legyenek a mezőn, de az, hogy bizonyos területeken, ahol ez még segíti is a termelést, ott miért ne lehetne öngondoskodással, energiatermeléssel összekötni a kettőt? Ezt kifejezetten egy szép, szakmai területek közötti közös együttműködésnek, előremutató, önfenntartó gondolkodásnak találom, és ezt is most ezzel a rendelettel áthúzták, miközben inkább ilyen fejlesztésekre lenne szükség az országban.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Előbb feleségével, majd önmagával is végzett egy férfi pár nappal a szabadlábra helyezése után

A 44 éves Nicholas Kittelson az amerikai International Fallsban lőtte agyon feleségét, miután a távoltartási végzés megszegése miatt tartóztatták le. A tragédia rávilágít a családon belüli erőszak eseteiben alkalmazott kockázatértékelési rendszerek hibáira.

KULT

Cserhalmi György a Kossuth-díjról: Rosszabbul áll a helyzet, mint a szocializmusban

A Magyar Színházi Társaság független bizottsága a díjátadó után tette közzé saját névsorát. A lépéssel azt jelzik, hogy az állami döntnökök több mint tíz éve figyelmen kívül hagyják javaslataikat.

KULT

Kalózok, őrült képességek és rengeteg szív - A One Piece 2. évada megint nagyot robbant!

A Netflix egyik legnagyobb meglepetéssorozata újra kifutott a nyílt tengerre. A One Piece második évada nem akar mindent újra feltalálni, de pontosan tudja, miért szerettük meg az elsőt. Több kaland, több furcsa karakter és egy történet, ami ismét csupa szív és lélek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Itt Orbán Viktor vagyonáról van szó” – Mészáros Lőrinc hihetetlen meggazdagodásáról készített filmet az Átlátszó

A Tesla és a Facebook nem ugrott akkorát, mint Mészáros Lőrinc vagyona, ilyen állat nincs - hangzik el a Sróman című filmben. A mesés vagyonról az igazság csak akkor derül majd ki, ha Mészárossal történik valami, mondja a korrupciókutató szakértő.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 14.

A Direkt36 után az Átlátszó is hosszabb dokumentumfilmmel állt elő. Az oknyomozó portál Stróman címmel mutatott be egy filmet Mészáros Lőrinc elképesztő meggazdagodásának történetéről, amikben korábbi filmrészletek mellett szakértők elemzik Mészáros sikerének a titkát, és mutatják be a magyarországi gazdasági elit egy szűk körének példátlan meggazdagodását.

A film elején hosszabb részleteket mutatnak egy fél órás interjúból, amit Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró készített Mészárossal az első sikerei után. De egy archív felvételen megszólal az a juhász is, aki egy rejtélyes autóbalesetben halt meg, miután Mészáros Lőrinc felvásárolta a földeket, ahol korábban az állatai legeltek.

Az Átlátszó számos újságírója meséli el, miket tapasztalt, miközben Mészárosról gyűjtött információkat.

Horn Gabriella például arról beszél, hogy miután drónnal felvételeket készített Mészáros Lőrinc egyik birtokáról, tanúként idézték be a rendőrségre, majd jelentősen megszigorították a drónhasználatot. „Ennek az esetnek, illetve a korábbi drónos cikkeinknek az eredménye lehetett az, hogy a következő év januárjától tulajdonképpen betiltották, vagy ellehetetlenítették a drónfelvételek készítését” - véli.

Erdélyi Katalin elmondja, 2018-ban kezdte el követni egy luxus magánrepülőgép és a Lady Mrd nevű jacht útjait, és kiderítette, hogy a repülő rendszeresen oda szállítja utasait, ahol a jacht éppen horgonyoz. A jachton Mészáros Lőrincet, a repülőből kiszállva pedig Orbán Viktort is sikerült lefotózniuk. Így derült ki, hogy „a közpénzből meggazdagodott Mészáros Lőrinc most már luxusrepülőt használ, luxusjachtot, és mindehez a miniszterelnöknek is köze van.”

Becker András szerint egyetlen globális nagyvállalat történetében sem látható olyan exponenciális növekedés, mint amit a kormányközeli üzleti körökben tapasztalni.

„A Tesla nem ugrott ekkorát, vagy a Facebook. Tehát nem volt a cégtörténetben olyan szakasz, amikor három éven belül nyolcezerszeresére nő a forgalom, vagy százhatvanezerszeresére. Ilyen állat nincs” – jelentette ki.

Szakonyi Péter, a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője arról beszélt, hogy a 2010 utáni gazdasági modell sokkal professzionálisabban épült fel, mint a korábbi. Egyik forrása ezt úgy jellemezte, „amit a szocik csináltak az elmúlt húsz évben, ők voltak az ipari tanulók, akik most vannak, és fideszesek, ők egyetemi tanárok, professzorok”.

Szakonyi elmondása alapján 2010 és 2014 között a cégfelvásárlások sokszor fenyegetéssel zajlottak. „Odamentek és azt mondták, hogy adod a céget? Nem. Jó, akkor holnap jön a NAV. Az adóhatóság magyarul. És utána adta” – idézte fel a korszakra jellemző módszereket, hozzátéve, hogy volt, aki ebbe bele is halt.

2014 után szerinte finomodott a technika: a politikai kötődésű milliárdosok már piaci ár feletti ajánlatokkal keresték meg a kiszemelt cégek tulajdonosait. Itt már nem a fenyegetés, hanem a belátás működött, hiszen a tulajdonosok tudták, hogy ha nem adják el a cégüket, a piacon ellehetetlenítik őket.

Szakonyi kritizálta az Európai Uniót is, amiért hagyta elterjedni a magántőkealapokat, amelyek szerinte az offshore-nál is jobb lehetőséget biztosítanak a vagyonok elrejtésére. „Az Európai Uniónak pedig egy szava nincs. Pedig itt aztán tényleg mindent el lehet rejteni” – fogalmazott.

A korrupciókutatással foglalkozó Tóth István János szerint a jelenlegi magyarországi rendszer egy kleptokrata modell, amely a bizalomra épül. A kleptokrata vezető, vagyis a politikai hatalom csúcsán álló személy csak a legmegbízhatóbb embereinek ad pozíciót. Ilyen bizalmi viszony volt szerinte Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és ilyen van ma is Mészáros Lőrinccel.

Tóth szerint azonban hiba Mészáros Lőrincet valós tulajdonosnak tekinteni. „Én azt gondolom, hogy itt Orbán Viktor vagyonáról van szó, az Orbán családnak a vagyonáról van szó, és az ő meggazdagodásukról kell beszélni.”

„Amikor Mészáros cégekről beszélünk, akkor ez egy hazug valami. A Mészáros egy stróman. Vagy angolul front” – állítja a közgazdász. Úgy véli, az igazság akkor derül majd ki, ha Mészáros valamiért kiesik a rendszerből. „Ezt akkor fogjuk megtudni, amikor Mészáros Lőrinc nem lesz aktív, meghal, vagy beteg lesz, akkor tudjuk majd meg, hogy az a vagyon, ami most elvileg az ő nevén van, az kinek a nevére fog kerülni.” Szerinte épp ez történt Andy Vajna esetében is.

Tóth beszélt a politikai favoritizmus fogalmáról is, amelynek lényege, hogy a közbeszerzéseken nem a minőség vagy az ár dönt, hanem a politikai kapcsolat. Szerinte 13 olyan ember van a NER környékén, akik a közbeszerzéseknek mindössze 3-4 százalékát viszik el, de náluk csapódik le az összes közbeszerzési érték 25 százaléka. „Tehát minden negyedik forintot, amit a magyar állam kiírt, ez több ezermilliárd forint egy évben, azt ezek a cégek nyerték egyedül vagy konzorciumban. Ez egy hatalmas pénz” – mutatott rá.

Neveket is említ, Mészáros Lőrinc mellett például Tiborcz Istvánt és Garancsi Istvánt. „Itt egy rabló állammal állunk szemben. A rabló állam azt jelenti, hogy maga az államot, a kormányzást vezető elit arra használja a hatalmát, hogy kirabolja az országot” - mondja.

Szakonyi Péter szerint Mészáros Lőrinc birodalmának mérete és összetettsége példátlan a magyar gazdaságtörténetben, talán csak Weiss Manfréd egykori cégcsoportjához mérhető, de még az sem volt ekkora.

Szerinte egy 350 cégből álló portfóliót egyetlen ember képtelen átlátni és irányítani. „Mindenki arra kíváncsi, hogy ki van mögötte, milyen agytröszt működik, mert ezt egy ember azért nagyon nehezen tudja irányítani. De eddig minden kísérlet, minden erre irányuló kísérlet zátonyra futott.”

Hozzátette, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodásának mértéke elképzelhetetlen lett volna politikai hátszél nélkül. „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy bekerült volna a százba. Azt, hogy ilyen mértékű legyen a gazdagodása, hogy az első helyre most már évek óta pályázik, és ezt el is nyeri, azt nem nagyon.”

Tóth István János a film végén a kleptokrata rendszerek nemzetközi jellemzőire tért ki. Szerinte egy ilyen „rablóállamban”, ahol a vezető elit célja az ország kirablása, a kedvezményezettek is tudják, hogy vagyonuk a politikai kapcsolatoktól függ. Ezért arra törekednek, hogy a pénzt kimentsék az országból.

A rendszer abszurditását szerinte az adja, hogy a haveri rendszerekben még maga a kleptokrata vezető sem bízik a joguralomban, épp ezért a lopott vagyont olyan országokba menekíti, ahol működik a jogállam.

A film végén az is kiderül, Mészáros Lőrinc jelenlegi vagyona a Forbes nemzetközi gazdaglistáka szerint 4,9 milliárd dollár, vagyis nagyjából 1700 milliárd forint.

A teljes film

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt a Motörhead legendás zenésze, Phil Campbell

A 64 éves Phil Campbell egy bonyolult műtét után az életéért küzdött az intenzív osztályon. A család a legrosszabbtól tartott, most pedig egy szívszorító üzenetben közölték a tragikus hírt.

KÉK HÍREK

Megszólalt a rendőrség: itt tart a nyomozás Dudás Miklós halála ügyében

A 34 éves Dudás Miklós holttestére január 5-én találtak rá budapesti, XVIII. kerületi lakásában. A boncolás után halált okozó testi sértés gyanúja miatt indult eljárás, a szakvéleményre még várni kell.

KÉK HÍREK

Autóra zuhant és meghalt egy 24 éves férfi a budapesti Vörösmarty utcában

Egy VII. kerületi társasház ablakából zuhant ki a fiatalember, az esetről a közösségi médiában jelent meg az első hír. A rendőrség vizsgálja a történteket, de nem merült fel bűncselekmény gyanúja.

SZEMPONT

Vox Populi: 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő jelenleg a legvalószínűbb

Elkészült a legújabb mandátumbecslés, ami teljesen mást mutat, mint a kormányközeli mérések. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint 106 mandátumot szerezhet Magyar Péter pártja.

Maier Vilmos, fotó: MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2026. március 14.

A Vox Populi 2026-os választási előrejelzését bemutató új oldaláról írt posztot a projekt egyik alkotója. Tóka Gábor bejegyzésében kifejti, hogy az általuk készített modell egyrészt az alapján súlyozza a különböző közvélemény-kutatások adatait, hogy azok mennyire frissek, és mennyire voltak pontosak az adott intézet becslései a megelőző négy országos választás előtt.

Másrészt szerinte figyelembe veszik azt is, ami a mostani helyzet két fő sajátosságának tűnik: a fideszközeli intézetek posztjainak teljes hiteltelenségét és a kormánytól független intézetek valószínűleg nagyobb torzítását az ellenzék javára, mint amit a 2024-es választáson tapasztaltak.

A szerző szerint

„a levélszavazatok nélkül számított szavazatmegoszlásban most kb. 47:41 arányban, tehát hat százalékponttal vezethet a TISZA a Fidesz előtt, a következő országgyűlés legvalószínűbb összetétele pedig 106 tiszás, 87 fideszes és 6 Mi Hazánk képviselő. Ez persze még változhat a következő hetekben, és már pusztán a narancsmentes közvélemény-kutatások múltbeli találati pontossága alapján is érdemes egy elég széles becslési hiba lehetőségét is hozzáképzelni a pillanatnyi becslésekhez.”

Az oldalon számításaik mikéntjét is bemutatja: „Tízezer választási eredményt szimuláltunk. A pöttyök az adott pártnak a szimulált választásokon elért eredményeit mandátumszámban mutatják. Az ábra felett százalékban mutatjuk három fejlemény valószínűségét, tehát hogy milyen gyakran állt elő a szimulációk során az, hogy a párt bejut a parlamentbe, hogy ott abszolút többséget (tehát legalább 100 mandátumot) szerez, és hogy kétharmados többséget (legalább 133 mandátumot) szerez.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Pamkutyán is zengett a „Mocskos Fidesz!”

Az Osbáth testvérek hatalmas nosztalgiabulit ígértek, de a Z generációs közönség váratlanul átvette az irányítást. A youtuberek ártatlan viccei helyett hirtelen a „Mocskos Fidesz!” zúgott az arénában.

KULT

Törőcsik Franciska a Jászai Mari-díjjal kapott teljes pénzjutalmat egy alapítványnak ajánlotta fel

A színésznő a Facebookon jelentette be a jó hírt. A nemes gesztussal a jövő kiemelkedő alkotóit szeretné támogatni.

KULT

Pamkutya-koncert: amikor egy mém 16 ezer ember előtt válik valósággá

Életében először lépett fel a magyar youtuber testvérpár, de rögtön a teltházas MVM Dome-ban. Zeneileg maximum középszerű a produkció, popkulturálisan azonban igazi mérföldkő, az év legfontosabb eseményei között van a helye.

SZEMPONT

Török Gábor szerint a Fidesz azzal küzd, hogy ezúttal nem kitalált ellenféllel áll szemben

A politológus a Fidesz külpolitikai kampányát elemezte a Törökülés című műsorban. Szerinte a valós, kiszámíthatatlan szereplők, mint Ukrajna, bármikor felülírhatják a kormányzati narratívát.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 14.

A Fidesz azzal küzd, hogy mostani ellenfele nem kitalált, hanem egy valós, kiszámíthatatlan külpolitikai szereplő, ami a korábbiaknál sokkal nagyobb kockázatot jelent a kormánypárt kampányára. Erről beszélt Török Gábor politológus a Törökülés legfrissebb adásában a 24.hu-n.

„Ha nem egy belpolitikai játszótér van, ahol kitalált ellenfelekkel küzdesz, ráadásul a világpolitikának valóban olyan szereplői vannak most, akiknek a döntései nehezen beláthatók előre, akkor egy pillanat alatt rád éghetnek a korábbi mondataid. Szerintem a Fidesz folyamatosan ezzel küzd”

– mondta Török, aki szerint a háború kampánytémává emelése olyan terep, ami felett a kormánypártnak kevesebb a kontrollja. Példaként a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanságot említette, ahol a döntés az ukránok kezében van.

A politológus szerint a politikai versenyt a Tisza Párt megjelenése is átformálta, amely megváltoztatta a korábbi erőviszonyokat. „Szerintem ebben a nagyjából két évben, amióta a Tisza Párt jelen van a magyar politikában, azt tapasztaljuk, hogy sok mindent el tudott tüntetni abból, ami a Fidesz versenyelőnye volt korábban. Tehát legalább most, a kampány vége felé azt lehet érezni, hogy jó válaszokat adnak a saját politikai érdekeik alapján, jó gombokat nyomogatnak – át van gondolva a mondanivaló. Valamint a politikai munkában beletesznek mindent, amit egy választási kampányban bele kell tenni” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi egy év botrányai miért nem hoztak trendfordulót, Török Gábor a társadalom fokozódó polarizáltságát emelte ki. Szerinte ma már a különböző politikai táborok szavazói párhuzamos valóságokban élnek, és az információkat eleve értelmezésekbe és narratívákba csomagolva, „gondolatmankókkal” kapják meg. Úgy látja, nincs olyan ügy, ami kirángatná az embereket a saját buborékjukból.

Példaként említette, hogy ha Magyar Péterről megjelenne egy kompromittáló videó, a tiszás szavazók előre tudnák, hogy „azt az oroszok csinálták, vagy a mesterséges intelligencia”.

A Fidesz ukránellenes narratívája azután erősödött fel, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 5-én élesen bírálta Orbán Viktort az uniós hitel blokkolása miatt; a nyilatkozatot a magyar sajtó egy része fenyegetésként értelmezte. Ezzel párhuzamosan feszültséget okoz, hogy a Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27-én egy orosz dróntámadás után leállt a szállítás, és bár a vezetéket megjavították, a tranzit azóta sem indult újra. A magyar kormány politikai célú visszatartással vádolja Kijevet, míg Ukrajna az orosz támadások következményeiről beszél. Az ügyre Magyar Péter is reagált, aki a vezeték újraindítását sürgetve közös helyszíni bejárást javasolt Orbán Viktornak.

Török Gábor szerint bár a Fideszben gondolhatták, hogy jól sikerült kiprovokálni Zelenszkij mondatait, a helyzet kiszámíthatatlansága miatt nem biztos, hogy ez hosszú távon hasznot hoz. Mivel naponta érkezhet egy újabb nyilatkozat, a kormánypártnak sokkal nehezebb előre kalkulálnia, melyik mondatra lehet építkezni, és melyik válik terhessé. Ez éles ellentétben áll a korábbi kampányokkal – a rezsicsökkentés, a migráció, a Soros Györggyel vagy Brüsszellel vívott harc –, amelyek sokkal kezelhetőbbek voltak, hiszen azokban az ellenfelek Török szerint teljesen más jellegűek voltak, mint most Ukrajna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

93 éves lett Sir Michael Caine, de egyetlen film után meghozta a döntést, amire senki sem volt felkészülve

A kétszeres Oscar-díjas színész A Nagy Szökevény című filmje után jelentette be visszavonulását. A bejelentés egy hét évtizedes, páratlanul sikeres karriert zárt le a brit és a nemzetközi filmiparban.

KULT

Lebukhatott Banksy: egy 24 évvel ezelőtti New York-i rendőrségi papír miatt derülhetett ki a valódi neve

A világhírű művész, Robin Gunningham azt hitte, egy pénzbírsággal megússza a 2000-es New York-i letartóztatást. A rendőrségi jegyzőkönyv azonban évtizedekkel később a rejtély kulcsává vált, és mindent megváltoztatott.

KÉK HÍREK

Megerősítette a NAV a somogyi luxusfarmon bulizó pénzügyőr dandártábornok halálhírét

A pénzügyőr dandártábornok holttestét a birtokon lévő tóból emelték ki, sajtóhírek szerint fejsérülésekkel. A NAV elhatárolódik a politikai narratíváktól, és a tábornokot saját halottjának tekinti.

SZEMPONT

Trump emeli a tétet: Amerika bombázta Kharg szigetét, az iráni olajinfrastruktúra szívét, a Forradalmi Gárda máris fenyegetőzik

Az amerikaiak azt állítják, csak a katonai infrastruktúrát támadták, de az olajpiac így is idegesen reagált, a Forradalmi Gárda pedig közölte, ha az olajipari létesítményeket is támadás érti, hamuvá változtatják az összes energetikai infrastruktúrát a térségben, amihez Amerikának köze van.

Címlapkép: Fatemeh Bahrami/Getty Images - szmo.hu
2026. március 14.

Donald Trump péntek este bejelentette, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán legfontosabb olajterminálja, a Kharg sziget ellen, egyúttal megfenyegette Teheránt: ha beavatkozik a Hormuzi-szoros hajóforgalmába, az olajinfrastruktúrát is célba veheti.

Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán azt közölte, hogy „a Közel-Kelet történetének egyik legerőteljesebb bombatámadása során teljesen megsemmisítettek minden katonai célpontot Irán koronagyémántjában, a Kharg szigeten.” Hozzátette, méltányosságból úgy döntött, hogy nem törli el a sziget olaj-infrastruktúráját. „Ha azonban Irán vagy bárki más akadályozza a szabad és biztonságos áthaladást a Hormuzi-szoroson, azonnal felülvizsgálom ezt a döntést” - fenyegetőzött.

A pénteki amerikai csapások után az iráni olajügyi minisztérium egy magas rangú, névtelenséget kérő tisztviselője a New York Times-nak azt mondta, a finomítók dolgozói csaknem két órán át tartó, megállás nélküli robbanásokról számoltak be, amelyek úgy rázták a szigetet, mint egy földrengés. A tisztviselő szerint „a támadások hatalmasak és pusztítóak voltak”.

A Perzsa-öbölben, az iráni partoktól 32 kilométerre fekvő Kharg sziget Irán olajexportjának szíve, a kivitel nagyjából 90 százaléka az itteni létesítményeken keresztül bonyolódik.

A szigeten egy leszállópálya és számos rakodó terminál is található, a védelmét pedig a környező szigeteken és a szárazföldön kiépített katonai infrastruktúra biztosítja.

Irán az 1960-as évek óta nagymértékben támaszkodik a Kharg-szigetre a tengeri olajexportban, ahol tárolókapacitások és Irán legnagyobb olaj- és gázmezőihez kapcsolódó vezetékek is találhatók. A szigetet körülvevő mély vizek megadják a szükséges merülési mélységet, hogy a nagy olajszállító tankerek kiköthessenek, ellentétben Irán Perzsa-öböl menti partvidékének sekélyebb szakaszaival. Az elmúlt években a terminálnál egyszerre akár tíz szupertankert is tölthettek.

A szigeten három fő energetikai infrastruktúra-létesítmény működik, köztük a Falat Iran Oil Company, amely napi 500 000 hordó nyersolajat termel, és az ország négy fő olajfinomítója közül a legnagyobbat birtokolja. A szigeten található a Kharg Petrochemical Company is, valamint egy jelentős létesítmény az olaj és a cseppfolyósított földgáz tárolására és szállítására.

Az innen induló olaj fő felvevője eddig Kína volt, amely a nyugati szankciókat megkerülő „árnyékflotta” tankerein keresztül jutott hozzá az iráni kőolajhoz.

A Kínába irányuló olajexport Irán gazdaságának mintegy 6 százalékát adta, és nagyjából a kormányzati kiadások felét fedezték belőle, miközben Irán Kína olajimportjának körülbelül 13 százalékát biztosította.

Legutóbb az 1980-as években, az iráni–iraki háború idején érte jelentős támadás a szigetet. A Szaddám Huszein irányítása alatt álló iraki hadsereg akkor súlyos bombázásokat hajtott végre a sziget olajipari infrastruktúrája ellen, kiterjedt károkat okozva, de Irán képes volt újjáépíteni a létesítményeket. Az infrastruktúra az elmúlt években is folyamatosan bővült, tavaly például kétmillió hordóval növelték a tárolókapacitást.

A mostani akció egy amerikai katonai tisztviselő szerint katonai célpontokat vett célba; olyan rakétaindító-állásokat és más eszközöket, amelyeket a Hormuzi-szorosban, az öböl másik végén fekvő nemzetközi hajózási útvonalak elzárására használtak. A tisztviselő szerint a légicsapások elkerülték az olajipari infrastruktúrát.

Michael Rubin, az American Enterprise Institute vezető munkatársa a Washington Postnak ugyanakkor azt mondta,

a bombázás „megteremti a feltételeket a sziget elfoglalásához”, amennyiben az elnök erre parancsot ad.

A szakértő úgy véli, a felkészülés részeként az amerikai erők csapást mérhetnek az Irán által „láthatatlan mólóknak” nevezett állásokra is, ahonnan az iráni haditengerészet gyorsnaszádokat indíthat a kereskedelmi hajók zaklatására.

Ezzel párhuzamosan a japán Okinawáról a Közel-Keletre indul a tengerészgyalogság egy légi-földi harci köteléke. KA The Wall Street Journal értesülései szerint a több mint 2200 tengerészgyalogost és 2000 haditengerészt számláló egység az USS Tripoli és két másik hadihajó fedélzetén érkezik a térségbe. Kétéltű partraszálló járműveket, helikoptereket, F-35-ös vadászgépeket is hoznak, valamint az egység része egy 800 fős lövészzászlóalj. Nem világos, hogy a telepítésnek van-e közvetlen köze a Kharg szigetén történtekhez.

Egy iráni olajiprai szakértő szerint „egy, a Kharg-sziget olaj- és gázinfrastruktúrája elleni támadás azonnal leállítaná Irán olajexportjának jelentős részét”. Nem véletlen, hogy a Forradalmi Gárda élesen reagált. Azzal fenyegetőznek, ha az Egyesült Államok beváltja fenyegetését, és megtámadja az energia- és olajipari infrastruktúrát, Irán válaszul azonnal megtámadja „a régió olajtársaságainak összes olaj-, energia- és gazdasági infrastruktúráját, amelyekben van amerikai tulajdon vagy együttműködnek Amerikával.„Hamuhalommá változtatjuk őket” - írták.

A támadás híre azonnal pánikot keltett a globális piacokon.

A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára már a hét elején, a feszültség fokozódásakor átlépte a 100 dolláros lélektani határt, a pénteki csapás után pedig napközben 119,5 dollárig is felkúszott.

A globális energiapiacokat már így is megrázta, hogy a Hormuzi-szoroson, a világ legfontosabb olajszállítási útvonalán a forgalom a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag leállt. Ezen a keskeny tengeri útvonalon halad át ugyanis a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy negyede, naponta közel 20 millió hordónyi nyersolaj.

Elemzők szerint a piac egy 14 dolláros geopolitikai kockázati felárat épített be az árakba, ami egy tartós Hormuz-leállás esetén további 10-15 dollárral emelkedhet.

A fizikai ellátás mellett a hajózási és biztosítási piac is összeomlott. A világ legnagyobb hajóbiztosító klubjai, köztük a Gard és a Skuld, március elején felmondták a Perzsa-öböl térségére vonatkozó háborús kockázati fedezeteket. Bár új, lényegesen magasabb díjakkal lehet biztosítást kötni, a díjak emelkedése és a közvetlen veszély miatt a hajózási társaságok többsége elkerüli a térséget. Érdekes módon a műholdas adatok szerint a légicsapások előtti napokban Kharg szigetérőlmég indultak óriástankerek, ami arra utal, hogy az iráni export nem állt le teljesen, de a helyzet rendkívül törékeny.

A Nemzetközi Energiaügynökség válaszul rendkívüli lépésre szánta el magát: a tagországok összesen 400 millió hordó kőolajat szabadítanak fel stratégiai készleteikből, az amerikai kormányzat pedig a piac stabilizálása érdekében ideiglenesen feloldotta az orosz olajszállításokra vonatkozó szankciók egy részét, de

az árak továbbra is nőnek.

Trump pénteken azt állította, hogy az árak a konfliktus végével csökkenni fognak. „Nos, úgy gondolom, amint ez véget ér, az üzemanyagárak – mindennel együtt – zuhanni fognak” – jósolta.