EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Karanténban minden este elmegy egy-két spangli” – függőségbe taszíthatja az unalom az otthon ülőket

Az egy pohár borból könnyen lesz egy üveg, és a dílereknek is gyakran cseng a telefonja ezekben a hónapokban. Kórházi kezelésre azonban ne is számítson most, aki függőséggel küzd.
Rónyai" style="color:#333">
Rónyai Júlia. Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. március 18.



Hiába törekszenek a szabályok betartására, a négy fal közt rekedt fiatal felnőtteket egyre jobban megviseli a karantén tétlensége. Aki nem képes pótolni az élményeket vagy a társasági életet, az könnyen a fű vagy az alkohol felé fordul. Az ilyen pótcselekvések egészségromboló hatása jelentős, főleg a járványidőszakban.

Már egy éve, hogy a 33 éves Eszter home office-ban dolgozik - igaz, account managerként nem egyszer kellett ügynökséget váltania a járvány kitörése óta. Az egyedülálló nőt azonban ez nem viseli meg: tapasztalatának köszönhetően mindig talál magának új állást, és ehhez többé ki sem kell tennie a lábát otthonról.

“Este, munka után szeretem pörgetni a Facebook társkeresőjét, esetleg felhívni egy barátnőmet, és órákon át beszélgetni. Ilyenkor lecsúszik egy-két pohár bor is, ami megnyugtat, segít kikapcsolni” - mondja a korábban absztinens Eszter, aki azonban úgy érzi, ennyi még bőven belefér egy hosszú nap után.

"Mégis mit csináljak este 8 után egyedül?"

Nem így a 30 éves Linda, akinek már a járvány előtt is voltak problémái az alkohollal. Hosszas pszichoterápia és elvonók sora kellett hozzá, hogy letegye a poharat, de a karanténban már nem tud elég önfegyelmet gyakorolni.

“Ha épp van valami dolgom este, nem iszom, de amint üresjáratba kerülök, muszáj benyomnom egy üveg bort."

"Marketingesként napi 10-12 órát is egyhuzamban végigdolgozok otthon, és nehezen kezelem a szorongást - amit csak tetéz, hogy egyre több korombeli barátom esik ágynak a koronavírussal. És mégis, mit csináljak este 8 után egyedül?”

Ezzel a kérdéssel vág vissza már-már védekezően a kanadai Steve is, aki DJ-ként az éjszakai élet közismert alakja volt. Ha épp nem ő maga játszott, akkor is legalább heti egy-két alkalommal ott pörgött a belvárosi bulikon. A karantén bevezetése óta az illegális rave partikat látogatta, és minden addiginál több egyéjszakás kalandja volt - ám amióta a harmadik hullám egyre több áldozatot szed, ezek az alkalmak is elmaradnak.

“Ezelőtt tinikoromban füveztem utoljára. Inkább a kokain, az ecstasy volt számomra a kísértés, de ezekkel is csak ritkán éltem. Most viszont muszáj elütnöm az időt valamivel. Szélsőségesen extrovertált vagyok, szóval el lehet képzelni, hogy érzem magam így bezárkózva. Karanténban most minden este elmegy egy-két spangli, és ha kifogyok a fűből, érzem a hiányát”

- mondja a 39 éves férfi, aki már másfél évtizede Budapesten dolgozik egy multinál.

Steve ezért egy barátnőjéhez jár át rendszeresen az utánpótlásért, aki V. kerületi lakásán maga termeszti a füvet. A határzár miatt ugyanis a férfi úgy tapasztalja, jóval nehezebb a marihuána beszerzése, mint a járvány előtti időszakban.

Könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét

Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátora szerint ugyanakkor nem sokat változott a a drogpiac a járvány kezdete óta: legfeljebb azoknak a száma esett vissza, akik csak hétvégente fogyasztottak bizonyos szerekből. Aki komolyan függő, ugyanúgy felhajtja a maga adagját.

Fotó: DimStock/Pixabay

“Magyarországon mindig is inkább keresleti piac működött, ami azt jelenti, soha nem volt könnyű illegális szerekhez jutni. A szerhasználat a karanténban nem minden korcsoportot érint egyformán: a 18-20 éveseknél, akik társaságban ittak vagy szívtak, még akár csökkenhet is ebben az időszakban.

Ám akik eddig csak egy-két sört gurítottak le, azoknak a szorongás okán megnövekedhet az alkoholfogyasztása”

- mondja.

A szakember szerint aggasztó hír, hogy a karantén kezdete óta drasztikusan visszaesett a kliensek száma, beleértve az újonnan érkezőket is.

