TUDOMÁNY
A Rovatból

Így lett a pokoli fertőzésből migrén elleni szer

A középkorban elterjedt fertőzést, a Szent Antal tüzét, ijesztő tünetei miatt a pokol betegségének is nevezték. Előidézője az anyarozs (varjúköröm) volt, aminek a hatóanyagából a XX. század elején gyógyszer készült.
Szatmári Péter gyógyszerészhallgató cikke a Gyógynövénylap oldalon, címkép: wikipedia - szmo.hu
2022. augusztus 17.



A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.

A természetes eredetű hatóanyagok kapcsán elsősorban növényi vegyületekre gondolunk, ám a gombák között is számos olyan faj található, melyek biológiailag aktív komponensekkel rendelkeznek. A gombavegyületeket általában toxikus hatásukkal társítjuk, azonban fontos kiemelni, hogy jelenleg a terápiában számos olyan gyógyszert alkalmazunk, melyek gombákból eredeztethetőek. Ilyen vegyületek az ergot-alkaloidok is.

A középkorban számos járvány pusztított az évszázadok során, melyek közül némelyik több tízezer emberéletet követelt.

A Szent Antal tüzeként (ignis sacer) elhíresült járványszerű mérgezések gyakori betegségnek számítottak akkoriban, becslések szerint több millió embert betegítettek meg és közel negyvenezer halálos áldozatot szedett. A 18. és 19. században a kutatók rájöttek arra, hogy a mérgezést egy parazita gomba, az anyarozs okozza.

A gomba a gabona kalászán élősködik és több mint 400 féle gabonát képes megfertőzni, köztük a búzát, árpát, rizst, kukoricát, zabot, illetve a rozst, ami akkoriban a második leggyakoribb kenyérsütési alapanyag volt Európában. Kora tavasszal a földre hullott gomba micéliuma spórákat termel, melyek a szél, illetve rovarok által terjednek tovább, elősegítve a megtelepedést a különböző gabonák kalászán lévő magjain. Amikor a megtelepedett spórák teljesen kifejlődnek, egy körülbelül 2-6 centiméteres karom alakú fekete, barna vagy sötétlila szkleróciumot (áttelelőalakot) képeznek a kalászokon a gabona magjai helyén. Betakarításkor a gomba egy hányada lehullik a kalászokról, viszont néhány a kalászon marad, így az egészséges magokkal együtt feldolgozásra kerülhet (1. ábra). A szennyezett lisztből készült kenyér okozza a mérgezést. Az anyarozs mérgezés főként Közép-Európát érintette, hiszen itt volt alkalmas hűvös, nyirkos idő a gombaspórák szaporodásához.

A mérgezés során görcsös fájdalmak, hányinger, magasvérnyomás és a végtagokban égő érzés jelentkezik. Ezen kívül központi idegrendszeri tünetek is megjelennek, főként hallucinációk, izgatottság és álmatlanság, ezért az ergot-alkaloiddal mérgezett betegeket a legtöbbször őrültnek vélték. Az ergot-mérgezés a szimpatikus idegrendszer aktivációjához vezet, ami a vérerek összehúzódását eredményezi és későbbi keringési zavarokat okoz. A hosszan tartó érösszehúzódások eredményeként az elálló testrészek és végtagok (ujj, lábujj, kéz, láb, orr, fül) keringése megromlik, amelyek egy idő után elüszkösödnek (elhalnak), végül pedig leesnek az emberi testről. Ezt a jelenséget nevezzük ergotizmusnak. Az embereken kívül az állatok, főként a tehenek is megbetegedhetnek az anyarozs által, mely a farok és pata elfeketedését, illetve a tej elapadását és végül pedig az állat halálát eredményezheti, jelentős károkat okozva az állattartóknak.

A változatos tünetek abból adódnak, hogy a vegyületek nem szelektíven hatnak, mivel képesek a számos receptorhoz (adrenerg-, dopaminerg- és szerotoninerg) kötődni, ahol agonista (a receptorhoz eredetileg is kötődő vegyülettel azonos) vagy antagonista (ellentétes) hatást váltanak ki. Ez annak köszönhető, hogy az ergot-alkaloidok igen nagy szerkezeti hasonlóságot mutatnak számos ingerület átvivő, úgynevezett neurotranszmitter anyaggal, úgy mint az adrenalinnal, noradrenalinnal, dopaminnal és szerotoninnal.

Matthias Grünewald: Oltárkép, Isenheim, 1515./Wikipédia

A különös tünetek miatt a betegséget a legtöbb ember a pokollal társította, így a vallás és a hit kitüntetett szerepet játszott a betegség gyógyításában. A középkori Bencés szerzetesek számos kórházat létesítettek Európa szerte (Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország) az ergotizmusban szenvedőknek, ahol főként szent ereklyékkel gyógyították a betegeket, így többek között tőlük eredeztetik a „Szent Antal tüze” elnevezést.

A hit általi gyógyulást a legtöbbször az jelentette, hogy el kellett zarándokolni egy Szent Antal ereklyéhez, mely a gyógyulás kulcsa volt. A felépülések viszonylagos sikerét annak köszönhetik, hogy a zarándokút alatt vagy a kórházban nagy valószínűséggel olyan kenyeret fogyasztottak a betegek, mely nem volt ergot-alkaloiddal szennyezett, így a méreg fokozatosan kiürült a szervezetükből, ami a tünetek csökkenését, majd pedig a gyógyulást eredményezte.

Későbbiekben a rozs megtisztítása és a megfelelő termesztése elősegítette a betegség visszaszorítását. Végül a Szent Antal tüze lassan kezdett kialudni, ahogy a búza felváltotta a rozst a 18. században, azonban az ergotizmus nem tűnt el teljesen, az ezt követő évtizedekben még előfordultak kisebb-nagyobb járványok.

Az anyarozst veszélyessége ellenére már az ókorban is alkalmazták, hiszen vannak feljegyzések arra vonatkozóan, hogy a gombával fertőzött gabonát ismerték és használták is a gomba „szemeket” abortív szerként és vérzécsillapítás során az Asszír Birodalomban, illetve Kínában. Ezen kívül a lengyel népgyógyászatban is alkalmazták a női bajok kezelésére.

Elsőként 1917-ben Arthur Stoll (1887-1971) izolálta az ergotamint az anyarozsból, amelyet utána gyakori gyógyszerként alkalmaztak a szülés utáni vérzések csillapításában. Ezt követte 1920-ban az a felismerés, hogy az akut migrénkezelés terápiájában is hatékony szerként alkalmazható.

Érdekesség, hogy 1948-ban az α és β adrenerg receptorok elkülönítését is ergot-alkaloidokkal végezték. Az ergot-vegyületek nem szelektívek, ugyanis képesek több recepttoron is kiváltani hatásaikat, ezért jelentős mellékhatással kellett számolni az alkalmazásuk során. A gyakori mellékhatásaik közé tartozik az ergotizmus, hányinger, hányás, zsibbadás, bizsergés, magasvérnyomás, izomfájdalmak és viszketés. Túladagolás esetén érszűkületet és trombózist eredményezhetnek. Napjainkban a gomba drogját nem használják a gyógyászatban, azonban bizonyos hatóanyagai és származékai jelenleg is forgalomban vannak.

Anyarozs vagy varjúköröm a kalászban/Wikipedia

Az ergoklavin típusú vegyületeknek gyógyászati alkalmazásuk jelenleg nincsen, azonban új kutatások alapján a fumigaklavin C gyulladásos bélbetegségekben és atheroszklerózisban is ígéretes molekulának bizonyul.

Az ergoamidok csoportjában az ergometrint említhetjük meg, mely a méh simaizomzatára fejt ki összehúzó hatást. Régen a szülés megindítására is használták, azonban mivel tartós méhösszehúzódást okoz, ezért jelenleg csak szülés utáni vérzéscsillapításra alkalmazzák. Az ergometrint négy független laborban fedezték fel, így különböző nevei ismertek: ergonovin, ergotocin, ergoszterin, ergobazin.

Az ergotamin az ergopeptidek csoportjába tartozik és a legismertebb ergot-alkaloid, melyet szülés utáni vérzéscsillapításra, spontán vagy művi abortusz utáni méhvérzés csökkentésére, valamint migrénes rohamban és Cluster fejfájásban alkalmaznak a mindennapokban. Az ergotamin volt a legelső, kémiailag tiszta ergot-alkaloid, amelyet használtak a terápiában. Az ergotoxin is a peptidalkaloidok közé sorolandó érszűkítő hatással rendelkező vegyület, melyről sokáig azt hitték, hogy egy molekulából áll, azonban végül kiderült, hogy három ergopeptid alkotja. Megközelítőleg egyenlő arányban, 30-36%-ban van jelen benne az ergokornin, ergokriptin és az ergokrisztin.

Számos félszintetikus származékot is előállítottak az évek során ezen vegyületek felhasználásával. A dihidroergotamin jelenleg a migrénellenes terápiának a része. A dihidroergokriptin és a dihidroergokrisztin származékokat demencia és időskori kognitív elváltozások esetében alkalmazzák, főként Alzheimer-kór esetében. A bromokriptin az α-ergokriptin egy félszintetikus származéka, mely során bróm molekulát építettek a szerkezetbe és Parkinson-kórban, akromegáliában, illetve hiperprolaktinémiában alkalmazzák. A nicergolin Alzheimer-kór, Parkinson-kór, illetve agyi trombózis során kialakult demenciában, míg a kabergolid prolaktinómában és Parkinson-kórban használatos. A pergolid egy szintén Parkinson-kórban alkalmazott szer, továbbá az állatgyógyászatban is elterjedt hatóanyag a lovak Cushing-szindrómája során.

Az orvosi felhasználás mellett azonban más területen is teret hódítottak a lizergsav-származékok. A lizergsav-dietilamid (LSD) egy igen elterjedt és jelentős hallucinogén drog a kábítószerkereskedelemben.

A molekula egy lizergsav-származék, melyet Dr. Albert Hofmann szintetizált elsőnek 1938-ban, azonban csak 1943-ban fedezték fel a pszichoaktív hatásait. Az LSD használata során az audivizuális érzékelés megváltozik, befolyásolja az érzelmet, emlékezést és időérzékelést. Főként illúziókat eredményez, melyek álomszerű képekben jelennek meg. A fogyasztók színkavalkádokról, lebegés érzetről, illetve hallási és látási hallucinációkról számoltak be. A hallucinációk nagy hatással voltak művészetre, a zenére, az irodalomra, a szexualitásra és létszemléletre, így a Hippi mozgalom meghatározó eleme volt az 1960-as években. Ezen kívül úgynevezett „bad trip” is kialakulhat, amely során szorongást, terror érzetet, félelmet, mentális érzéki csalódást és ismétlődő negatív gondolatokat idézhet elő. A drog dózisa nagyon alacsony (általában 100-250 µg), ennek eredményeképp bélyegméretű papíron terjesztik. A bélyegeket a nyelv alá helyezik, így a droggal átitatott papírról az LSD könnyen fel tud szívóni a véráramba a szájnyálkahártyán keresztül. A halálos adagja 7 mg. A gyógyászatban nem használják, az 1970-es évek óta a világon mindenhol illegális kábítószerként van nyilvántartva.

Az elmúlt évszázadok során az anyarozst övező rettegést felváltotta a kíváncsiság, amelynek köszönhetően értékes forrásként szolgált az új gyógyszerhatóanyagok kifejlesztése során. Manapság az ergot-alkaloidok használata kiszorulóban van a terápiából, hiszen vannak korszerűbb szerek a gyógyászatban, melyek kevesebb mellékhatást eredményeznek, azonban fontos megjegyezni, hogy az ergot-alkaloidok egy kézenfekvő példája annak, mely szerint a gombatoxinokból is ígéretes hatóanyagok nyerhetők a gyógyászat számára.

A Gyógynövénylap blogon a gyógyszerészektől mindent megtudhatsz a gyógynövények felhasználásáról. Keresd őket a Facebookon is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Világrekord: 30 és fél éves baba született az Egyesült Államokban
A kis Thaddeus Ohio államban jött a világra Lindsey és Tim Pierce gyermekeként. A házaspár örökbe fogadta a még 1994-ben lefagyasztott embriót egy ismeretlen nőtől.


