Kötelező visszaváltás: januártól egyetlen karton sörön 1200 Ft-ot veszíthet, aki a kukába dobja
Januártól gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogy az üveg-, fém- és műanyag palackokkal, valamint italosdobozokkal bánunk otthon, hacsak nem akarunk komoly összegeket veszíteni.
Ha a sörösdobozokat összelapítjuk, és bedobjuk a szelektív kukába, ahogy eddig, ezt a pénzt egészen biztosan elbukjuk. Ahhoz, hogy visszakapjuk, el kell majd zarándokolnunk a legközelebbi visszaváltó automatához, ami egyébként akár több tíz kilométerre is lehet. A szabályozás szerint ugyanis ilyen automatákat csak a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben, valamint a legalább ezer fős településeken kell beüzemelni.
A szabályozás szerint a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden, egy deciliter és három liter közötti italtermék érintett lesz, tehát például egy 250 Ft-os dobozos colánál is számolni kell a pluszköltséggel.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára úgy gondolja, a palackonkénti 50 forintos összeg megfelelő lehet arra, hogy a visszaváltásra sarkallja az embereket.
„Ha alacsony az összeg, akkor vállat rándít a legtöbb ember, nem viszi vissza, és minden marad a régiben. Ha magasra állítják be, akkor pedig nagy lakossági ellenállást vált ki. A magam részéről egyébként az 50 forintot elfogadhatónak tartom. Én például nagyjából havonta veszek egy 24 dobozos sörös gyűjtőcsomagot. Ebben az esetben ez 1200 forint, a 7-8 ezer forintos áron felül. Ezért biztos, hogy gyűjteni fogom és vigyázok rá.”
Ez azért is fontos, mert
„A rendelet szerint ugyanakkor az 50 Ft-os visszaváltási díj csak az egyszer használatos italcsomagolásokra vonatkozik. Tehát például az újratölthető PET-palackokra nem” – hívja fel rá a figyelmet Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Utóbbi termékek esetében a forgalmazók szabhatják meg a visszaváltási díjat.
Molnár László szerint Magyarországon évente körülbelül 1,5 milliárd PET-palackot hoznak forgalomba. Nagyjából ugyanennyi, vagyis évi 1,5 milliárd alumínium italos dobozt használnak a magyarok, viszont mivel ezek nem újratölthetők, ezeknél biztosan jelentkezik majd az 50 forintos visszaváltási díj.
Érdekes kérdés, hogy mindez mennyivel emeli majd meg a jövő évi inflációt. Iparági becslések szerint a kötelező visszaváltás bevezetése akár 3%-os többletet is jelenthet, a GKI vezérigazgatója azonban azt mondja, hogy ezt egyelőre nehéz megbecsülni. Nem ismert például az újratölthető és a nem visszaváltható PET palackok aránya, ahogy az sem, hogy mennyi lesz az önkéntesen visszaváltási díjassá nyilvánított termék, amire a rendelet szintén lehetőséget ad. Ami biztos: csak az alumínium dobozoknál 75 milliárd Ft-ot tételt is jelenthet évente az 50 Ft-os visszaváltási ár.
- mondja a GKI vezérigazgatója.
A boltokban ráadásul nemcsak maga a visszaváltási díj okozhat drágulást. Az italcsomagolást forgalomba hozóknak öt éven át csatlakozási és rendszerüzemeltetési díjat is kell majd fizetniük a rendszert működtető, MOL által alapított a MOHU-nak. Ebből a bevételből fedezik majd a bolti automaták árát és üzemeltetését. És nőhet az üzletek munkaerő-költsége is, mert a visszaváltó-automatákat rendszeresen üríteni kell majd, a környéküket tisztán kell tartani, és a vevők problémáit is kezelni kell. Mindezt a boltok szintén a fogyasztókra háríthatják.
Nagy Miklós úgy tudja, hogy az üzletekben vagy közterületeken megjelenő automaták biztosan nem fognak pénzt kezelni és visszaadni.
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint Horvátországban idővel kialakult egy önkéntes visszahordó szolgáltatás. Vagyis az automaták környékén többnyire ugyanazok az emberek bukkannak fel, akik feltehetően egy-egy környék megbízásából gyűjtötik össze a palackokat, egyfajta jutalék vagy az egész pénz megtartásának reményében. Könnyen elképzelhető, hogy hasonló történik majd Magyarországon is.
Nagy Miklós szerint egyébként az állam a bolti automaták telepítésével nem a legkorszerűbb módszert választotta. Az úgynevezett DRS-rendszer (deposit return system) beveztése mellett döntöttek, ami a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint 20. századi technológia. Van modernebb megoldás is: a DDRS tulajdonképpen ugyanezt takarja, csak digitális alapon történik a visszaváltás.
„Ismereteink szerint 2027-től számos terméket, köztük az italcsomagolásokat is egyedi azonosító kóddal kell ellátni. Ha ez megvan, akkor egy applikáció és egy erre felkészített konténer segítségével digitálisan megoldható az elszámolás. A vevő ebben az esetben a boltban vásárláskor megfizeti a visszaváltási díjat, majd ezután nem kell elmenni egy automatához sorban állni, hanem egy útszéli vagy akár otthoni, megfelelő adapterrel ellátott szelektív kukán azonosítja magát, leolvassa a termék kódját, bedobja a konténerbe és kész. A visszaváltási díjat pedig valamilyen időközönként, például havonta vagy elszállításonként megkapja a vásárló.”
A szakember szerint az elavultabb megoldás gyors bevezetése mögött az állhat, hogy a kormány minél előbb teljesíteni szeretné ez Európai Unió által meghatározott hulladékhasznosítási célértékeket.
„2025-ben már elvárás, hogy a műanyagok esetében 50 százalékos legyen a hasznosítási arány. A kormány pedig azt reméli, hogy ez a visszaváltási rendszer javít a mostani harmincegynéhány százalékos arányon. Számításaink szerint önmagában ez nem fogja megoldani az 50 százalékos visszagyűjtést, de hozzá fog járulni.”
Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője szerint ez történt a környező országokban, például Horvátországban, Szlovákiában és Ausztriában is, ahol hasonló nagyságrendben ugrott meg a visszaviteli arány.
A környezetvédők szerint ez azért fontos, mert a Magyarországon évente forgalomba hozott másfélmilliárd PET-palack óránként 180 ezer darab műanyag palackot jelent. Ennek 70%-a eddig nem volt újrahasznosítva. A természetbe kikerülve mikroműanyaggá aprózódtak, a szemcsék pedig bekerültek a folyóinkba, a csapvizünkbe és az emberi szervezetbe is. Egy műanyag palack lebomlási ideje több száz év, így a Greenpeace szerint akár 450 évig is szennyezi a környezetet, pusztítja az élővilágot.
„Ha megkérdezzük az embereket, mindenki azt mondja, hogy szelektíven gyűjt, de a számok azt mutatják, hogy mégsem.” A gyakorlatban harmaduk-negyedük gyűjt szelekzíven. A visszaváltási díj ezzel szemben azért lehet jóval sikeresebb itthon is, mert „az embereket a pénztárcájuknál lehet megfogni”.
Ugyanakkor a Greenpeace-nél hangsúlyozzák, a legfontosabb továbbra is a megelőzés lenne, vagyis hogy egyáltalán ne keletkezzen hulladék. A bolygó szempontjából a második leghasznosabb dolog az újratöltés, és csak ezután jön a hulladékhierarchiában az újrahasznosítás.
„Félő, hogy teljesen ki fog veszni az újratölthető palack, pedig épp ezekből kellene több. Ezért mi biztatjuk a lakosokat, hogy ha már úgyis vissza kell vinni a csomagolást, akkor válasszák az újratölthetőt, valamint a gyártókat is, hogy minél hamarabb hozzák vissza az újratölthető palackokat” - mondja Simon Gergely.
Nagy Miklós arra számít, hogy az új rendszer bevezetése nem lesz zökkenőmentes.
A helyzetet nehezítheti, hogy jövő januárig még lehetnek a boltok polcain olyan termékek is, amiket régebben gyártottak. Ezek címkéjén nem szerepel az a vonalkód, ami alapján a visszaváltási díjat felszámolják, és értelemszerűen ezeket nem veszik be majd az automaták sem.
Beindulhat a gyártói kreativitás is. „Ilyen lehet az italos karton, ami pillanatnyilag nem visszaváltási díjas, de megoldás lehet az állótasakos italcsomagolás, vagy a bag-in-box rendszer, ami ráadásul 3,5 literes kiszerelésben mindenhogyan meghaladja a megállapított határt. De én már láttam például a kapszulás kóla csomagolását fényképen, ami lakossági oldalról lehet alternatíva”
Molnár László szerint az is kérdés, hogy amennyiben az újratölthető palackok is a rendszerbe kerülnek, akkor azokkal mit kezd majd az automata, hiszen azokat nem préselheti össze.
„Ez azt is jelentheti, hogy egy automata körülbelül egy órán belül megtelik, ha egy nagyobb forgalmú budapesti közértben az emberek nagy tömegben próbálják majd visszaváltani a palackokat” – mondja GKI vezérigazgatója. Molnár László elképzelhetőnek tartja, hogy komoly sorok alakulnak majd ki az automaták előtt, ezért sokan háromszor is meggondolják majd, hogy kivárják-e vagy továbbra is inkább a szelektívbe dobják az italos dobozokat.
Aki így dönt, az végsősoron a MOL MOHU-t gazdagítja majd, mert minden kifizetett 50 forint, amit végül nem váltanak vissza a vásárlók, a koncessziótulajdonos zsebében marad.
