Majdnem belehalt az apja ölelésébe egy brit nő
Akik nem élnek vele együtt, nehezen képzelik el, milyen gyorsan lehet veszélyes egy allergiás reakció. Egy ártalmatlannak tűnő helyzet is másodpercek alatt életveszélyt okozhat – írja a Sun alapján a 24.hu.
A brit Julianne Ponan kétéves korában élt át először súlyos rohamot: a bölcsődében egy süteménybe harapott, mentőt hívtak hozzá, kórházba került. A vizsgálatok után kiderült, többek között a mogyoróra, a diófélékre, a lencsefélékre, a szezámmagra és a csicseriborsóra is allergiás.
„Mindig volt nálam EpiPen, de nem mehettem például szülinapi bulikra, az iskolában pedig szégyelltem magam az allergiám miatt. Sokszor féltem is, például amikor valaki viccből diót csempészett a zsebembe. Nyolcéves koromra már 14 életveszélyes allergiás rohamon voltam túl.”
Ma 35 éves, férjével, a 38 éves Matthew-val egy Londonhoz közeli kisvárosban él, a saját cégét vezeti. Fontosnak tartja, hogy beszéljen az allergiákkal járó kockázatokról, és gyakran felidézi az 1998-as esetet is, amikor egy ölelés után majdnem meghalt.
„Megöleltem apámat és azonnal éreztem, hogy elkezdek berekedni, pillanatokkal később már megszólalni sem tudtam, elkezdtem fulladozni. Megrémültem, de apám gyorsan cselekedett, előkapta az EpiPent és beadta, miközben anyám már hívta a mentőket.”
Anafilaxiás sokkot kapott, de eleinte nem tudták, mitől.
A tinédzserévek is tele voltak nehézségekkel. „A kamaszkorom brutális volt. Gondolj bele, milyen lehetett tizenhat évesen egy randin azt mondani egy fiúnak, hogy ha mogyorót, dióféléket, vagy szezámmagot ettél nem csókolhatlak meg. Még a kezét és is féltem megfogni valakinek, mert ha korábban olyasmit érintett, amire allergiás vagyok, kiválthatta nálam a reakciót. Egyszer egyetemista koromban, egy buliban megittam egy tequila-koktélt, amitől kórházba kerültem. Ma sem tudom, mi lehetett benne, ami kiváltotta az allergiás reakciót,”
2006-ban ismerkedett meg Matthew-val. Először barátok voltak, később pár lett belőlük, és a férfi vállalta az ezzel járó korlátokat.
„Velem étterembe menni például rémálom. Sok helyen nem fogadnak, vagy nyilatkozatokat akarnak aláíratni velem, hogy bármi történjék, az én felelősségem. A barátaink sokszor frusztráltak, amikor egy este felét azzal töltjük, hogy olyan helyet keresgélünk, ami számomra is biztonságos. De volt már, hogy allergiám miatt nem engedtek felszállni egy repülőre, és előfordult, hogy a mosdó melletti ülésre ültettek és letakartak egy takaróval, mert egy egészségügyi vészhelyzet miatti kitérő hatalmas anyagi veszteséget okozhat egy légitársaságnak.”
