SZEMPONT

Izrael válasza a terrortámadásra: „Ez egy hosszú és nagyon átfogó katonai művelet lesz”

A legalább 800 áldozatot követelő, példátlan terrortámadásra válaszul Izrael félmillió katonát mozgósított. A legnagyobb kérdés, hogy Irán és a Hezbollah aktívan belép-e a háborúba - mondja Csepregi Zsolt, az izraeli kül- és biztonságpolitika szakértője.

Fischer Gábor cikke, Címlapkép: MTI/AP/Fatima Shbair - szmo.hu
2023. október 10.

Október hetedikén eddig nem látott rakétatűz zúdult Izraelre, ezzel egyidejűleg több ponton is áttörték az országot a Gázai övezettől elválasztó határkerítést a Hamász palesztin terrorszervezet emberei, hogy izraeli földön leginkább civil áldozatokat mészároljanak le, túszokat ejtsenek.

Ötven év után először háborúban áll Izrael, ami már önmagában is megdöbbentő.

Miközben a híradásokból ömlenek a kegyetlenségekről, elrabolt, lemészárolt civilekről szóló tudósítások, valamint az izraeli válaszcsapás képei, Csepregi Zsolttal, az izraeli kül- és biztonságpolitika szakértőjével arról beszélgettünk, miért indíthatott ennyire kegyetlen terrortámadást a Hamász, miért érhette ez ilyen váratlanul Izraelt, milyen szerepe lehetett Iránnak, és hová vezethet mindez.

– Milyen a biztonsági helyzet most Izraelben?

– A legutolsó hírek szerint az izraeli hadseregnek sikerült minden egyes, a gázai határon lévő izraeli településen visszaszereznie az uralmat, és visszaszorítani a Hamász terroristáit. A hadsereg és a rendőrség viszont felhívta a figyelmet, hogy ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek további beszivárgó terroristák az ország területén, akik továbbra is terrorcselekményeket követhetnek el a határzónában, őket továbbra is keresik. Ezzel párhuzamosan rakétatámadások vannak izraeli települések ellen, főként Izrael déli részén. Most már kevesebb támadást jelentenek Tel Aviv, Jeruzsálem magasságából, ez inkább szombaton volt jellemző. Ezzel párhuzamosan az izraeli védelmi erők mozgósítottak, sajtóinformációk szerint 300 ezer tartalékos katonát, ez egészíti ki a körülbelül 200 ezres reguláris haderőt, azaz

több mint félmillió embert összevontak, hogy a gázai övezetben a Hamász kormányzási és katonai képességeit teljes mértékben felszámolhassák. Azt már látni, hogy ez egy hosszú és nagyon átfogó katonai művelet lesz.

Jelenleg a szárazföldi erőket vonják össze a gázai övezet határán, a légierővel, tüzérséggel és tankokkal. Nyilvánvalóan a szárazföldi bevonulás előtt előre kiiktatják a Hamász erődített célpontjait, például a rakétakilövő állomásokat, erődítményeket.

– Semmilyen előjele nem volt a mostani terrortámadásnak? Nem is számítottak rá?

– Az elmúlt hetekben és hónapokban az izraeli védelmi erők legnagyobb része az északi határon állt készenlétben. A Hezbollahtól, libanoni irányból, illetve szíriai területekről várták az Iránnal szövetséges erők támadását. Másodsorban Ciszjordániában és Izrael keleti felén Jeruzsálemben állomásoztak nagy erők, ugyanis Ciszjordániában valószínűsítettek felkelést. A Gázai övezet határán az elmúlt hetekben folyamatosak voltak az eufemisztikusan „tüntetéseknek” nevezett zavargások, melyek abból álltak, hogy a Hamász aktivistái, meg civilek, akiket erre rávettek, a határon felgyújtották a füvet és a bozótot, meg égő anyagokat tettek luftballonokra, amiket átengedtek Izraelbe, hogy ott tüzeket okozzanak. Tehát volt egy folyamatos, alacsony szintű zavargás, ami az elmúlt napokban lenyugodott, aztán szombat reggel legalább ezer terrorista tört át.

– Sokan kérdezik most, hogyan hibázhatott ekkorát a világ egyik legjobbjának tartott izraeli titkosszolgálat? Egy ilyen nagyszabású katonai művelet hogyan tudott rejtve maradni?

