SZEMPONT
A Rovatból

Kovács Lajos: Már 4-6 hónappal a gyilkosság előtt elterjedt az alvilágban a hír, hogy Gyárfás Tamás meg akarja gyilkoltatni gyűlölt ellenségét

A kilencvenes évek sztárnyomozója szerint valóban úgy történhetett Fenyő János meggyilkolása, ahogyan a bíróság látta csütörtöki ítéletében. 26 évig tartott, mire az első információktól eljutottak idáig.


Csütörtökön első fokon ítéletet hirdetett Fenyő János meggyilkolása ügyében a Fővárosi Törvényszék. A bíróság döntése értelmében Gyárfás Tamást bűnsegédként hét év fegyházra ítélték, Portik Tamást pedig felbujtóként elkövetett emberölés miatt életfogytiglant kapott. A gyilkosságot ténylegesen elkövető Jozef Roháčot már 2017-ben életfogytiglanra ítélte a bíróság, de ekkor még nem derült ki, hogy ki bízhatta meg Fenyő megölésével a szlovák bérgyilkost.

Az 1998. február 11-én, vagyis szinte napra pontosan 26 évvel ezelőtt történt gyilkosság ügyében sokáig hiába nyomozott a rendőrség, nem értek el áttörést. Alig egy év után került át az autójában szitává lőtt médiavállalkozó a leggyakrabban csak Döglött Ügyek Osztályaként emlegetett egységhez. Ekkor kezdett dolgozni az eseten a csoportot vezető Kovács Lajos. Az időközben nyugalmazott ezredest elsőként arról kérdeztük, hogy mi a véleménye a csütörtöki ítélethirdetésről.

– Igazságosnak érzem a csütörtöki ítéletet. Remélem, hogy nagyrészt az igazságot takarja. A kollégáimmal vártuk, hogyan dönt majd a bíró, ezért az ítélethirdetés után meg is beszéltük, hogy kinek mi a véleménye. Az életfogytiglant jogosnak érezzük és vártuk is, mert Portik Tamásnak nagyon sok emberöléssel kapcsolatos bizonyított bűne van. Gyárfás Tamás esetében már nem voltunk ennyire magabiztosak, mert nem volt teljes képünk, hiszen csak az ügy elején, nagyjából három évig dolgoztunk a Fenyő-gyilkosságon. Én 2006-ban mentem nyugdíjba, és a bizonyítékok egy része már csak ezután keletkezett.

– Miért tartott ilyen sokáig az ügy felderítése?

– Az úgynevezett döglött ügyeknek van egy alapvető receptje, ami tulajdonképpen egy kriminalisztikai felismerés. Ennek lényege, hogy egy bizonyos bűncselekmény szereplői között az emberi viszonyok az idő múlásával változnak. Így lehet az, hogy akik korábban bűntársak voltak, idővel ellenségek lesznek, a barátok meggyűlölik egymást, esetleg felbomlik egy házasság, ami után a férj és feleség már nem bírják elviselni a másikat. Abban az ügykomplexumban, aminek a része a Fenyő-gyilkosság, éppen ez érhető tetten.

– Így került képbe a nyomozás során Portik Tamás?

– Igen. Nagyjából 2004 környékén keresett meg minket Portik Tamás élettársának, Halmos-Riskó Almának az édesanyja. Riskó Judit abban kérte a segítségünket, hogy Portik elidegenítette tőle a lányát és az unokákat, fél éve nem látta őket. Az asszony járt már a gyámhatóságnál és a rendőrségen is, de senki nem tudott neki segíteni. Végső elkeseredésében fordult hozzánk azzal, hogy szabadítsuk meg Portiktól, mert jó hírünk volt akkoriban. Elmondtuk neki, hogy ez nem így megy, ráadásul ez egy gyilkossági részleg, életellenes bűncselekményekkel foglalkozunk, nem pedig családi ellentétekkel, de végül hosszasan elbeszélgettünk. Ekkor teljesen véletlenül szóba hozta, hogy a lánya és Portik egyszer vendégségben voltak Gyárfás Tamásnál. Azt már tudtuk addigra, hogy Tasnádi Péter ugyan elvállalta, de nem hajtotta végre Fenyő János meggyilkolását.

Ezután kezdtünk arra gyanakodni, hogy Gyárfás Tamás ezen a másik vonalon keresztül próbálhatott meg másik bérgyilkost szerezni.

Portik ekkor már a rendőrség látókörében volt az Energol-ügy miatt, de egyre több életellenes bűncselekmény gyanúja is felmerült vele szemben. Nyomozni kezdtünk, és kiderült, hogy Portik a családjával együtt Gyárfás egyik ingatlanját bérli, így ha másért nem, a bérleti díj rendezése miatt időnként találkozniuk kellett. Lassan kiderült, hogy nemcsak Portik, hanem több bűntársa is Gyárfás ingatlanjaiban élt, ami egy hagyományos tulajdonos-bérlő kapcsolatnál mélyebb viszonyt feltételezett köztük. Viszont mire mélyebben nekiálltunk volna boncolgatni kettejük kapcsolatát, addigra nyugdíjba kellett mennem, pedig ekkor már nekünk képben volt Jozef Roháč is, akiről tudtuk, hogy köze volt Portikhoz. Őt végül csak évekkel később, a helyszínen talált DNS-bizonyítékok alapján kapták el. Nekünk csak azért nem sikerült elkapni őt, mert ekkor már Csehországban bujkált, és így nem tudtunk DNS-mintát venni tőle, amit összevetettünk volna a helyszínen találtakkal.

