SZEMPONT
A Rovatból

Hogyan vált rémálommá 450 ember álomnyaralása? – Az utasok a Wizz Airt okolják

Nem csillapodnak a kedélyek a madeirai út miatt. Az utasok csak Teneriféig jutottak, aztán az erős szélre hivatkozva visszahozták őket Budapestre. Most pedig még azért is fizetniük kell, hogy lemondhassák a visszaútra megváltott foglalásukat.


Nehéz vadabb utazási rémálmot elképzelni annál, amit azoknak kellett átélni, akik április elején a Wizz Airrel próbáltak eljutni Madeirára. A légitársaság gépe ugyanis április 4-én az erős szél miatt többszöri kísérlet után sem tudott leszállni a sziget repülőterén, ezért végül Tenerifén landolt.

Így akik a gépen utaztak nem jutottak el az örök tavasz szigetének is nevezett üdülőhelyre, akik pedig ezzel a géppel tervezték a visszautat, azok ott rekedtek. Így összesen körülbelül 450 embert érintett az eset.

Lapunk egyik olvasója, aki a gépen utazott, részletesen leírta nekünk, mit élt a sikertelen landolások közben, és hogyan fogadta, amikor több órás várakozás után végül kiderült: nem fog eljutni a szigetre a Wizz Airrel, ugrott az előre eltervezett utazása.

Azonban nem adja fel: szombaton megint megpróbál a légitársasággal eljutni Madeirára.

Szinte mindig rázós a landolás

A Christiano Ronaldóról elnevezett maderai repülőtéren a landolás még a tapasztalt pilóták számára sem egyszerű: a szigeten nem sok vízszintes felület van, a kifutópálya egy része így betonlábon támaszkodik, és egyik oldalról az óceán, a másik oldalról pedig hegyek határolják. A terep mellett az óceáni szelek sem könnyítik meg a dolgukat, a landolás szinte mindig rázós itt.

Április 4-én a Wizz Air Budapestről érkező gépének ez nem is sikerült az erős a szél miatt, így többszöri próbálkozás után végül Tenerifén szállt le 223 utassal fedélzetén.

„Amikor a repülőtér felett köröztünk, sokáig bíztunk abban, hogy végül sikeresen landolhatunk”

– mondta lapunknak a gép egyik utasa, Anna.

Voltak, akik elsírták magukat

A repülő egy órán keresztül körözött a sziget felett, kétszer kísérelte meg a leszállást, de végül inkább tovább repült a körülbelül fél órányira lévő Tenerifére, ahol kevéssel 19 óra után landolt.

„Tanácstalanul álltunk a reptéren, nem tudván, mi lesz velünk. A 220 fős utasközönségből egy körülbelül 50 fősnek tűnő csoporttal együtt várakoztam. Nem tudtuk, hogy hol van a többi utas, és szórványosan jutottunk információkhoz a reptér földi személyzeténél proaktívan érdeklődő utasoknak hála, akik az összecsipegetett információmorzsákat megosztották velünk.”

Anna szerint végül sikerült kideríteni, hogy az utasokat buszokkal szállodákba viszik, ahonnan majd másnap reggel öt órakor indulnak is vissza a reptérre 6-ra, hogy újra elinduljanak Madeira felé.

„Így az érkezés és elindulás között csak arra jutott idő, hogy sietve megvacsorázzak, lezuhanyozzak, 5 órácskát aludjak, majd reggel megint csak sietve összekészüljek, és rohanva egyek egy keveset a reggeliből a buszra szállás előtt.”

A reptéren aztán egy újabb nyolcórás várakozás következett. Anna állítása szerint eközben a Wizz Airtől semmilyen tájékoztatást nem kaptak „sem emailben, sem sms-ben”. A reptér földi személyzete körülbelül óránként bemondta, hogy az indulás csúszik, és csak újabb egy óra múlva tudnak információt adni. Végül 14.10-kor bejelentették:

a gép egyáltalán nem megy Madeirára, helyette 15:00-kor visszafordul Budapestre.

Anna azt írta, hogy az utasoknak így mindössze fél órájuk volt eldönteni, hogy ezzel a géppel elindulnak haza, vagy maradnak Tenerifén, vállalva, hogy innentől minden költséget maguk állnak, beleértve a szállást és a hazafele szóló jegyet is, a helyszínen ugyanis ezt mondták nekik.

„Teljesen ledöbbentem, mert én még ekkor is bizakodó voltam, hogy eljutunk Madeirára. Még arra sem volt időnk, hogy utánanézzünk, van-e kompjárat a két sziget között. Sokan olyan csalódottak voltak, hogy elsírták magukat.”

Anna végül úgy döntött, inkább további költségek nélkül hazautazik Budapestre. Szerinte azonban sokan úgy voltak vele, hogy már legalább „mentik, ami menthető”, és nem hagyják kárba veszni a kivett szabadságot.

A beszállókaput végül 14.50-kor nyitották meg. Anna szerint az utasoknak körülbelül a fele szállt fel vele együtt a gépre, ami végül 16:10-kor indult útnak (ottani idő szerint), és 22:35-kor szállt le Budapesten magyar idő szerint.

Háromszor csekkoltak ki és be

Az érintett utasok azóta létrehoztak egy Facebook-csoportot, aminek már több mint 180 tagja van. Az itteni bejegyzések alapján azoknak sem volt könnyebb a helyzete, akik Madeirán vártak arra, hogy a Wizz Air hazavigye őket.

Az egyik érintett a csoportban azt írta:

„hozzáteszem azt is lehetett olvasni, hogy szombaton mindenki hazajut, na ez se igaz, csomóan vasárnapra meg későbbre kaptak csak helyet valahová, ráadásul az emberek többsége saját költségen, új repjegyek megvásárlása útján! Aki megvette másik gépre a jegyet, az meg csak reménykedhet, hogy hozzájut még a pénzéhez.”

Szerinte „összességében, persze oké”, kaptak szállást és ellátást, és végül pénteken egy mentesítő járatot is küldött értük a Wizz Air, de azt is hozzátette:

„három napon keresztül 7-8 órákat várakoztattak, háromszor mentünk ki a reptérre, háromszor csekkoltunk ki és be a szállodába. Legjobban azzal tudnám összegezni az »élményt«, hogy mi a felszállást tapsoltuk meg”.

A beszámolók alapján azoknak is kijutott még a nehézségekből, akik végül Tenerifén maradtak. Többeknek ugyanis a csomagja végül fent maradt a Budapestre tartó járaton, így a kényszerű tenerifei nyaralást azzal kezdhették, hogy megvegyék a létfontosságú holmikat maguknak.

Elindultak Budapestre, pár óra múlva már landoltak a gépek Madeirán

Anna leginkább azt nehezményezi, hogy az ügy több mint 400 embernek okozott komoly anyagi kárt és óriási csalódást, aminek végső soron szerinte „nem a vis maior időjárási körülmény volt az oka, hanem az, ahogyan a Wizz Air ezt a helyzetet saját döntése alapján kezelte”. Szerinte ugyanis a károkat minimálisra csökkenthették volna, ha egy napnyi várakozás után szerda este átviszik őket Teneriféről Madeirára, az ott várakozókat pedig hazahozzák.

A madeirai reptér honlapja alapján április 4-én 19 óra után, vagyis néhány órával azt követően, hogy a Wizz Air gépe visszaindult Budapestre, a reptéren már le tudtak szállni a gépek.

A flightradar adatai szerint az érintett 9H-WBK azonosítójelű gép pedig a fél 11-es budapesti landolás után másnap reggel 6.50-kor indult újra útnak Athénba.

A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia

A Wizz Airtől többek között azt is megkérdeztük, hogy belefért-e volna időben, hogy a gép még néhány órát várakozzon Tenerifén, majd miután lecsendesedett a szél, mégiscsak Madierára vigye az utasokat, majd onnan térjen vissza Budapestre?

Válaszukban erre nem tértek ki, de az elküldött közleményükben azt írták:

„Pilótáink és a Wizz Air operációs központja bízott benne, hogy az időjárási viszonyok másnap reggel lehetővé teszik az utasok továbbszállítását, de sajnos ez nem így történt. A Wizz Air operációs központjának gyors döntést kellett hoznia, hiszen ha a gép továbbra is Tenerifén várja, hogy kedvezőbbé váljon az időjárás, és el tudja szállítani az utasokat Madeirára, a várakozás ideje alatt több, ezzel a géppel beütemezett járatot kellett volna törölni Budapestről. Ezzel pedig még több ember számára lehetetlenítette volna el a hazajutást a húsvéti ünnepekre.”

A légitársaság szerint így az operációs központ

„a legésszerűbb és a legkevesebb utasnak kellemetlen megoldást hozta meg, és visszarendelte a gépet Budapestre, hogy a többi menetrendszerinti járaton elláthassa feladatát”.

A Wizz Air szerint ők minden utast tájékoztattak valamennyi lehetőségről, így többek között arról is, hogy módjukban áll repülőjegyüket átfoglalni. Azt a légitársaság elismerte, hogy akik utazási irodán vagy online közvetítőn keresztül vásárolták meg a jegyüket, azok késve kaphattak tájékoztatást. Az ő esetükben ugyanis közvetlen kontakt hiányában csak a foglalást intéző irodának tudták elküldeni az információkat.

A Facebook-csoportban közzétett beszámolók szerint azonban a Wizz Air még a közvetlenül a légitársaságtól foglalóknak sem küldött semmilyen tájékoztatást erről, sőt, a reptér földi személyzete ennek pont az ellenkezőjét közölte az utasokkal. Anna is azt mondta, hogy bár közvetlenül vette a jegyet a Wizz Airtől, ő sem kapott tájékoztatást.

Van, akit milliós kár ért

Sokan szeretnék teljes egészségben visszakapni a tervezett hazaútra szóló jegyük árát is. Ezzel többen is próbálkoztak, de a beszámolók szerint csak néhány embernek bólintottak rá erre a Wizz Air telefonos ügyfélszolgálatán az elmúlt napokban. A többieket különböző indokokkal elutasították.

Kedden már egységes hozzáállást tapasztalhattak az érdeklődők: a diszpécserek megkérik őket, hogy az igényüket emailen küldjék el. Erre pedig egy sablon válasz érkezik, amelynek a lényege:

nem jogosultak a visszaút jegyárának visszatérítésére, mert az érintett járattal kapcsolatban nem történt változás.

Ez persze igaz is. Ugyanakkor elég abszurd érvelés is egyben, hiszen pont a légitársaság nem vitte el őket Madeirára, így nem sokra mennek egy onnan Budapestre tartó járatra szóló jeggyel.

Így, akik például már rég itthon vannak, de eredetileg csak április 15-én jöttek volna vissza, most a hagyományos módon lemondhatják a foglalásukat – minimum 34 ezer forint ellenében.

Emellett sokan szeretnének kártérítést kapni a lemondott szállásdíj, autóbérlés, vagy más előre lefoglalt, és így kényszerűen törölt program, például egy hajóút miatt is. A Facebook-csoportban ugyanis van, aki azt írta, Madeiráról egy óceánjáróra szállt volna, de az az út is meghiúsult, így milliós kár érte. Többen jelezték a csoportban, hogy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak az ügyben.

Anna bár végtelenül csalódott, ugyanakkor igencsak elszánt is, és egyáltalán nem adta fel, hogy eljusson az örök tavasz szigetére.

„Engem olyan szinten frusztrál, hogy el sem jutottam Madeirára, hogy még azt az óriási békát is lenyeltem, amilyen égbekiáltó méltánytalanságot követett el velünk a Wizz Air, és végül is úgy döntöttem, hogy újrafoglalom a jegyemet.”

Így szombaton délután újra nekivág a tervezett útnak. Igaz, ahogy mondta: a decemberben lefoglalt szállásdíjnak csak egy részét kapta vissza, most pedig már csak ahhoz képest két és félszeres áron tudott foglalni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk