Kétéves kisfiút marcangolt össze egy rottweiler, a helyi polgármesteré a kutya

„Szeret állatokat boncolni” – ezt mesélte kollégáinak a kannibalizmussal gyanúsított férfi, aki beteghordóként dolgozott a Budapesti Irgalmasrendi Kórházban. Az intézmény most belső vizsgálatot indított, miközben a bíróság egyelőre hazaengedte a gyanúsítottat, ami ellen az ügyészség azonnal fellebbezett.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda múlt szerdán csapott le a 30 éves férfira. A nyomozók a police.hu közleménye szerint koponyákat, csontokat, egy komplett alsó lábszárat, agyat, kézfejet, egy befőttesüvegben tárolt szívet és még egy preparált emberi arcbőrt is lefoglaltak nála. A gyanúsított beismerte, hogy vonzódik az emberi testrészekhez, sőt, ételt is készített és fogyasztott belőlük.

Az RTL Híradó riportjából most az is kiderült, hogy a férfi a Budapesti Irgalmasrendi Kórházban dolgozott beteghordóként, a kollégái szerint már évek óta. A csatornának nyilatkozó, de nevüket nem vállaló kórházi dolgozókat sokkolta az eset.

A kórház közölte, hogy belső eljárást indítottak az ügyben. Hangsúlyozták, hogy az elhunytakkal és a műtétek során eltávolított szervekkel, szövetekkel kapcsolatos szigorú szakmai előírások elvileg lehetetlenné teszik a visszaélést.

Azt is hozzátették, hogy az intézményben nem működik patológia, az ezzel kapcsolatos feladatokat egy külső cég látja el, a gyanúsított pedig nem végzett ilyen jellegű munkát. Szóval komoly kérdés, hogy

A bíróság bűnügyi felügyelet alá helyezte a férfit, ami azt jelenti, hogy otthon lehet, mindössze egy nyomkövetőt kell viselnie. Az ügyészség azonban fellebbezett a döntés ellen.

A férfi a bűnügyi felügyeletet információink szerint a családjánál tölti egy borsodi faluban. A bíróság másodfokon dönt arról, hogy a férfi letartóztatásba kerül-e, miközben a rendőrség a maradványok eredetét vizsgálja, a kórház pedig a belső felelősséget firtatja.

Sokkos állapotban, összefüggéstelenül beszélt az a 21 éves fiú, akire hétfő délután találtak rá egy óbudai ház udvarán, nem messze halálra szúrt édesanyjától – számolt be róla az RTL Híradó. A tragédia hétfőn délután történt egy III. kerületi családi házban. Egy, az utcában lakó nő segélykiáltásokra lett figyelmes, és a nyitott kapun bement a kertbe, hogy megnézze, mi történt.

A szemtanú a Híradónak arról beszélt, hogy egy zavart fiatalemberre lettek figyelmesek a kertben.

„A napsütötte részen ült egyedül, és nem tudta megmondani, hol van az édesanyja, akit megpróbáltunk telefonon elérni” – idézte fel a nő, aki kérte, hogy ne mutassák az arcát.

A zavartan viselkedő fiú nem tudta megmondani, mitől került sokkos állapotba, és arra sem adott választ, miért ül az udvaron. A fiú maga kért segítséget.

– tette hozzá a szomszéd. A kiérkező mentők megkezdték a nő ellátását, de a szakszerű segítség ellenére sem tudták megmenteni az életét, a helyszínen meghalt.

Úgy tudni, a fiút egyelőre nem hallgatták ki gyanúsítottként, ennek oka egyelőre nem ismert. A környéken élők szerint az anya és fia kettesben laktak a házban, és jó körülmények között éltek. A szomszédok úgy tudják, a nő vezető beosztásban dolgozhatott, munkája miatt pedig gyakran repült külföldre. A 21 éves fiút átlagos fiatalnak ismerték, és az elmúlt években nem hallottak arról, hogy a családban gyakoriak lettek volna a veszekedések.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság emberölés gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.

Exkluzív börtöninterjút készített az Index Gyárfás Tamással, akit a Fővárosi Ítélőtábla 2025. április 10-én a Fenyő-ügyben felbujtóként elkövetett emberölés miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélt. A 77 éves médiamágnás, aki több mint egy éve kezdte meg büntetését, a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben fogadta a lap munkatársait, miután ügyvédje új, kulcsfontosságú bizonyítékokra hivatkozva perújítást kezdeményezett. Az ítéletet a bíróság közvetett bizonyítékok láncolatára, elsősorban hangfelvételekre alapozta.

Gyárfás Tamás a börtönélet körülményeiről és a humorérzékéről is beszélt. A „rab” szó használatát sértőnek tartja. „A rab nálunk szitokszó. Olyan mintha a színes bőrűre azt mondaná, hogy néger” – fogalmazott. Állítása szerint a helyzetén már csak nevetni lehet, mint a nihilistáknak. A kecskeméti börtönt egy tízes skálán tizesre értékelte, mondván, a parancsnoktól a felügyelőkön át a fogvatartottakig mindenki emberséges és segítőkész. A perújítási indítvány kapcsán egy ügyvédi iroda közleményét idézte, amely szerint perdöntő bizonyítok kerültek elő arról, hogy nem ő adott megbízást Fenyő János megölésére.

Arra a kérdésre, hogy tudja-e, ki volt a gyilkosság tényleges felbujtója, Gyárfás kitérő választ adott. Elmondása szerint valami visszatartja attól, hogy kimondja a nevet, mivel a felbujtó már nem él.

Amikor az újságíró felvetette, hogy az ügyvédje néven nevezte Princz Gábort, Gyárfás azt mondta, ez kizárólag az ő érdekében történt. Hozzátette: „Nem szándékozunk mi – kiváltképp az ügyvédem nem – bárkit is leleplezni. Ez nem a mi feladatunk.”

A médiamágnás felidézte 2018-as elfogásának pillanatát, jelenlegi helyzetét pedig így jellemezte: „Ne szépítsük: ez zuhanórepülés. 2018. április. Ülök az autómban. Rám kiáltanak: »Tegye a kezét a műszerfalra!« Ez volt a kezdet. És talán Kecskemét lesz a vég.”

Gyárfás elmondta, a 78. évébe lépett, és ha nem kap kedvezményt, 2032-ben szabadul.

Az ügy kálváriájának kezdetét 2017 szeptemberére datálta, amikor egy idegen férfi kereste fel otthonában a Portik Tamással folytatott beszélgetéseiből kiragadott idézetekkel. „Soha nem akartam csatározni nehéz emberekkel. Ha csak lehet, kerülöm a bajt” – indokolta, miért vívódott, mielőtt a dokumentumokat és egy időközben a postaládájába dobott kazettát elvitt a Nemzeti Nyomozó Irodába. Ott feleségével együtt egy fotósorozatból felismerték a látogatót, K. Imrichet, akit a rendőrség el is fogott, majd azonnal hazaengedett. Gyárfás szerint a bíróság sem tulajdonított neki jelentőséget, és be sem idézték.

Ezt követően bukkant fel egy új tanú, Szemán József, aki azt állította, hogy valójában ő járt Gyárfásnál 2017-ben. Szemán továbbá azt is vallotta, hogy már 1997 végén is átadott egy üzenetet Gyárfásnak, ami így szólt: „A dolgok hamarosan realizálódni fognak.” Gyárfás szerint Szemánnak nyomós oka volt a vallomástételre: egy másik gyilkossági ügyben volt társtettes, és a vádalku keretében úszta meg a fegyházbüntetést.

Gyárfás tagadja, hogy valaha is találkozott volna Szemánnal. „Ha hinni lehet annak, amit Szemán állít, akkor én vak vagyok. És a feleségem is az. Száz fotó közül ismertük fel a látogatónkat. Miután K. Imrichet elfogták, másodszor is azonosítottuk. Kérdezem én: mi kell még?!”

Szemán poligráfos vizsgálatával kapcsolatban Gyárfás azt mondta, a tanú ott is azt állította, hogy egyetlen lapot adott át neki, miközben ő öt oldalt kapott. A vizsgálatvezető magyarázata erre szerinte annyi volt: „Nem jelzett a gép.” Gyárfás szerint az ügy szereplői összezártak, és amit elkezdtek, végig kellett vinniük, ezért nem foglalkoztak K. Imrichhel. A perújítás egyik kulcsa éppen az, hogy K. Imrich most jelentkezett. „Van olyan, amelyre, gondolom, az ítészek sem számítottak: K. Imrich létezik. Mert jelentkezett…” – mondta, hozzátéve, hogy a férfi közjegyzői okiratban és hangfelvételen is rögzítette a történteket.

Gyárfás szerint a Fenyő-ügy húsz év után azért került elő, mert a bűnüldözés adós maradt a felbujtó megnevezésével, és komoly elismerés járt annak, aki eredményt tudott felmutatni. „Nyomasztó lehetett a megfelelési kényszer. Meg kellett felelni a várakozásnak” – vélekedett. Állítása szerint az őrizetbe vételét javasló nyomozati jelentésben egy olyan idézet is szerepelt – „Letettük a fenyőfát” –, amely egyetlen hanghordozón sem található meg. Szerinte a nyomozást vezető őrnagyot és a bírót is előléptették az ügy után. „Sikeremberek lettek. Én pedig megbélyegzett. A bűnüldözés viszont lerótta az adósságát” – zárta gondolatait. Az interjú végén Ernest Hemingwayt idézte aktív börtönéletével kapcsolatban: „A legjobb módszer az, ha minden nap dolgozol.”

Egy férfi a villamossínek felé taszított egy járókelőt Budapest XI. kerületében, miután az megpróbálta kikerülni őt az albertfalvai megállóban. A rendőrség azóta befejezte a nyomozást, az ügy az ügyészséghez került, a helyiek azonban attól tartanak, hogy a támadó továbbra is szabadlábon van és a környéken garázdálkodik.

Az eset sértettje, akit a Blikk cikkében Dánielnek neveznek, hónapokkal a januári támadás után kapott csak hivatalos választ a hatóságtól.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a lapnak megerősítette, hogy a nyomozati szakaszt lezárták, az iratokat átadták az ügyészségnek. Eközben a környéken élők a közösségi médiában arról posztolnak, hogy a Sándorként azonosított férfi továbbra is az utcán hőzöng.

Dániel a lapnak felidézte, hogy januárban, este hat óra körül lépett ki egy üzletből, amikor a villamosmegálló peronján meglátott egy dülöngélő férfit. Hogy elkerülje a konfliktust, megpróbált elsétálni mellette, de a férfi odalépett hozzá. „Váratlanul felém fordult, aztán taszított rajtam egyet... Megütve a mellkasomat, a sínek felé próbált lökni” – mondta Dániel.

Ekkor egy másik férfi sietett a segítségére, aki épp a rendőröket hívta, mert percekkel korábban őt is megtámadta ugyanaz az ember: a kabátjánál fogva próbálta a sínekre rángatni. A két sértett a rendőrök kiérkezéséig közösen tartotta vissza a támadót.

A rendőrségen tett tanúvallomásuk során kiderült, hogy a férfi nem ismeretlen a hatóságok előtt.

Az elmúlt hónapokban több hasonló, garázdaságként minősített ügy is a hírekbe került. Márciusban vádat emeltek három férfi ellen, akik egy közlekedési vita után Monor mellett üldözőbe vettek, a földre tepertek és megrúgtak egy kerékpárost. Az ügyészség csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt kezdeményezett eljárást. Szintén márciusban Jászberényben, egy koncert utáni verekedés ügyében indult nyomozás felfegyverkezve elkövetett csoportos garázdaság gyanújával, ahol később egy gyanúsítottat le is tartóztattak.