A be- és összezártság, az egzisztenciális problémák következtében a szerhasználat válhat az elsődleges örömforrássá, és könnyű ilyenkor abba kapaszkodni, hogy “most egyébként is olyan szar minden”.

Jó hír ugyanakkor, hogy akik megmaradtak konzultációs viszonyban az alapítvánnyal, azok változatlan számú alkalommal és nagy fegyelemmel kezelik a terápiát.

"Aki rendelkezik okoseszközökkel, annak minden eddiginél egyszerűbb lett segítséget kérni: könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét. Akinek viszont nincsenek ilyen eszközei, és semmilyen formában nem áll kezelés alatt, annak a járvány és az intézkedések is rontják az életminőségét”

- mondja a Kék Pont munkatársa.

Az alapítványnál elsősorban ugyan illegális szerekkel foglalkoznak, de ellátják a viselkedési függőségben szenvedőket, így például a szerencsejátékosokat is. Az esetek egy részét a rendőrség irányítja hozzájuk, ám rengetegen önként keresik fel őket, maguk motiváltak a változásra.

Mi az, amit máris megtehetünk?

Március 22-én indul a Kék Pont éves öngondozó programja, a Tépőzár, ami - nevéhez hűen - ahhoz ad segítséget, hogy a naponta vagy hetente többször füvezők egy teljes hónapig, április 20-áig ne nyúljanak marihuánához. Akárcsak a rendszeres alkoholfogyasztókat segítő Száraz november esetében, a legfőbb célkitűzés a kontroll megerősítése:

“Sokan nem a teljes józanságra törekednek, hanem alacsonyabb kockázatú fogyasztást szeretnének elérni. Ha még van az adott személynek önkontrollja, azt meg lehet erősíteni az ilyen időszakok révén. Aki egy hónapig nem nyúl marihuánához, az maga előtt is bizonyíthatja, hogy még nála van a kontroll."

Sokaknak a svéd smart-modell válik be, ami a teljes absztinencia helyett a legalább heti 4 józan nap megtartását hirdeti.

Ha azonban a kontroll elveszett, akkor a szakértő szerint sajnos már nem tudjuk újratanulni. Ilyen esetekben csak a teljes józanság működhet, amihez drasztikusabb lépésekre lehet szükség. Dávid Ferenc elmondja: különösen a kórházi kezelést igénylők szenvednek hátrányt, hiszen a koronavírus miatt gyakorlatilag nincsen kapacitás ellátni őket.

“Ha valaki például olyan mértékű alkoholhasználati zavarral él, hogy napi fél liter töményet iszik, akkor feltétlenül kórházi kezelésre és gyógyszerre van szüksége. Jelenleg viszont, amikor az életmentő műtétek is halasztódnak, sehol nem fogják őt érdemben ellátni”

- mondja.

A marihuána elhagyásakor is szóba jöhet a gyógyszer, ha az sóvárgással, nyugtalansággal jár együtt. Ilyenkor szorongásoldókat írhatnak fel, ám ezt minden esetben közösen határozza el az orvos és a konzulens.

“Ami a legfontosabb: a felhasználónak saját magának kell meghozni a döntést, hogy leáll valamilyen szer használatával."

"A konzultációk elsősorban ezt a döntést támogatják, az öngondozásban nyújtanak segítséget. Az ilyen foglalkozásokat általában szociális munkás vagy addiktológiai konzulens tartja. A csoportos foglalkozás, esetleg pszichoterápia már egy következő szint.”

Akinek jelenleg segítségre van szüksége, annak a legjobb döntés ingyenesen, akár anonim módon időpontot kérni az online tanácsadásra a Kék Pont Alapítvány weboldalán. Ennek során tájékoztatják a további lehetőségekről - zárja Dávid Ferenc.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 29.



Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.

Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.

A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.

Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.

Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.

Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.

A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.

A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fordulat a foghúzás utáni diétában: ezt javasolja most a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem friss ajánlása szerint fogeltávolítás után már nem tilos tejterméket fogyasztani. A pépes, langyos ételek, például egy turmix vagy krémleves már nem tiltólistásak.


Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.

A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell

– írta a Semmelweis.hu

A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.

A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.

A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.

A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.

„A fogeltávolítást megelőző 2–3 órában még javasolt az étkezés és a vízfogyasztás, nagyon fontos azonban, hogy mielőtt a páciens megérkezik a rendelőbe, fordítson kiemelt figyelmet a szájhigiéniára, hiszen azzal nagyban csökkenthető a fertőzés kockázata és gyorsítható a gyógyulás folyamata. Közvetlenül a fogeltávolítás előtt már ne fogyasszunk ételt, és ha valaki dohányzik, ekkor már semmiképp ne gyújtson rá!”

– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.

A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.

A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.

Még több információt ebben a videóban láthatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A délutáni alvás akár betegségre is utalhat – kiderült, mire kell ügyelni
A délutáni szundikálás hatása szinte kizárólag annak időtartamától függ, ez választja el a jótékony pihenést a kockázattól. A rövid, 10-20 perces alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, míg a hosszú alvás már meglévő problémákat jelezhet.


Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.

Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.

A jelenség mögött ugyanakkor gyakran olyan meglévő egészségügyi problémák álltak, mint az elhízás vagy a magas vérnyomás.

Egy spanyol kutatás hasonló következtetésre jutott: akik fél óránál többet aludtak délután, azoknál 41 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki metabolikus szindróma, magas vérnyomás, magas vércukorszint.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a délutáni pihenés káros lenne. A pozitív hatások hátterében egy adenozin nevű vegyület áll, ami ébrenlét során felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz. Egy rövid szundi segít kiüríteni ennek egy részét, ezzel helyreállítva a kognitív funkciókat.

Egy 2010-es Berkeley-tanulmány már kimutatta, hogy egy nagyjából egyórás alvás képes helyreállítani az agyi kapacitást, akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segít helyreállítani az agyi kapacitást. Egy másik, a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérletben a szundikálást a koffeinnel és a placebóval vetették össze, és messze a rövid alvás bizonyult a leghatékonyabbnak a kognitív funkciók javításában.

James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen, szintén a délutáni pihenő előnyeit hangsúlyozza.

„Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.”

Aki szeretné kihasználni a szundikálás előnyeit, annak érdemes betartania néhány alapszabályt. A teljesítmény fokozásához 10–20 percnyi alvás az ideális, a legjobb időpont pedig délután egy és négy óra között van, igazodva a szervezet természetes ritmusához.

Érdekes trükk a „kávés szundi”: közvetlenül lefekvés előtt érdemes meginni egy kávét, aminek nagyjából 20 percre van szüksége a felszívódáshoz. Így ébredés után a koffein hatása azonnal érvényesül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évekkel korábban kiderülhet a halálos rák egy rutin CT-vizsgálatból
Egy új AI képes lehet rutinszerű CT-felvételeken évekkel a diagnózis előtt kiszúrni a hasnyálmirigyrák korai jeleit. A kutatók szerint ez áttörést hozhat a betegség időben történő felismerésében.


Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.

„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”

– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.

A REDMOD (radiomikai alapú korai detekciós modell) nem egy nyilvánvaló daganatot keres, hanem úgynevezett radiomikai mintázatokat: a szöveti textúrában és szerkezetben bekövetkező zavarokat, amelyek gyakran túl aprók ahhoz, hogy az emberi szem észrevegye őket.

Sok rákos megbetegedés úgy indul, hogy a sejtekben évekkel a daganat láthatóvá válása előtt DNS-mutációk halmozódnak fel, ezeknek a korai nyomait kutatja a rendszer.

A betanítást követően a REDMOD-ot egy olyan CT-készleten tesztelték, amely 63, később rákosnak diagnosztizált beteg diagnózis előtti, „negatívnak” minősített felvételét, valamint 430 egészséges kontrollszemély felvételét tartalmazta.

Az MI a 63 esetből 46-ot helyesen jelölt meg gyanúsként, ami 73 százalékos arány. Ugyanezeken a felvételeken két, a rendszertől függetlenül dolgozó radiológus csupán az esetek 38,9 százalékában azonosított korai jeleket.

A modellnek azonban vannak korlátai is: a 430 egészséges kontroll közül 81-et tévesen jelölt meg gyanúsként, vagyis ha az MI-t valós környezetben vetették volna be, ezek az emberek felesleges, további vizsgálatokon estek volna át, mielőtt megnyugtató eredményt kaptak volna.

A kutatók szerint a rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy hasonló teljesítményt nyújtott különböző kórházakban, eltérő berendezésekkel készült felvételeken is. Goenka szerint az új technológia egy kulcsfontosságú problémára adhat választ.

„Ez az MI most már képes azonosítani a rák jellegzetes mintázatát egy normál megjelenésű hasnyálmirigyben, mégpedig megbízhatóan, időben és különféle klinikai környezetekben is”

– tette hozzá a szakember.

A kutatók következő lépésként nagyobb, sokszínűbb csoportokon szeretnék tesztelni az MI-t, és megvizsgálni, mennyire könnyen illeszthető be az orvosok meglévő folyamataiba. A végső cél az, hogy a más okból készült CT-felvételeken is lefuttassák a rendszert, így még abban a stádiumban kiszűrve a hasnyálmirigyrákot, amikor a gyógyító kezelés még lehetséges.

Via Mayo Clinic News Network


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk