FELFEDEZŐ
A Rovatból

Iszonyatos pénzbe kerültek Európának a nem őshonos fajok az elmúlt 60 évben

A patkány, a közönséges parlagfű, a vadnyúl, a smaragd kőris kéregrontó és a Gyrodactylus salaris (egy piócaszerű parazita) - ezeket tartják az összes európai invazív faj közül a legtöbb kárt okozó öt fajnak.


A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

A senckenbergi tudósok egy nemzetközi kutatócsoporttal közösen megvizsgálták, hogy milyen költségekkel járt az invazív fajok megtelepedése Európában és Németországban. A NeoBiota című tudományos folyóiratban a héten publikált tanulmányuk szerint az európai országokban a nem őshonos fajok az 1960 és 2020 közötti időszakban több mint 116,61 milliárd eurós kárt okoztak, ebből csak Németországban 8,21 milliárd eurónyit (3 ezer milliárd forint). A kutatók szerint a kiadások minden évtizedben megtízszereződtek, a tényleges költségek pedig valószínűleg ennek többszörösét teszik ki.

A patkány, a közönséges parlagfű, a vadnyúl, a smaragd kőris kéregrontó és a Gyrodactylus salaris (egy piócaszerű parazita) - ezeket tartják az összes európai invazív faj közül a legtöbb kárt okozó öt fajnak. "Csak a patkányok hatvan év alatt mintegy 5,5 milliárd euró költséggel jártak Európában"

- magyarázza Phillip J. Haubrock, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum munkatársa.

Haubrock és egy nemzetközi kutatócsoport az invazív fajok által Európában és Németországban okozott károk és költségek számításait az InvaCost adatbázis információira alapozták. Ez az adatbázis rögzíti a nem őshonos fajok által okozott gazdasági károk globális felmérését.

Haubrock elmondta, hogy először számszerűsítették átfogóan és részletesen az európai országokban az invazív fajok által okozott költségeket, és figyelték meg azok tendenciáit egy hatvanéves időszak alatt.

Az invazív fajok által 1960 és 2020 között okozott összes költség 116,61 milliárd eurót tett ki, a legmagasabb költségek az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország és Németország területén jelentkeztek. A nem őshonos állatok és növények a mezőgazdaságban és az erdészetben okozták a legnagyobb gazdasági kárt.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Bruti költői kérdést tett fel Orbán furcsa megszólalásáról: Mit akart üzenni nekünk a dadaista költő?
Egy pillanatra megakadt a miniszterelnök nyelve, a mémgyárosok és a humoristák azonnal lecsaptak rá.


Tegnap este óta nagyot megy az interneten Orbán Viktor egy interjúrészlete. Ebben az látható, hogy a miniszterelnöknek kérdést tettek fel Ukrajna európai uniós csatlakozásával és a magyar vétóval kapcsolatban. Ezt Orbán nehezen hallotta, így valaki tolmácsolta neki. A kormányfő hirtelen akart válaszolni, így a mondata elején kissé dadogva kezdte a beszédét.

Az eset hamar megihlette Tóth Imrét, ismertebb nevén Brutit, a Dumaszínház humoristáját, aki rögtön fel is tette a nagy kérdést:

„Szerintetek mit akart üzenni nekünk a dadaista költő?”

A korábban kutyapártos, jelenleg tiszás aktivista azt kérte, a követői kommentben küldjék el megfejtéseiket. Ezeket ITT lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktort rózsaszín kosztümben, szivárványos zászlóval ábrázolta egy olasz street art művész egy budapesti ház falán
A titokzatos Laika ezúttal Budapesten tűnt fel, és a Pride előtt különleges módon állt ki az emberi jogok és a szabadság mellett.


Laika, az ismert olasz street art művész Budapesten helyezte el legújabb alkotását. Egy ház falára ragasztotta fel azt a képet, amely Orbán Viktort ábrázolja rózsaszín női kosztümben, kirúzsozott szájjal, transznemű zászló színeiben pompázó nyakkendővel, a kezében pedig egy szivárványszínű zászlóval, vette észre a hvg.hu.

A művész az Instagram-oldalán is megosztotta az alkotásról készült fotókat. A képen a „Free Maja” felirat is szerepel, amely a német Maja T.-re utal. Őt azután börtönözték be, hogy két éve egy magyarokból és külföldiekből álló csoport tagjaként olyanokra támadtak Budapesten, akikről azt feltételezték, hogy a kitörés napja nevű neonáci rendezvényre érkeztek.

Laika a posztban üzent is a magyar miniszterelnöknek. Azt írta: „Azt álmodtam, hogy te is az utcára vonulsz, a polgári jogokért, a szabadságért, hogy az lehess, aki akarsz, aki vagy. Te is az utcára vonultál, hogy megvédd a jogállamiságot és a demokráciát a bunkó nacionalizmustól és a szélsőjobboldali csoportoktól az országodban. A börtönökben tapasztalható rossz bánásmód ellen, az emberi jogok védelmében. Aztán felébredtem…”

Úgy fogalmazott, az utcai művészet „megvan az ereje, hogy megmutassa a lehetetlent, az utópiát”, és „mindenekelőtt képes feldühíteni az olyan szuverenistákat, mint te”.

A bejegyzés végén arról is írt, hogy a Pride napjaiban Budapesten lenni szerinte kockázatos, de szükséges is – nemcsak a magyar, hanem az európai LMBTQ-közösség számára is. „Fontos, hogy megvédjük a demokráciát és az emberi jogokat. Holnap inkognitóban leszek a tüntetésen, és remélem, sokan találkozunk ott” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Polgár Tünde a Pride-ról: Azok, akik ma végigsétálnak a menettel, mernek nyitottak és elfogadók lenni
A 30. Budapest Pride felvonulás kapcsán a médiaszemélyiség megható üzenetet osztott meg. Azt is elárulta, miért érzi fontosnak, hogy kiálljon a sokszínűség és az elfogadás mellett.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Polgár Tünde a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait a 30. Budapest Pride kapcsán. Egy fotóválogatást is közzétett, amelyen elmondása szerint különböző Pride-felvonulásokon készült képek láthatók Bukaresttől Bangkokig.

A médiaszemélyiség bejegyzését az 1969-es Stonewall-i események felidézésével kezdte, amelyek – mint írja – a tiltás, a bántalmazások és az ellehetetlenítés miatt vezettek az első Pride megtartásához. Hangsúlyozta, hogy ezek a rendezvények elsősorban az elfogadásról és az emberek – minden nemű kisebbség – egyenlő jogairól szólnak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte az idei budapesti menet már nem kizárólag erről szól.

Úgy fogalmazott, különös, hogy kicsit ugyanoda jutottunk vissza, ahol 1969-ben tartottunk. Sokan ugyanis még mindig úgy gondolják, hogy ez a téma nem érinti őket. Bejegyzésében azt írta,

azok, akik ma végigsétálnak a menettel, mernek nyitottak és elfogadók lenni, ő pedig ezekkel a gondolatokkal szeretné kifejezni szolidaritását mindazokkal, akik mások, valamint azokkal is, akik támogatólag kiállnak mellettük.

Polgár Tünde szerint az idei Pride a bátorságról is szól, mivel nemcsak az elfogadás fontosságára, hanem a másként gondolkodók elhallgattatása elleni kiállásra is felhívja a figyelmet. Úgy véli, a felvonulás a gyülekezési szabadság érvényesüléséről is szól, és arról, hogy a résztvevők vállalják annak kockázatát, hogy esetleg szavakkal vagy fizikailag is bántalmazhatják őket.

A posztban ez is olvasható: „Mert uszítani lehet, de a büszkeség tilos.” Polgár Tünde azt is kifogásolta, hogy szerinte az arcfelismerő kamerákat – amelyeket bűncselekményeknél nem használnak hatékonyan – most épp a büntetések kiszabására alkalmazhatják.

Úgy fogalmazott, hogy

azok, akik nem tagjai az LMBTQ+ közösségnek, de mégis részt vesznek a felvonuláson, „betemetnek néhány közénk ásott árkot.”

Azokhoz is szólt, akik úgy gondolják, hogy az ilyen megnyilvánulások maradjanak a négy fal között. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, milyen példát mutatnak ezzel a gyerekeiknek, különösen akkor, ha a saját gyermekük érzi majd, hogy más, és emiatt nem meri felvállalni önmagát.

A poszt végén azt írta, lélekben ő is ott lesz a menetben, és bízik benne, hogy senkinek nem esik bántódása a normalitásra hivatkozva. Hozzátette: „Hogy a rendőrség minden állampolgárt ugyanúgy szolgál és véd, és az egészből nem egy újabb bevételi forrást remél a hatalom a büntetések által! Legyetek büszkék és merjetek szeretni!”

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megható pillanat: először találkozott vér szerinti családjával az újszülöttként műanyag zacskóban elhagyott férfi
Jon Scarlett-Phillips-t csecsemőként hagyták magára egy parkolóban az angliai Milton Keynes közelében.


A 40 éves Jon Scarlett-Phillips-t 1984 szeptemberében találták meg egy szabadidőközpont parkolójának mellékhelyiségében, az Egyesült Királyságban, Milton Keynes közelében.

Jon egy takaróba csavarva feküdt egy bevásárlószatyorban, a méhlepény még mindig a testéhez csatlakozott, amikor édesanyja elhagyta őt.

Három kamaszlány talált rá, akik rögtön hívták a mentőket, így a kisbaba megkapta a szükséges orvosi segítséget - írta a Unilad.

Jon az ITV „Long Lost Family: Born Without a Trace” (Elveszett család: Nyom nélkül születtek) című műsorában osztotta meg megdöbbentő történetét, abban a reményben, hogy megtalálhatja vér szerinti édesanyját.

A műsorban így emlékezett vissza:

„Három lány talált rám. Ebben a korban egy ilyen helyzetet átélni teljesen őrület. Hálás vagyok, nagyon hálás, hogy meghallottak és rám találtak. Ők mentették meg az életemet.”

Szerencsére Jon boldog gyermekéveket töltött nevelőszüleivel, Johnnal és Marilynnel, és nővérével, Debbie-vel együtt nőhetett fel.

Ennek ellenére mindig ott volt egy mély űr az életében.

„Sokáig nem kerestem a múltamat” – mondta Jon, aki ma szakácsként dolgozik Wiltshire megyében. „De a kérdés mindig ott volt: miért tette ezt?”

Élete akkor tért rossz útra, amikor nevelőanyja egy súlyos baleset következtében agysérülést szenvedett. Jon ekkor elhatározta, hogy soha többé nem nyúl drogokhoz, miután 18 évesen majdnem túladagolta magát.

Felesége, Becky segítette át a legnehezebb időszakokon – ő bátorította arra is, hogy derítse ki, honnan jött.

„Becky mentett meg” – vallotta Jon.

Hosszú kutatás után a Long Lost Family csapata kiderítette, hogy Jon vér szerinti édesanyja még életben van, és 20 éves volt, amikor világra hozta őt.

Azt is megtudták, hogy akkoriban már két kislány édesanyja volt.

„Valószínűleg váratlanul érte Jon terhessége, és egyszerűen nem tudta feldolgozni. Amikor magára hagyta, lelkileg nagyon rossz állapotban volt”

– mondta Ariel Bruce, a műsor családkutatója.

A forgatás idején Jon édesanyja még nem állt készen a találkozásra, ám két féltestvére azonnal szeretett volna megismerkedni vele.

Egy nagyon megható jelenet mutatja meg, ahogyan Jon először találkozik testvéreivel. Arcukat kitakarták, hogy édesanyjuk személyazonosságát megőrizzék.

A könnyfakasztó találkozón azonnal mély kapcsolat alakult ki köztük, miközben próbálták bepótolni az elvesztegetett időt.

Bár édesanyjuk nem volt jelen, a lányok egy üzenetet adtak át Jon számára tőle.

Az üzenet így szólt:

„Sziasztok! Ezt az üzenetet a lányaimnak küldtem, hogy elmondhassák, miért nem tudtam ma velük tartani. Sajnálatos módon egy hosszú betegség után úgy érzem, testileg és lelkileg sem vagyok képes elmenni.”

„Ez nem egy végleges nem, Jon – csak idő kell hozzá” – mondta az egyik testvére.

Jon pedig így fogalmazott a műsor végén:

„Olyan, mintha levettek volna rólam egy terhet. Mintha végre teljes lennék. Az az űr teljesen eltűnt. Most már boldog ember vagyok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: