Hétéves volt, amikor az anyja elhitette vele: bele fog halni a rákba
Hanna Millbrandt hétéves volt, amikor édesanyjától megtudta, hogy rákos. Nem teljesen értette, ez mit jelent, hiszen még kicsi volt,
de miután látta zokogó édesapját, nagyon megijedt.
Anyukája eredetileg lázzal és köhögéssel vitte orvoshoz, aki nagyon alaposan kivizsgálta, majd nem sokkal később bejelentette az egész családnak, hogy a kis Hanna rákos, az orvos egy tumort talált a gerincénél, amely végzetes is lehet.
Hanna úgy emlékszik vissza, hogy az élete egyik napról a másikra megváltozott, műtős maszkot kellett viselnie, és utálta, hogy az emberek máshogy kezelik, és szánakozva néznek rá.
Az Ohio-beli kisvárosban, ahol éltek, mindenki Hannah-val kezdett foglalkozni, a templomi közösség pénzt gyűjtött, hogy segítsen kifizetni a drága kezeléseket, amelyekre anyukája állítása szerint szüksége volt. Hannah utálta, hogy ilyen nagy figyelmet kap, de az anyukája hálás volt az adományokért.
Mivel az édesanya otthoni ápoló volt, így ő maga írhatta fel a gyógyszereket, de Hannah csak egyre rosszabbul érezte magát tőlük: fájt a feje és egyfolytában fáradt volt. Ráadásul
utálta, hogy nem biciklizhetett, nem játszatott barátaival, az iskolában is viselnie kellett a maszkot,
és az anyukája tájékoztatta a tanárokat a betegségéről, valamint, hogy mit kell tenni, ha rohama lenne.
Hannah, emlékei szerint leginkább attól félt, hogy el kell válnia a családjától. Azt nem tudta, hogy a halál mit jelent, de azt igen, hogy majd nem lehet együtt a szüleivel, és ez félelemmel töltötte el, ezért éjszaka sem akart egyedül lenni, könyörgött, hogy a szüleivel alhasson, de az édesanyja nem engedte.
Furcsa módon épp akkor lett vele szemben távolságtartóbb az anyukája, amikor a leginkább szüksége volt rá. Apukája azonban mindig tudta, hogyan vidítsa fel. A munkája miatt ugyan sokat kellett távol lennie, de úgy időzítette a szabadnapjait, hogy el tudjon menni kislányával a vizsgálatokra. Furcsa mód, ezeket mindig lemondták az utolsó pillanatban, és az anyukája, vagy anyai nagyanyja vitte el, akik előtte fagyit vettek neki, amitől elálmosodott.
Mindig hosszú szőke haja volt, de egy nap arra ébredt, hogy eltűnt az egész.
Anyukája azt mondta, hogy Beth borotválta le, mert elkezdett hullani a kemoterápiától.
Fotók: Facebook
Miután megjelent egy újságcikk, az adományok elkezdetek ömleni. Az egyház 7000 dollárt gyűjtött össze (nagyjából 1,7 millió forint) süteményárusításból; a helyi tűzoltók adtak neki egy kiskutyát és az emberek még a dobozos üdítőkről is gyűjtötték a nyitófüleket, hogy azt is pénzre válthassák. Egy nagyon beteg, tolószékes tinilány, aki kilenc évig gyűjtött a saját gyógyulására, Hannának adta a teljes összeget.
Aztán egyszer csak, egyik pillanatról a másikra, olyan gyorsan lett vége az egésznek, ahogy kezdődött. Hannah szüleit és a nagymamáját is letartóztatták, miután egy tanára jelentette őket a gyámhatóságnál. Az tűnt fel neki, hogy a haja teljesen normálisan kezdett visszanőni, nem pedig úgy, mint azoknak, akik kemoterápiát kapnak.
Az anya rögtön beismerte, hogy csak eljátszotta lánya betegségét, és 31000 dollárt (kb 7,8 millió forint) csalt ki a jó szándékú emberekből.
Fotó: Urbana Rendőrkapitányság
Mivel az ítélet után mindkét szülő börtönbe ment, Hannah gyerekotthonba került, amíg apai nagyjénjének nem sikerült megszereznie a felügyeleti jogot. Vele élt 15 éves koráig, amikor apja végre szabadult.
Jelenleg szociális munkásnak tanul, hogy segítsen azokon a gyerekeken, akik állami gondozásba kerülnek.
(Forrás: Mirror)