– Biztos, hogy nagyon komoly vizsgálóbizottságokat fognak felállítani, hogy kiderüljön, mi a titkosszolgálati kudarc oka. Az látszik, hogy amikor jött a támadás, már nem volt elég idő odavezényelni az erőket. Izraelben az őszi ünnepek miatt nagyon sok katonát szabadságra küldtek. A Hamasz által közzétett videókon látható, hogy

olyan katonai létesítményeket támadtak meg, ahol nem, vagy alig voltak jelen az izraeli haderő lövészei.

Fontos tanulság az elmúlt 72 óra alapján, hogy nagyon fontos a technológia, nagyon jók a drónok, a kamerák, a műholdak, de ha nincs ott egy lövészkatona a saját gépfegyverével, akkor nem lehet megállítani a támadást.

– A Wall Street Journal információi szerint komoly iráni támogatást, iráni kiképzést kaphattak a terroristák, sőt arról írnak, hogy iráni beleegyezés nélkül el sem indulhatott volna az akció.

– Az bizonyos, a Hamász egy ilyen koordinált műveletre önmagában nem lenne képes. Az, hogy Irán, illetve a Hezbollah Iránon keresztül támogatást nyújtott a támadás megtervezéséhez, segített a szükséges rakéták Hamásznak való átadásában, odaszállításában, szinte bizonyos. A kérdés csak az, hogy mekkora volt pontosan a kooperáció szintje.

De a legfontosabb kérdés az, hogy a tervekben szerepelt-e az, hogy Irán és a vele szövetséges Hezbollah egy északi frontot is nyit Izraellel szemben, illetve hogy ígérték-e a Hamásznak azt, hogy a támadás megindítása után néhány órával, vagy akár néhány nappal később megnyitják a második frontot?

Ez a veszély még nem múlt el, és az izraeli reguláris erők elitje egyelőre nem is mozdult el északról. Körülbelül 50 vadászgép vesz részt a gázai Hamasz-célpontok elleni műveletben. Ez azt jelenti, hogy a maradék 250-300 fejlett izraeli vadászgép készen áll, hogy egy esetleges északi támadást el tudjon hárítani.

– Ugyanakkor az amerikai hivatalos külpolitika még kivár azzal, hogy egyértelműen megvádolja Iránt. Ennek mi lehet az oka?

– Az egyik az, hogy ne szorítsák sarokba. A legeslegfontosabb stratégiai érdek most az, hogy Irán és a Hezbollah maradjon ki ebből a konfliktusból mint aktív harcoló fél. Izraelnek legyen ideje legyőzni a Hamászt. Ezután a szörnyű támadás után ez napok, maximum hetek kérdése.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az egész övezetet meg akarja-e szállni Izrael. Ennek nagyon súlyos ára lenne. Vagy pedig megelégszik azzal, hogy bizonyos területekre bevonul, bizonyos területeket pedig csak körbevesz.

Ezt nem tudhatjuk, valószínűleg még az izraeliek sem tudják, hogy pontosan milyen katonai műveletet fognak végrehajtani néhány nap, néhány hét múlva. Az is kérdés, hogy Irán belép-e aktívan a háborúba? Az, hogy az Egyesült Államok a Gerald Ford anyahajóját, illetve az azt kísérő hajócsoportot a Földközi-tengerre küldte, nagyon komoly jelzés arra, hogy Amerika nem nézi tétlenül, hogy regionális háborúvá szélesedjen ez a mostani konfliktus. Az Egyesült Államoknak, de Izraelnek sem érdeke sarokba szorítani Iránt és a Hezbollahot, hanem számukra azt kell mutatni, hogy szét kell választani a kérdéseket. A jövőre marad az Izrael–Irán–Hezbollah szembenállás, most rövid távon Izrael felszámolja a Hamászt. Az a cél, hogy ebbe törődjön bele Irán, hajlandó legyen lemondani a Hamászról, mint erőforrásról Izrael déli határán, ne lépjen be a küzdelembe. Tehát paradox módon ezért nagyon fontos most Irán bizonyos fokú megnyugtatása.

– Még az is elképzelhető, hogy vannak bizonyítékok Irán ellen, de ezeket a fenti megfontolások miatt nem hozzák nyilvánosságra?

– Az izraelieknek egész biztosan nem célja az, hogy ha Irán támogatást nyújtott, akkor ezt megússza. Ez egy nagyon-nagyon súlyos incidens. Mindaz a kiegyezési folyamat veszélybe kerülhet, ami a Közel-keleten az elmúlt hónapokban, években zajlott. Kiderülhet, hogy Irán a Hamasz felbujtásával megpróbálta az izraeli-szaúdi normalizációs folyamatot megakasztani, és minden bizonnyal rövidtávon ez sikerült is.

– Vannak jelei, hogy ez erősen motiválhatta a terroristákat.

– Abszolút. Az nem titok, maga a Hezbollah jelentette ki, hogy ez a támadás arra irányul, hogy az egész normalizációs folyamat Izraellel álljon le. Ne legyenek kétségeink, az arab államok a saját nemzeti és biztonsági érdekeik miatt normalizálják a kapcsolatot. Ha ezt Irán meg akarja akadályozni, azzal az arab államok biztonsági érdekeit veszélyezteti. Erről pedig a későbbiekben is előkerülhetnek bizonyítékok, hiszen nemcsak az Egyesült Államok vagy Izrael, de az arab államok hírszerzése is működik. Fontos kérdés, hogy ők mit tudtak, milyen információkat adtak át. És visszatérve arra, hogy miért nem volt Izrael erre a szituációra felkészülve: lehetségesnek tartom, hogy számoltak azzal az eshetőséggel, hogy a Hamász rakétatámadásokat és beszivárgó műveletet hajt végre, de

az elsődleges forgatókönyv az volt, hogy a nagy támadás északról indul, és a Hamász feladata az izraeli erők megosztása lenne dél felől. Most viszont a déli front nyílt meg. Valahol abban az együttműködésben, ami a Hamasz, a Hezbollah és Irán között van, fordíthattak az eddigi terveken.

Nyilván kevesebb mint 72 órával a támadások után nem tudjuk, mik a következő szakaszok, van-e egyáltalán következő szakasz, vagy pedig a Hamászt egyedül hagyták, és a Hamász most egy olyan konfliktust fog megvívni, amit elemezve a Hezbollah vizsgálni tudja, hogy mi történne akkor, hogy ha ő maga kísérelne meg egy hasonló támadást a jövőben Izraellel, bármelyik arab országgal vagy akár Törökországgal szemben. Paradox módon ebből az incidensből tanulhat az Iszlám Állam is. A dzsihadisták néhány év múlva ugyanilyen támadást követhetnek el Iránnal szemben is.

A Hamász borzasztó precedenst teremtett arra vonatkozóan, hogy terrortámadásokat akár ezer fegyveres bevetésével is végre lehet hajtani.

– Ez a rettentő támadás most erős erkölcsi legitimációt ad Izraelnek. Sokan úgy érezhetik, a gázai bevonulás amolyan most vagy soha szituáció.

– Így van, azonban az izraeliek számítanak arra, hogy ez a támogatás gyengülni fog. Ahogy a harctevékenység áthelyeződik a Gázai övezetre, kevesebb hír lesz arról, hogy növekszik az izraeli halottak száma, viszont majd megjelennek a videók az izraeli légicsapásokról, nyilván a nemzetközi támogatást nehéz lesz fenntartani, bizonyára megjelennek azok a hangok, hogy azonnali tűzszünetet kell kötni. De Izrael nem fog tudni azelőtt tűzszünetet kötni, hogy egyfelől visszaszerezze az elrabolt állampolgárait, akiket a Gázai övezetbe hurcolt a terrorszervezet, másrészt megteremtse azt az elrettentő erőt, ami garantálja, hogy soha többet senki ne kíséreljen meg vele szemben ilyenfajta támadást. Izraelnek most van egy időablaka, amiben végre tudja hajtani az ellencsapást a Hamasszal szemben, kérdés, hogy ez milyen hosszú.

– Napokban vagy hetekben mérjük?

– Attól függ, hogy milyen lesz a csapás. Én magam is azt gondoltam szombat este, hogy sokkal súlyosabb támadásokat fognak végrehajtani a Gázai övezetben. Az izraeli hadsereg jelenleg informálja a civil lakosságot, hogy milyen pontokon nem fog végrehajtani támadást, hogy oda tudjanak menekülni, ne kerüljenek a kereszttűzbe. Továbbá egy

úgynevezett kopogtatós módszerrel jelzik, melyik épületre mérnek majd csapást. Ezt azt jelenti, hogy egy kis robbantással megjelölik a célpontot,

így elegendő időt adnak a civileknek, de nemcsak a civileknek, hanem akár a fegyvereseknek is, hogy kimeneküljenek, viszont annyi időt nem adnak, hogy a rakétákat, a rakéták készítéséhez szükséges infrastruktúrát ki tudják menekíteni az épületből, vagy leggyakrabban az épület alól. Ezzel a stratégiával azért is igyekeznek elkerülni a civil áldozatokat, mert az izraeli haderőnek a katonai stratégiájában benne van, hogy nem a civileket támadják. Emellett azért is fontos ez a módszer, hogy megkapják a lehetőséget a nemzetközi közösségtől, legfőképpen az Egyesült Államoktól, hogy a Hamászt egyszer és mindenkorra meg tudják semmisíteni.

– Azt tudjuk, hogy ha az amerikai figyelmet sikerül megosztani, akkor ez az oroszoknak hasznos, Ukrajna miatt is. De lehet annyira hasznos az oroszoknak, hogy esetleg benne is legyenek ennek az akciónak az előkészítésében?

– Oroszországnak közvetve minden zavargás a világban az előnyére válik, hiszen az Egyesült Államok figyelme valóban megoszlik. De két szempontból nem gondolom, hogy itt közvetlenül orosz beavatkozás lenne. Az egyik az, hogy ezek után Izrael még fontosabbnak tartja, hogy a saját biztonságát garantálja, így a szíriai állásokra sokkal komolyabb csapásokat mér majd, mint eddig tette. Izrael általában önmérsékletet gyakorol abban a tekintetben, hogy milyen célpontokra mér csapást. A civilek százainak lemészárlása után ez az önmérséklet nagymértékben gyengülhet. A másik ok, hogy bár Oroszország számára egy közel-keleti regionális háború rövid távon akár hasznos is lehet, mint figyelemelterelés az Ukrajna ellen vívott háborújáról, viszont

teljesen beláthatatlan, hogy egy nagy regionális konfliktusnak mi lesz a vége. Ez már Oroszország déli szárnyát is nagymértékben veszélyezteti.

Ne felejtsük el, hogy Oroszország ezen részének nagyon komoly muszlim lakossága van. Ha a Közel-Kelet destabilizálódik, akkor Dél-Oroszország is destabilizálódhat.

– Milyen hosszabb távú következményekkel járhat még ez a terrortámadás?

– Ahogy telnek az órák, egyre biztosabb vagyok benne, hogy Hamász és amennyire támogatta őt a Hezbollah és Irán, pontosan az ellenkezőjét fogják elérni ezzel a rendkívül kegyetlen támadással, mint amit eredetileg kitűztek. Izraelben sokkal inkább előtérbe kerül a biztonság.

A Jom kippuri háborút követően egy új generáció tanulja azt meg, hogy igen, ott vannak a határon azok az erők, akik át akarnak jönni, és kérdés nélkül akár egy könnyűzenei koncerten is képesek lemészárolni minket.

Ezen túl fel fogják ismerni a regionális szereplők, hogy bár rövid távon halasztódhat az izraeli-szaúdi biztonsági paktum, de onnantól kezdve, hogy egy Hamászhoz hasonló terrorszervezet képes végrehajtani egy ilyen támadást, még inkább fontossá válik, hogy ezek a közel-keleti országok megosszák egymással a nemzetbiztonsági értesüléseiket, erőforrásaikat, hírszerzésüket, mert, ha jobb lett volna az együttműködés a Közel–Keleten, akkor lehet, hogy meg lehetett volna előzni ezt a támadást. Tehát ebből a szempontból azt gondolom, hogy

hosszú távon pont azok a folyamatok fognak erősödni, amiket a Hamász a legkevésbé akart.

Gyanítom, nem számoltak azzal a terroristák, hogy ennyire súlyos válaszreakció indul. Bár ennek ellentmond az, hogy a legutolsó információink szerint pontosan megtervezték a könnyűzenei koncert megtámadását, a kijáratokat elállták, és válogatás nélkül lőttek a fiatalokra. Úgy tudjuk, csak az ottani áldozatok száma közelít a 300-hoz. Tehát a 800 halálos áldozatból csak a könnyűzenei koncerten meghaltak 300-an. Nem a katonai bázisok megtámadása volt az elsődleges, hanem a könnyűzenei koncerten lévő fiatalok lemészárlása. Innentől kezdve be kell látni, hogy a Hamász logikáját itt Budapesten nem tudjuk megérteni.

– Mégis akkor miért csinálhatták?

– Három dolgot tudok elképzelni. Az első az, hogy nem gondoltak bele, hogy milyen komoly lesz a válaszcsapás, és azt gondolták, hogy ezt egy túsztárgyalással meg tudják úszni, tehát hogy ez csak egy lesz a konfliktusokból. Egyre kevésbé vagyok biztos benne, hogy ez a forgatókönyv reális. Sokkal inkább két másikat tudok elképzelni. Az egyik az, hogy a Hamász meg volt róla győződve, hogy beszáll az oldalán a Hezbollah, illetve más erők, és megnyitják az északi frontot.

Ennek az egész támadásnak csak akkor lett volna értelme az ő szempontjukból, ha ez a front megnyílik, és az izraeli erők többségét lefoglalja.

Ez megtörténhet még a következő napokban, tehát ezzel nyilván az izraeliek is számolnak. A harmadik, ami kapcsolódik a második forgatókönyvhöz, az, hogy a Hamászt beáldozta a Hezbollah és Irán. Volt egy közös tervezés, megtervezték ezt a támadást annak érdekében, hogy lehetetlenné tegyék rövid távon az izraeli-szaúdi kiegyezést, mert Irán ezt komoly, az érdekeibe vágó biztonsági paktumnak tekintette, ezért meggyőzte a Hamász-vezetőket, hogy hajtsák végre ezt a támadást, még akár azon az áron is, hogy Izrael bevonul a Gázai övezetbe, és amennyire csak tudja, felszámolja őket.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

KULT

Ez az idei foci-vb hivatalos dala: milliók nézik Shakira új klipjét, amiben Messi és Mbappé is szerepel

Már 60 millió megtekintés felett jár Shakira és Burna Boy közös vb-dalának hivatalos klipje. A projekt nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is jelentős, hiszen 100 millió dollárt gyűjtenek egy jótékonysági alapnak.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Negyven év után felnyitotta apja sírját, sokkolta, amikor kiderült, hogy egy idegen maradványai voltak benne

A kaliforniai férfi exhumáltatta 1985-ben eltűnt apja sírját, hogy kiderüljön, pontosan hogyan halt meg. A 2022-es vizsgálat azonban kimutatta, hogy a sírban egy ismeretlen férfi nyugszik, ezért a hatóságok újranyitották az évtizedes ügyet. A férfi pedig már abban sem biztos, hogy apja meghalt-e egyáltalán.

KÉK HÍREK

Motoros rendőröknek hajtott egy menekülő autós a budai Várnegyedben

A sofőr egy buszsávos szabálytankodás után fogta menekülőre: az autósüldözés az Andrássy útról indult, végül a Csónak utcában ért véget. A két elgázolt motoros nem sérült meg, egy másik rendőr viszont könnyű sérüléseket szenvedett.

BUDAPEST

Visszatér a legendás kabrió Ikarus, több nosztalgiajárat is indul Budapesten júniusban

A BKK júniusban is folytatja a nosztalgiaszezont, melynek egyik fénypontja a különleges, nyitott tetejű Ikarus busz visszatérése. A hónapban a Múzeumok Éjszakáján és a fogaskerekű 152. évfordulóján is különleges járművek közlekednek majd.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A 36. emeletről ugrott a halálba egy család, miután a 9 éves beteg kisfiút hazaküldték a kórházból

Egy indiai származású család halt meg egy dél-londoni toronyháznál május végén. A barátok szerint az anya mentálisan összeomlott, miután súlyosan beteg fiuk állapota nem javult.

KULT

A Disney+ váratlanul ledobta az év egyik legszórakoztatóbb sorozatát: az Alice és Steve egy igazi dramedy-gyöngyszem

Ilyennek képzelem, ha a Fleabag, a Szexoktatás és az Office egy nagyon rossz ötlet után közös gyereket vállal. A végeredmény egyszerre szívszorító, abszurd és brutálisan vicces. Mindenki szeret valakit, akit éppen gyűlöli ugyan azt a személyt. És ettől válik az egész ennyire ellenállhatatlanná. Leülsz elé és ledarálod, más megoldás nincs…

KÉK HÍREK

Rabszolgaként tartottak fogva egy nőt Pátrohán: ütötték-verték, végül kidobták a holttestét

A pátrohai férfit 14 év fegyházra, feleségét 10 év börtönre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék első fokon. Az ítélet nem jogerős, a pár fellebbezett a halált okozó testi sértés és emberkereskedelem miatt kiszabott büntetés ellen.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.