Egy igazi orvostudományi csoda történt az Egyesült Államokban: megszületett a világ eddigi legidősebb „újszülöttje”. A kis Thaddeus Daniel Pierce július 26-án jött világra, és nemcsak a szülei számára különleges, hanem az egész világ számára is – ugyanis egy 30 és fél éve lefagyasztott embrióból fejlődött ki.

A kisfiú Lindsey és Tim Pierce első közös gyermeke. A házaspár hét éven át próbálkozott a gyermekvállalással, mire eljutottak odáig, hogy örökbe fogadjanak egy embriót. Az embriót egy Linda Archerd nevű nő adományozta, akinek életében ez a döntés nem volt egyszerű.

A történet egészen 1990-ig nyúlik vissza. Linda és akkori férje nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton ez nem sikerült. Mesterséges megtermékenyítés mellett döntöttek, aminek eredményeként négy embrió született.

Egyet beültettek Lindába, és egészséges kislányuk született. A másik három embriót lefagyasztották – ezek egyikéből lett most Thaddeus.

Az időközben elvált Linda sokáig nem tudta, mi legyen a megmaradt embriók sorsa. Nem szerette volna, ha tudományos célokra használják őket, de az anonimitás gondolata sem volt számára elfogadható. Úgy döntött, csak olyan szülőknek adományozza őket, akikkel személyes kapcsolatot is tud kialakítani. Így talált rá Lindseyre és Timre, akiknek a hosszú próbálkozás után végre valóra válhatott az álma.

A beültetés egyébként nem volt kockázatmentes. Az embriókat még egy régi, ma már elavult módszerrel fagyasztották le, így nem volt biztos, hogy a kiolvasztás után életképesek lesznek. Az egyik embrió sajnos nem fejlődött tovább, de a másik megmaradt – és kilenc hónappal később megszületett Thaddeus.

Azóta a kisfiú egészségesen fejlődik, és a család nagyon boldog. Linda Archerd, az embriók egykori „tulajdonosa” is meghatottan nyilatkozott: még mindig nehezen hiszi el, hogy az ő DNS-éből új élet születhetett ilyen hosszú idő után.

(via Technology Review, hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Ez történik a testünkkel, ha két hétre száműzzük az étrendünkből a cukrot
Egy TikTokon is aktív orvos részletesen elmagyarázta, mi játszódik le ilyenkor a testben. Az első napok kellemetlen tünetei után több energia és szebb bőr lehet a jutalom.


Részletesen elmondta egy orvos, mi történik az emberi szervezetben, ha két hétre teljesen elhagyjuk a cukrot, írja a LADbible. Egy szimuláció is megmutatta, milyen változások indulhatnak be ilyenkor a testben. Sokan tudják, hogy a túl sok cukor nem tesz jót, mégis nehéz teljesen lemondani róla. Ennek ellenére tömegek vágnak bele a cukormentes étrendbe, ami időről időre felkapott téma a közösségi médiában.

Nem minden cukor egyforma. A brit felnőttek és gyerekek például a hozzáadott cukrokból fogyasztanak túl sokat, melyeket ételekhez és italokhoz adnak hozzá. Dr. Eric Berg a TikTokon osztotta meg, mi történhet, ha valaki lemond ezekről.

Az első napokban erős cukorvágy jelentkezhet, de idővel tovább bírjuk majd étel nélkül.

„Sokkal több energiád lesz, mert a tested elkezdi a zsírtartalékaidat felhasználni az energia előállításához”

– magyarázta.

A dopaminszint csökkenése miatt eleinte hangulatingadozás is előfordulhat, de szerinte később jobb kedvünk lesz, ha korábban depresszióval vagy szorongással küzdöttünk.

Az ingerlékenység, fáradtság, fejfájás vagy hányinger enyhülhet, ha a cukrot nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan hagyjuk el. A GrowFit Health YouTube-csatorna szimulációjában így fogalmaztak: „[Ezek a tünetek] azért jelentkeznek, mert a tested méregtelenít és alkalmazkodik, ám ezek a tünetek idővel elmúlnak.”

Amikor a szervezet már hozzászokott, a koncentráció is javulhat. „Jobban fogsz gondolkodni, jobban tudsz majd összpontosítani” – mondta az orvos. Fizikai változások is észrevehetők, például felgyorsulhat a fogyás is:

„Észre fogod venni, hogy az egész testedben csökken a gyulladás és a fájdalom.” Emellett „a bőröd is sokkal szebb lesz. Egészséges ragyogása lesz.”

Az orvos videóját itt lehet megnézni:

@drbergofficial What Will Happen if You Stop Eating Sugar for 2 Weeks? Check out my YouTube channel to learn more! #sugar #whatif #sugarfree #nosugar #sugarfreediet #health #diet #drericberg ♬ original sound - Dr. Eric Berg

A szakértők szerint a túlzott cukorfogyasztás a bőrnek sem kedvez, és hozzájárulhat a pattanások kialakulásához. Ha valaki el szeretné hagyni a szabad cukrokat, fontos, hogy orvosi tanácsot kérjen, és a változtatást érdemes lassan, fokozatosan bevezetni. Arra is figyelni kell, hogy az étrend így is biztosítsa a szükséges tápanyagokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A valaha talált legkockázatosabb meteor közelít felénk – szakértők árgus szemekkel figyelik a pályáját
A szakértők nemrég még úgy gondolták, hogy az YR4 minden eddig észlelt aszteroidánál nagyobb eséllyel csapódik a Földbe. Most már az a valószínű, hogy a Holdat találja el, ami szintén nem lenne veszélytelen, sőt.


A tudósok szerint a 2024 YR4 nevű aszteroida akár a Holdba is belecsapódhat 2032 végén. A legutóbbi megfigyelések alapján 4,3 százalék az esélye annak, hogy a kataklizma bekövetkezik, és ha megtörténne, a becsapódás körülbelül egy kilométer széles krátert vájna égi kísérőnk felszínébe, hogy aztán 100 millió kilogramm holdi kőzetet és port lökjön a világűrbe.

Az ütközés látványos fényvillanást okozna, amit szabad szemmel is látni lehetne, hiszen pont a Hold földi oldalára érkezne.

A 2024 YR4 átmérője a James Webb-űrteleszkóp mérései alapján nagyjából 60 méter. Julien de Wit, a Massachusettsi Műszaki Intézet bolygótudományi docense a CNN-nek azt mondta, „a méret egyenlő az energiával”, ezért fontos tudni, mekkora robbanást idézhetne elő.

A kisebb, városméretű pusztításra képes aszteroidákhoz hasonlóan a YR4 is komoly károkat okozhatna, ha a Földnek ütközne.

A 2024 végén felfedezett objektum kezdetben potenciális ütközési pályán volt a Földdel. A számítások alapján úgy tűnt, hogy 2032. december 22-én eltalálhatja a bolygónkat. Az ütközés esélye minden új megfigyeléssel változott, februárban 3,1 százalékon tetőzött.

Ez az arány a valaha felfedezett legnagyobb kockázatot jelentő aszteroidává tette.

A NASA szerint a június elején végzett megfigyelések közel 20 százalékkal pontosították a pályáját, és az új számok alapján kizárták, hogy a meteor ütközzön a Földdel.

A YR4 jelenleg túl van a teleszkópok látóhatárán, és a Nap körül kering. A tudósok azt vizsgálják, hogy egy esetleges holdi ütközés milyen hatással lenne az űrbeli infrastruktúrára és a Holdon lévő eszközökre. A Földet közvetlenül nem fenyegetné nagy veszély, de az űrszemét a műholdakat és az alacsony Föld körüli pályán lévő küldetéseket nagyon is érintheti. A Nemzetközi Űrállomást viszont a tervek szerint még azelőtt leszerelik, hogy a meteor a közelünkbe érne.

Dr. Paul Wiegert, a kanadai Nyugati Egyetem professzora szerint „kezdjük belátni, hogy talán egy kicsit messzebb is ki kell terjesztenünk a védőernyőt.

Most már van olyan értékünk, amit a Földtől távolabb is védenünk kell, így remélhetőleg a látókörünk is bővül.”

Az első számítások szerint az esetleges becsapódás leginkább a Hold föld felőli oldalát érheti. A csillagászoknak még soha nem volt lehetőségük élőben megfigyelni egy ekkora becsapódást a Holdon, hiszen ez lenne a legnagyobb hatású ütközés, ami az elmúlt 5000 évben történik az égitesten.


Link másolása
KÖVESS MINKET: