KULT
A Rovatból

Jobb, mint némelyik Shrek-film – Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság

A Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság számunkra az év egyik legnagyobb meglepetése. Zéró elvárásokkal ültünk be a moziterembe és kellemes, jóleső érzéssel álltunk fel a székből, úgy, hogy jobbakat nevettünk, mint az idei év vígjátékain összesen.


Nem mondom 100%-ra, hogy jobb volt, mint a Shrek első része, de a 2011-es „első” Csizmás epizód eltörpülhet Az utolsó kívánság mellett.

Jó tempójú, vicces és nem csak gyerek fejjel,

ami nagyon ritka a nem Pixar logós animációs filmek világában. Majdhogynem tökéletes zsánerparódia.

Miről is szól a film? Blődség és klisé, klisé hátán: tipikus kalandfilm-történet: meg kell szerezni egy misztikus tárgyat, ami megoldja a főszereplők minden problémáját, és közben bonyodalmak történnek a szerethető kis csapattal. Mégis ezzel a mindennapos helyzettel különleges és imádnivaló tud lenni.

Antonio Banderas kandúrja még az animáción keresztül is karizmatikus és levesz a lábunkról.

Nem mondanám rá, hogy felejthető, mint anno a 2011-es verzió. Hozzá csapódik Salma Hayek Puhapraclija és Harvey Guillén Perro nevű kutyája, aki mindenki fejét el fogja csavarni a kelekótyaságával. Ők a „Cimbi csapat”: a csapatnév természetesen csak munkacím, gondolkodnak jobbon, de még nem találtak.

Mondhatok még színészeket, mert elképesztő az eredeti hangok listája: az Oscar díjas Olivia Colman, Ray Winstone, a Netflixes Escobar sorozatból ismerős Wagner Moura, vagy Florence Pugh. A hihetetlen eredeti hangokat azonban szuperül sikerült a magyar szinkronnal is átadni.

Nagyon régen élveztem ennyire magyar szinkronos filmet, telis-tele ügyes szóviccekkel és jobbnál jobb beszólásokkal.

Speier Dávid igazán kitett magáért. Apropó beszólások: nem véletlen a film 12-es korhatára, nem gondoltam volna, hogy ezt valaha leírom, de a Csizmás, a kandúrban egyszer-egyszer elhangzik egy csúnya szó – ugyan kisípolják, de zseniális helyzetkomikumokat teremt.

A film látványvilága egyáltalán nem szokványos, alapból a textúrák olyanok, mintha egy képregényből szabadultak volna, elmosott, sokszor elnagyolt, igazi, kézzel készült rajzfilmes kinézete van.

Az akciójelenetek közben pedig, olyan hatást keltenek, mintha lecsökkentették volna a képkocka számot

és a film nem 24 fps-sel, hanem mondjuk 18-cal futna, ami kicsit stop motion-hatást kelt. Először fura, de aztán hozzászokik az ember szeme, és egy egészen különleges élmény lesz Az utolsó kívánság harcjeleneteit nézni.

A zene nem kiemelkedő, szerencsére nem vitték el a musical irányába. Egy dal van, ami talán kétszer előkerül a film folyamán, de lehet sokat mondok, úgyhogy akik nem szeretik az éneklős meséket, azoknak sem lesz problémája az animációs filmmel. Illetve a film főgonosza a Gonosz Farkas, hidegrázó és kegyetlen.

Az egyik legjobb DreamWorks főgenyó,

sőt meg merem kockáztatni, hogy a legfélelmetesebb Disney-főgonoszok között a helye. Amikor meghalljuk a témáját, a szőr feláll az ember hátán, így itt sem véletlen az a 12-es korhatár.

Miért emelkedik ki az eddigi DreamWorks-filmek közül a macsek? Felnőttnek és gyermeknek egyaránt szórakoztató és kedves. Az üzenet, amit közvetíteni akar, elismerésre méltó, szerethetőek a karakterek, kevés irritáló animációsfilmes klisé.

Nem gondoltam volna, hogy számomra az év legjobb meséje egy Csizmás kandúr-történet lesz.

A látványvilág különleges, a helyzetkomikumok működnek, szinte már-már paródiának nevezném az alkotást.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, ha a család egyik fele megnézi a három és fél órás Avatar kettőt, addig akik nem kíváncsiak a „Hupikék törpikék a víz alatt”-ra, kényelmesen megnézhetik Kandúr meséjét. Nem szabad elsőre ítélkezni! (Mondom ezt a törpikézés után...) De miután felnőttfejjel a Shrek legutóbbi két része a nézhetetlenség határát súrolta, Csizmás barátunk története közel van a legjobb Shrek-filmek színvonalához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk