Néhány nap alatt húsz flamingófióka kelt ki a Budapesti Állatkertben - számolt be róla közleményben az intézmény.
Az első rózsás flamingófióka július 6-án kelt ki a tojásból. Azóta húszra nőtt a számuk, és hamarosan újabbak kikelése is várható.
A közlemény szerint a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik nevezetes látványossága a rózsás flamingó kolónia, amely jelenleg több mint százötven egyedből áll. Európában ez az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat, évről évre 15-20 fióka szokott kikelni és felcseperedni.
A frissen kikelt fiókák alig nagyobbak a naposcsibéknél. Testüket ebben a korban még jellegzetes, pihés toll fedi, csőrük és lábaik pedig kezdetben rózsaszínűek, de egyhetes-tíznapos korukra a rózsaszín feketére vált.
Az elkövetkező hetekben a fiókák növekedése és fejlődése mellett azt is meg lehet majd figyelni, hogy egy idő után a kolónia felnőtt tagjai az összes fiókát egy csoportba terelik, akikre így sokkal könnyebben tudnak egyesült erővel vigyázni - olvasható a közleményben.
A flamingók hat faja közül a Budapesti Állatkertben is látható rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) a legnagyobb termetűek. Afrika számos vidékén, Dél- és Délnyugat-Ázsiában, valamint Dél-Európában őshonosak, de nagy ritkán még a Kárpát-medencében is előfordulhatnak vadon.
Néhány nap alatt húsz flamingófióka kelt ki a Budapesti Állatkertben - számolt be róla közleményben az intézmény.
Az első rózsás flamingófióka július 6-án kelt ki a tojásból. Azóta húszra nőtt a számuk, és hamarosan újabbak kikelése is várható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritka mérges kígyót észleltek Magyarországon, térképen követhető, hogy hol kell különösen vigyázni
A természetjárók által feltöltött Herptérképen dokumentálták a keresztes vipera észlelését Sátoraljaújhelynél. Baranya vármegyében eközben egy ritka dunai tarajosgőte is felbukkant.
Keresztes viperát észleltek Sátoraljaújhely térségében, ami azért is figyelemre méltó, mert ez Magyarország kevés mérgeskígyó-fajainak egyike. Az idei évben megszaporodtak a különleges hüllőkről és kétéltűekről szóló bejelentések, a legtöbb megfigyelést Baranya vármegyéből dokumentálták a természetjárók.
A déli országrészben a keresztes vipera mellett egy másik ritkaság, a kaszpi haragossikló is felbukkant.
Emellett a gyakori fajok, mint a vízisikló, a rézsikló és az erdei sikló is többször lencsevégre kerültek, Kozármislenyben egy olvasó videót is készített egy példányról. A sumonyi térségben pedig egy különösen ritka dunai tarajosgőtét is találtak, amelyből idén mindössze tizenhatot regisztráltak az egész országban.
A megfigyeléseket egy online térképen gyűjtik, amelyet civilek és szakemberek egyaránt használnak, ezzel segítve a kutatók munkáját és a természetvédelmet. Ezekből az adatokból derül ki például az is, hogy a dunai tarajosgőte csak néhány helyen fordul elő az országban, ezért védelme kiemelt figyelmet érdemel.
A magyarországi kígyófauna gazdagsága lenyűgöző, de a legtöbb faj, mint a vízisikló, a rézsikló vagy a kockás sikló, teljesen ártalmatlan az emberre. A viperák azonban mérgük miatt már fokozott óvatosságot igényelnek. Magyarország legveszélyesebb, egyben legveszélyeztetettebb kígyófaját, a rákosi viperát viszont az idei évben még nem észlelték.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011-ben indította el az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programot, amelynek online felülete lehetővé teszi, hogy a szakemberek mellett a természetjárók is rögzítsék észleléseiket. Az interaktív térképen „valós időben láthatóak az utolsó három hónapban feltöltött adatok”, fajonkénti szűrési lehetőséggel. 2017 óta Androidra elérhető a Herpterkep mobilalkalmazás is, amelyen keresztül fényképes észlelések küldhetők be a helyszínről. Az MME oldala szerint az app segítségével hosszabb távon az állományváltozásokat is nyomon lehet követni.
Keresztes viperát észleltek Sátoraljaújhely térségében, ami azért is figyelemre méltó, mert ez Magyarország kevés mérgeskígyó-fajainak egyike. Az idei évben megszaporodtak a különleges hüllőkről és kétéltűekről szóló bejelentések, a legtöbb megfigyelést Baranya vármegyéből dokumentálták a természetjárók.
A déli országrészben a keresztes vipera mellett egy másik ritkaság, a kaszpi haragossikló is felbukkant.
Emellett a gyakori fajok, mint a vízisikló, a rézsikló és az erdei sikló is többször lencsevégre kerültek, Kozármislenyben egy olvasó videót is készített egy példányról. A sumonyi térségben pedig egy különösen ritka dunai tarajosgőtét is találtak, amelyből idén mindössze tizenhatot regisztráltak az egész országban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hétfőről keddre virradó éjszaka éri el csúcspontját a Leonidák meteorraj, amelynek tagjai elképesztő, akár 71 kilométer per szekundumos sebességgel csapódnak a légkörbe. A hvg.hu szerint óránként 10-15 hullócsillagot is láthatunk, a megfigyelést pedig a mindössze 9 százalékos holdfény sem fogja zavarni.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló azt javasolja, hogy a legjobb élményért keressünk fényszennyezéstől mentes helyet.
Bár a meteorok látszólagos kiindulópontja este 10 után kel fel keleten, az igazán sűrű hullás a hajnali órákban várható.
Távcsőre nincs szükség, a jelenség szabad szemmel is tökéletesen látható, de érdemes 20-30 percet adni a szemünknek, hogy megszokja a sötétet.
Bár a meteorok az Oroszlán (Leo) csillagkép felől érkeznek, az égbolt bármely részén felbukkanhatnak.
A villámgyors meteorok az 55P/Tempel-Tuttle üstökösről levált törmelékek. Mivel az üstökös a bolygókkal ellentétes irányban kering a Nap körül, a porszemcsék frontálisan ütköznek a Földdel, ez okozza a rendkívüli sebességet és a fényes, rövid felvillanásokat. A nagyobb, kavicsszerű darabok látványos tűzgömbként (bolidaként) húzhatnak el az égen.
A raj korábban hatalmas kitöréseket is produkált, például 1966-ban és 2001-ben óránként akár több ezer meteorral, de 2025-ben a szakértők nem számolnak ilyen meteorzáporral.
Hétfőről keddre virradó éjszaka éri el csúcspontját a Leonidák meteorraj, amelynek tagjai elképesztő, akár 71 kilométer per szekundumos sebességgel csapódnak a légkörbe. A hvg.hu szerint óránként 10-15 hullócsillagot is láthatunk, a megfigyelést pedig a mindössze 9 százalékos holdfény sem fogja zavarni.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló azt javasolja, hogy a legjobb élményért keressünk fényszennyezéstől mentes helyet.
Bár a meteorok látszólagos kiindulópontja este 10 után kel fel keleten, az igazán sűrű hullás a hajnali órákban várható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dugd fel ezt a seggedbe, Orbán Viktor!” – a kitiltott Kneecap zenekar így reagált az utolsó perces ír győzelemre
A 96. percben kapott gól után nem sokat vártak a botrányos rapperek, akiket kitiltottak Magyarországról a nyáron. Az X-en tették közzé a posztjukat, ami futótűzként terjed a közösségi médiában.
„Dugd fel ezt a seggedbe, Orbán Viktor!” – ezzel a mondattal reagált az északír Kneecap raptrió a magyar labdarúgó-válogatott drámai vereségére. A zenekar az X-en tette közzé az üzenetet, miután Írország a 96. percben szerzett góllal ejtette ki a magyarokat a világbajnoki selejtezőn a Puskás Arénában.
A palesztinok mellett kiálló zenekart júliusban három évre kitiltották Magyarországról, ezért nem léphettek fel a Sziget Fesztiválon – írja a 444.hu.
A Kneecap akkor azzal vágott vissza, hogy a döntésnek nincs jogalapja, mivel egyetlen tagjukat sem ítélték el soha, sehol. A közleményüket azzal zárták: „Baszódjon meg Orbán Viktor!” A banda a szeptemberi, dublini ír–magyar meccs előtt is üzent már a miniszterelnöknek, akkor azt írták: „Bassza meg Orbán Viktor”.
A magyarországi után a kanadai hatóságok is léptek: szeptemberben onnan is kitiltották a zenekart. A döntést azzal indokolták, hogy a Kneecap „a zsidó közösséget közvetlenül célzó gyűlöletszimbólumokat mutatott be”, valamint „terrorista szervezeteket, például a Hezbollahot és a Hamászt” támogatott.
A vereséggel egyébként biztossá vált, hogy a magyar csapat sorozatban tizedszer is lemarad a világbajnokságról. A meccs után Marco Rossi szövetségi kapitány sem keresett kifogásokat:
„Nehéz most a jövőre gondolnom, a márciusi meccsekre. Most érzem legrosszabbul magam, amióta a magyar válogatott szövetségi kapitány vagyok. Nem akarok semmilyen alibit vagy magyarázatot keresni, én vagyok az elsőszámú fellepős, nagyon nagyon szomorú vagyok.”
„Dugd fel ezt a seggedbe, Orbán Viktor!” – ezzel a mondattal reagált az északír Kneecap raptrió a magyar labdarúgó-válogatott drámai vereségére. A zenekar az X-en tette közzé az üzenetet, miután Írország a 96. percben szerzett góllal ejtette ki a magyarokat a világbajnoki selejtezőn a Puskás Arénában.
A palesztinok mellett kiálló zenekart júliusban három évre kitiltották Magyarországról, ezért nem léphettek fel a Sziget Fesztiválon – írja a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai figyelmeztetést adott ki Izland volt miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir, aki szerint egyetlen generáció is elég lehet ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia és az angol nyelv térhódítása kisöpörje az izlandit. A The Guardiannek nyilatkozva a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy
a jelenség már a mindennapokban is érzékelhető, olyannyira, „hogy gyakran a gyerekek egymás között is inkább angolul beszélnek”.
Jakobsdóttir szerint a társadalomnak többet kell tennie a nyelv megőrzéséért, ugyanakkor a mesterséges intelligenciára nemcsak veszélyként, hanem lehetőségként is tekint, ezért azt szorgalmazza, hogy minél több minden legyen elérhető rajta keresztül izlandiul is. A kormányzat láthatóan reagált a helyzetre: az oktatási minisztérium november elején bejelentette, hogy partnerségre lép az amerikai Anthropic nevű MI-céggel. A világ egyik első nemzeti MI-oktatási kísérleti programjában az ország tanárait segítik a technológia használatában, kifejezetten azzal a céllal is, hogy az izlandi nyelv digitális jelenlétét erősítsék.
„A mesterséges intelligencia itt van, és itt is marad. Fontos, hogy kiaknázzuk az erejét, miközben megelőzzük a károkat” – közölte Guðmundur Ingi Kristinsson oktatási és gyermekügyi miniszter a program bejelentésekor.
A mindössze 350 ezer fős Izlandot különösen sérülékennyé teszi a kis népesség. Bár a nyelvet eddig a társadalom minden rétegében használták, a változást az internet, majd az MI hozta el.
A szakértők már 2018-ban figyelmeztettek a nyelv „digitális kihalásának” veszélyére. Izland ezért már korábban is tett lépéseket: 2019 és 2023 között egy nemzeti nyelvtechnológiai program keretében fejlesztettek izlandi nyelvű beszédfelismerő, szövegfelolvasó és fordítórendszereket.
Drámai figyelmeztetést adott ki Izland volt miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir, aki szerint egyetlen generáció is elég lehet ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia és az angol nyelv térhódítása kisöpörje az izlandit. A The Guardiannek nyilatkozva a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy
a jelenség már a mindennapokban is érzékelhető, olyannyira, „hogy gyakran a gyerekek egymás között is inkább angolul beszélnek”.
Jakobsdóttir szerint a társadalomnak többet kell tennie a nyelv megőrzéséért, ugyanakkor a mesterséges intelligenciára nemcsak veszélyként, hanem lehetőségként is tekint, ezért azt szorgalmazza, hogy minél több minden legyen elérhető rajta keresztül izlandiul is. A kormányzat láthatóan reagált a helyzetre: az oktatási minisztérium november elején bejelentette, hogy partnerségre lép az amerikai Anthropic nevű MI-céggel. A világ egyik első nemzeti MI-oktatási kísérleti programjában az ország tanárait segítik a technológia használatában, kifejezetten azzal a céllal is, hogy az izlandi nyelv digitális jelenlétét erősítsék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
