Tényleg jobban emlékezünk egy ember arcára, mint a nevére?
A tudomány azonban újra eloszlat egy tévhitet. A Quarterly Journal of Experimental Psychology-ban megjelent tanulmány szerint ugyanis inkább megjegyezzük a neveket, mint az arcokat.
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy emlékezetünk két különböző, egymással össze nem keverhető folyamatáról van szó: amikor egy másik ember arcára emlékezünk, a felismerés mechanizmusára hagyatkozunk, míg a nevek esetében a felidézés működik.
Mint azt a york-i és glasgow-i Strathclyde egyetem kutatói is megerősítették, az emberek felismerésben erősebbek, mint a felidézésben. Mi történik akkor, ha arc és név ugyanarra a síkra, a felismerés síkjára kerül?
A kutatók mintegy húsz kísérleti alanynak névvel összekötött arcokat mutattak, és hagyták, hogy egy kicsit nézegessék őket. Ezt követően két tesztet kellett kitölteniük, az egyikben az arcok, a másikban a nevek felismerése volt a cél. Az elsőben az előzőleg látott arcokat mutatták meg, vagy ugyanabban a formában, vagy pedig olyan fotókon, ahol a színek egy kicsit mások voltak. A teszt során az ismert arcokat összekeverték ismeretlenekkel. A másodikban a neveket írták fel, kis- vagy nagybetűkkel, keverve szintén ismeretlen nevekkel. Így akarták megtudni, hogy az említett arcokra vagy nevekre emlékeznek-e a kísérleti alanyok – idézte a Science Daily.
Az eredmények elemzéséből az derült ki, hogy a résztvevők könnyebben ismerték fel a neveket, mint az arcokat: az előbbieknél 83-85%, az arcoknál 64-73%-os volt a felismerés.
Ez a megállapítás azonban, teszik hozzá a kutatók, csak akkor érvényes, ha ismeretlen személyekről van szó. Egy másik, ugyanilyen módszerrel végrehajtott tesztben hírességek arcképeit mutatták meg a kísérlet résztvevőinek. Ebben az esetben többé-kevésbé hasonló arányban ismerték fel a neveket és az arcokat. Mi ennek az oka? „A neveknek nemcsak hangzásuk van, hanem vizuális képe is, míg a nem ismerős arcok csak vizuális információkat tartalmaznak, ellentétben az ismert arcokkal, akiket hozzá tudunk kötni egy névhez” – magyarázzák a kutatók.