– Hogyan és mikor jött képbe az, hogy Gyárfás Tamásnak köze lehet a gyilkossághoz?

– Már az ügy első heteiben kiugrott az ő személye, mint Fenyő János egyik legnagyobb ellenségéé. Fenyő ekkoriban az egyik legnagyobb médiacézár volt Magyarországon, míg Gyárfást a Napkelte miatt ismerte mindenki. A két ember utálta egymást, mert Fenyő el akarta venni a Napkeltét Gyárfástól, ami sikerült is neki, és nagyjából másfél évig a meggyilkolt vállalkozó cége gyártotta a műsort.

4-6 hónappal a gyilkosság előtt az alvilágban elterjedt az a hír, hogy Gyárfás Tamás meg akarja gyilkoltatni gyűlölt ellenségét.

Erre keresett valakit, és végül megtalálta Tasnádi Pétert, aki ezt azonban nem hajtotta végre, csak a pénzt akarta lehúzni Gyárfásról. Ez a hír eljutott a rendőrökhöz is, akik nem vették komolyan a szóbeszédet, majd Fenyő meggyilkolása után kezdték mégis felgöngyölíteni ezt a szálat. Így került képbe először Gyárfás Tamás, mint lehetséges megbízó.

– A jelenlegi tudásunk szerint mi történt 1998. február 11-én, vagyis Fenyő János meggyilkolásának napján?

– Portik Tamás megbízása alapján Jozef Roháč két szlovák bűntársával elkezdte megfigyelni Fenyő Jánost. Többször követték a Törökvészi úton található Vico-székháztól autóval útnak induló vállalkozót, akit azonban többnyire testőrök kísértek. Végül 1998. február 11-én nyílt alkalom a gyilkosságra, amikor Fenyő délután öt óra körül egyedül ült be az autójába, amivel fodrászhoz indult az Andrássy útra, majd később a barátnőjével lett volna találkozója. A Vico-székház környékén épp ekkor tartott terepszemlét egy gépkocsitolvaj, aki kiszúrt egy Mitsubishiben ülő három alakot. Körbe is járta az autót, megjegyezte a színét, rendszámát és hogy kik ülnek benne, mert azt hitte, hogy egy másik bűnbanda területére tévedtek társával, ezért gyorsan el is húztak a környékről.

A tolvaj végül este a tévében látta, hogy lelőtték Fenyőt, ekkor állt benne össze a kép, hogy nem egy másik bandát, hanem a gyilkosokat láthatta az autóban.

A Mitsubishit végül később, a Rózsadombon találták meg.

– Mi történt ezután?

– Fenyő János a székházból a Margit utcán tartott lefelé, a Margit-híd irányába. A délutáni csúcsforgalomban azonban a Margit utca és a Margit körút sarkán beszorult egy piros lámpánál. A tanúk elmondása szerint a vállalkozó Mercedese a lámpától számolva a harmadik kocsi volt, mögötte kettővel várakozott egy fehér Mitsubishi. Ekkor kiszállt egy ember a Mitsubishiből, a kocsisor jobb oldalán előre sétált egészen Fenyő autójáig, majd a Mercedes mellé érve az anyósülés ablakán keresztül egy géppisztollyal lelőtte az üzletembert.

Mindezt renegetegen nézték végig.

A gyilkos ezután egy parkoló autó alá dobta a fegyvert, majd lesétált a Margit körútig, ahol jobbra fordult az akkori Moszkva tér, mai Széll Kálmán tér irányába. A férfi ekkor nem futva, hanem stabil, de gyors tempóban elkezdett sietni. Nem sokkal később megállt egy kapualjnál, ahol levette a sapkáját, a dzsekijét és a kesztyűit, majd egy tulajdonképpen teljesen más személyleírással folytatta az útját. Minderre szokatlanul sok tanú van, ezért gyorsan elkészültek a tettesekről a mozaikrajzok, ráadásul a hátrahagyott Mitsubishiben, a gépfegyveren és a ruhán is rengeteg nyomot találtak a rendőrök.

– Véleménye szerint az történt valójában, ami az elsőfokú ítélet indoklásábam szerepel? Vagyis hogy Gyárfás kérte Portiktól Fenyő meggyilkolását, amit Roháč hajtott végre?

– Igen, szerintem így történhetett. Az egyetlen megválaszolatlan kérdés csak az, hogy Gyárfás milyen formában adott megbízást Portiknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk