HÍREK
A Rovatból

Ketrecbe zárva haldokolnak sérült gyerekek szerbiai gyermekotthonokban

Egy emberijogi szervezet jelenése szerint a sérült fiatalokat néhol embertelen körülmények között, megfelelő orvosi ellátás nélkül tartják, a hatóságok pedig szinte semmit nem tesznek ez ellen.


Napokon át, ketrecekbe zárva, görcsök és fájdalmak között haldokolnak a fejlődési rendellenességben szenvedő, szülők nélküli gyerekek és fiatalok - írja a Szabad Magyar Szó című vajdasági hírportál a Szerbia elfeledett gyermekei (Zaboravljena deca Srbije) című jelentés alapján. Ezt egy Értelmi fogyatékosok jogait védő kezdeményezés (MDRI) nevű szervezet tett közzé egy alapos kutatómunkát követően.

Munkatársaik nyolc intézményben is vizsgálódtak, és kiderült:

a jelentés szerint a nyolc intézmény közül mindössze egy működése nevezhető pozitívnak, a többiben pedig katasztrofális állapotok uralkodnak.

Az MDRI egyébként az elmúlt évek során többször jelezte Szerbia kormánya felé, hogy az intézményekben rossz körülmények uralkodnak, a bent lakó gyerekeket zaklatják és elhanyagolják, ám az illetékesek gyakorlatilag semmit nem tettek az ügyben.

Arra az intézményre például, amely a jelentésben a 6-os sorszámot kapta, a vizelet, izzadság és ürülékszag mellett a piszkos ágynemű volt a jellemző.

A dokumentum szerint az otthonok lakóinak a 80 százaléka küzd fejlődési rendellenességgel, ahová a gyerekek egészen kiskorukban kerülnek be, és jellemzően akkor hagyják el az intézményt, amikor meghalnak.

Egy másik intézményben a szervezet munkatársai 100 olyan gyereket találtak, akik cerebrális bénulásban szenvednek, és emiatt egész nap magas rácsokkal körbevett fémágyakon, azaz gyakorlatilag ketrecben fekszenek.

A Szerbia elfeledett gyermekei című jelentés szerint ezek a gyerekek szó szerint fokozatosan haldokolnak, mert élelmet ugyan kapnak bizonyos mennyiségben, viszont esetükben még a szükséges minimális mozgásmennyiségről sem lehet beszélni. Közülük soknak görcsösek és vékonyak a végtagjaik, ami a rehabilitáció és testmozgás hiányának, valamint az elhanyagoltságnak a következménye - írja a portál.

A kutatás során bizonyos gyermekotthonokban olyan lakókat is láttak, akiknek a koponyájukban felszaporodott a cerebrospinális folyadék, amit gondos orvosi ellátás mellett könnyen lehetne kezelni, a fiatalok pedig gondtalan életet élhetnének, az ellátás elmulasztása miatt azonban komoly szenvedés és várhatóan korai halál vár rájuk. A jelentés leírja, hogy az ilyen esetekben konzílium dönt, de a műtétet általában túl kockázatosnak szokták tartani.

Egy másik, női intézményben arról számoltak be, hogy az ott élőknek az önkéntesség feltételezése mellett engedélyezettek a partneri kapcsolatok, de gyakran kényszervédekezésre kényszerítik őket, az otthonban lakó nők felénél méhspirált helyeztek fel, egy részüknek pedig a tudtukon kívül adnak fogamzásgátló tablettákat.

Az efféle módszerekkel leplezik az esetleges erőszakot, vagy szexuális zaklatást. A személyzet is megerősítette, hogy a kényszervédekezés és az abortusz továbbra is bevett gyakorlat

- mondta el a vizsgálatot végzőknek az egyik intézményi dolgozó.

A Szerbia elfeledett gyermekei jelentés egy pozitív példára is rávilágít. A kutatás során az egyik gyermekotthonban azt tapasztalták, hogy az ott dolgozók valóban azon fáradoznak, hogy segítsék az otthonokban lakókat és azok családtagjait, azonban a megfelelő állami támogatás hiányában nem tudják megvalósítani azt a törekvést, hogy ezek a gyerekek elhagyva az intézetet visszatérjenek a családjukhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk