HÍREK
A Rovatból

Hernádi Zsolt: Kell a „jóárasított” orosz cucc, de erről kussolni kell, mert ha kiderül otthon, nem választanak meg újra miniszterelnöknek

A Mol elnök-vezérigazgatója véleménycikkében arról írt, mennyire árnyalt kérdés az orosz energiahordozók vásárlása, szerinte legkritikusabb nyugat-európai országok nyakló nélkül veszik vagy szállítják az orosz energiát – sutyiban.”


Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandineren véleménycikkben fejtette ki a gondolatait az orosz energiahordozók vásárlásáról – szemlézi a Telex. Szerinte a nyugati országok hivatalosan azt hangoztatják, hogy az orosz-ukrán háború miatt nem vásárolnak semmit Oroszországtól, de a valóság ennél jóval árnyaltabb.

„A politikai korrektségnek, a mainstreamnek, a sajtónak vagy a vágyálmoknak (mindenki helyettesítse be a magának megfelelőt) való megfelelési kényszer gyakran rossz tanácsadó, és a történet vége általában az, hogy az ember koppan egy nagyot a valóság falán”

– írta Hernádi.

Hernádi felidézte, hogy 2002-ben a Mol egy joint venture típusú szerződést kötött az oroszokkal, amihez nem volt orosz állami garancia. „Az általános európai elemzői vélemény az volt: ezek megőrültek”, írta, majd hozzátette, hogy néhány év múlva „a legnagyobb cégek sorbaálltak, hogy minél hamarabb és nagyobb közös, joint venture alapú üzleteket tudjanak kötni” az oroszokkal.

Szerinte az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban

az orosz energiavásárlások lassan „a nyugat-európai hipokrácia új szimbóluma” lesz.

Úgy látja, most egy „nagy pr- és politikai nekiröffenés” zajlik, amely azt sugallja, hogy „morálisan nem oké üzletet kötni az agresszorral”, de közben mindenki ezt teszi.

„Mindeközben a kétszer kettő valósága az, hogy a legkritikusabb nyugat-európai országok nyakló nélkül veszik vagy szállítják az orosz energiát – sutyiban”

– írta.

Példaként említi, hogy „Spanyolország gázimportjának harmada oroszországi; a G7-országok 2024-ben eddig több mint 2 milliárd dollárért vásároltak orosz kőolajból finomított török dízelolajat; csak a múlt héten az orosz olaj és üzemanyag 4,5 milliárd eurónyi exportjából 1,62 milliárd eurónyi ment olyan hajókon, amelyeket európai országok biztosítói fedeztek, segítve ezzel az oroszok globális kereskedelmét és harcát Ukrajna ellen”.

Hernádi szerint a valóság egyszerű:

„Mert persze kell a »jóárasított« orosz cucc, de erről kussolni kell, mert ha kiderül otthon, nem választanak meg újra miniszterelnöknek.”

Az elnök-vezérigazgató cikkében kitért arra is, hogy „konkrét üzletek mentek a kukába azzal az indoklással, hogy »bár jó az ajánlatotok, nem tudjuk vállalni a politikai kockázatot veletek, mivel az orosszal üzleteltek«”.

Hernádi végül egy figyelmeztetéssel zárta gondolatait: „A megfelelési kényszer szkülláját és kharübdiszét kövesse, mert a végén ha nem is a sziklákon, de a Truman Show-ban kötünk ki, ahol már az sem igaz, ha jó napottal köszönnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Győrig másodperc pontossággal vitte a vonat az utasokat Münchenből, aztán jött a mávos valóság
Menetrend szerint éjfélkor ért volna Budapestre a Telex olvasójának vonata, végül egy hossza kálvária után csak hajnali fél négy körül sikerült befutnia a potlóbusznak.


Egészen jól indult a Telex olvasójának utazása Münchenből Budapestre, aztán bekopogott a mávos valóság és szokásos kálváriába torkollt az út. A lap olvasója szombaton 17:29-kor szállt fel Münchenben a Budapest felé tartó vonatra, aminek menetrend szerint éjfélkor érkezett volna meg.

A vonat másodperc pontossággal haladt, késés nélkül érkezett meg Győrbe. Almásfüzitőnél aztán egyszer csak megállt, majd 20 perc elteltével bemondták, hogy elromlott a biztosítóberendezés. A kalauz aztán másfél óra múlva közölte az utasokkal, hogy visszamennek Komáromba.

Már itt hatalmas késésben voltak, hiszen a vonat menetrend szerint ugye éjfélkor érkezett volna Budapestre, ehelyett éjjel fél kettőkor értek vissza Komáromba.

Itt eredetileg két busz várt volna az utasokra: az egyik közvetlenül Budapestre, a másik pedig Tatabányán át Budapestre közlekedett. Volna. De a Telex olvasója szerint az állomáson eleve csak egy busz várakozott, ami már megtelt a gyorsabban haladó utasokkal, mire a nagyobb bőröndökkel, csomagokkal, gyerekekkel a többiek egyáltalán eljutottak volna odáig.

De azok sem örülhettek sokáig, akik felszálltak arra az egy buszra: tíz perc várakozás után ugyanis őket is leszállították, és bejelentettek hogy további tíz perc múlva jön majd két csuklós busz. A tíz percből végül fél óra lett, az utasok addig a hűvös időben álltak kint a szemerkélő esőben.

Végül csak megérkeztek azok a csuklós buszok, amire már mindenki felfért a csomagjaival együtt. Leülni viszont már nem mindenki tudott, így utaztak 70 percet.

A menetrend szerinti éjféli érkezésből így aztán hajnali fél négy lett, mire Kelenföldre értek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Hogy fog gazdálkodni Orbán Ráhel a frissen megvett földjein? Távirányítású traktorral?
A független országgyűlési képviselő szerint a miniszterelnök lánya újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának 32 millió forintért, mielőtt Amerikába költöztek a családjával.


Hadházy Ákos vasárnap délelőtti Facebook-posztjában írt arról, hogy Orbán Ráhel újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának Somogy megyében, Kőkúton, 32 millió forintért.

„Értik? Az aranykalászos gazdasszony királylány a választások előtt emigrál Amérikába, de előtte még vesz gyorsan egy kis erdőt...”

– fogalmaz Hadházy, hozzátéve: nem ez az első vásárlás, tavasszal és nyáron a sajtó már beszámolt arról, hogy az anyósával együtt közel egy milliárd forintért vettek több száz hektárnyi területet a környéken.

A képviselő szerint a mostani ügyletből is kiderül, hogy a földek felett valójában eddig is Orbán Ráhel és Tiborcz István rendelkezett: Tiborcz cége művelte a területeket, sőt jelzálogjogot is bejegyeztek rájuk. Hadházy szerint ennek „olyan zsebszerződéses bukéja van”: elvileg kölcsönt adtak a tulajdonosnak, majd amikor Ráhel aranykalászos gazdasszonyi papírt szerzett, hivatalosan is a nevére került a föld.

A posztban Hadházy egy tavalyi nyilatkozatra is emlékeztet, amelyet Tiborczék cégétől adtak ki.

„Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is”

- írták annak idején.

„De hogy fog gazdálkodni sok ezer kilométerről? Távirányítású traktorral?”

- jegyzi meg Hadházy, aki szerint Magyarországon néhány évtizedenként teljesen átrendeződnek a tulajdonviszonyok: előbb a nácik vették el a zsidó vagyont, aztán a kommunisták mindenkiét, később a privatizáció során lehetett nagyot szakítani, most pedig „az új feudalizmusban Orbán családtagjai és kegyencei” jutnak felfoghatatlan vagyonhoz.

„Sajnos ki kell mondani: ez egyszerűen nem maradhat így” – zárja posztját Hadházy, aki szerint valódi rendszerváltásról csak akkor lehet szó, ha a mostani vagyonszerkezet megszűnik. „Ez nem jó, nem elegáns, de egyszerűen szánalmas és lúzer nemzet lennénk, ha a lopott vagyonokat otthagynánk a néhány tucat nemzeti nagytőkésnél.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Betiltatnák a rendőrök ezt a rendszámot Németországban
A berlini rendőrszakszervezet szerint az AC-AB betűkombináció közízlést sértő és antidemokratikus világnézetet közvetít, ezért követelik annak betiltását. Eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést.


Németországban komoly vitát váltott ki az AC-AB betűkombinációval kiadott rendszám – írja a Vezess.hu a német Auto Bild alapján. Aachen városában eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést, ami sokak számára az All Cops Are Bastards rövidítése, vagyis magyarul azt jelenti: „Minden rendőr rohadék.”

A berlini rendőrszakszervezet szerint ez a felirat sérti a jó ízlést, antidemokratikus világnézetet közvetít, és a nyílt rendőrgyalázás kategóriájába tartozik. Ezért a szakszervezet követeli, hogy tiltsák be a kiadását.

A közlekedési törvény valóban tiltja a közízlést sértő betűkombinációk használatát, ugyanakkor az illetékes észak-rajna-vesztfáliai minisztérium egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy közbelépjen.

Herbert Reul tartományi belügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A választott szavak gyakran a büntetőjogi felelősség határán táncolnak, ami azt jelenti, hogy jogi szankciók nem lehetségesek.” Hozzátette: „A rendőrök, de a mentősök és más közalkalmazottak is újra meg újra szembesülnek erőszakkal. Szinte mindennaposak az őket érő provokációk, különösen a rendőrök esetében.”

Érdekesség, hogy az AC-DC betűkombinációval is sok jármű közlekedik a német utakon: 1953 autón látható ez a rendszám. Ezzel kapcsolatban azonban eddig senki sem emelt kifogást, hiszen leginkább a világhírű rockzenekarra asszociálnak róla.

Az ügyben végső soron a járműnyilvántartással foglalkozó szövetségi tartományi szakértői bizottság dönthet arról, hogy a betűkombináció jogsértőnek számít-e.

A Vezess.hu szerint néhány éve Magyarországon is előfordult, hogy olyan rendszámokat adtak ki, amelyek egyértelműen sértették a jogszabályokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Itt a 2025/2026-os tanév rendje: mutatjuk, mikor lesznek szünetek és vizsgák
A tanév szeptember 1-jén indul, és június 19-én fejeződik be. Az első félév a megszokottnál egy héttel hosszabb lesz.


Július végén tette közzé a Belügyminisztérium a következő, 2025/2026-os tanév rendjét.

A 2025/26-os tanév szeptember 1-jén indul és június 19-én fejeződik be. A végzősök számára rövidebb lesz a tanév: a középfokú intézményekben április 30-án, a két évfolyamos szakiskolákban május 29-én zárul. Az első félév január 23-án ér véget, az iskoláknak január 30-ig kell tájékoztatniuk a tanulókat és szüleiket az eredményekről.

A tanévben három tanítási szünet is lesz. Az őszi szünet október 23. és november 2. között tart, a téli december 20. és január 4. között, a tavaszi pedig április 2–12. között.

Az őszi érettségik 2025. október 10-én kezdődnek, és október 27-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 6–10. között, a középszintűeket pedig november 17–21. között rendezik meg.

A központi írásbeli felvételire december 1-ig lehet jelentkezni. A vizsgát január 24-én, szombaton 10 órakor tartják, a pótló időpont február 3-án lesz. A szóbeliket 2026. március 2–19. között szervezik meg, az iskoláknak pedig március 20-ig kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi jegyzéket. Az általános iskola első évfolyamára a tanköteles gyerekeket 2026. április 23–24-én kell beíratni.

A tavaszi érettségi írásbeli vizsgák 2026. május 4-én kezdődnek magyar nyelv és irodalomból, és május 22-én zárulnak az olasz nyelvvel. Az emelt szintű szóbeliket június 3–10. között, a középszintűeket június 15. és július 1. között tartják meg.

A gimnáziumok és szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán a tanítás május 4–8. között tantermen kívüli, digitális munkarendben zajlik majd.

A tanulók 2026. március 23. és május 29. között országos kompetenciaméréseken vesznek részt.

A 4. évfolyamon szövegértésből és matematikából, az 5. évfolyamon szövegértésből, matematikából, történelemből és digitális kultúrából, a 6–11. évfolyamon pedig szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, idegen nyelvből és célnyelvből mérik a teljesítményt.

A tanév során több témahét is várja a diákokat.

A Magyar Diáksport Napja szeptember 26-án lesz. A PÉNZ7 március 2–6., a Digitális Témahét március 23–27., a Fenntarthatósági Témahét pedig április 20–24. között zajlik.

A NETFIT-méréseket 2026. január 12. és május 6. között tartják, amelyek a tanulók fizikai állapotát és edzettségét vizsgálják. Ez minden nappali tagozatos diákra vonatkozik, kivéve az 1–4. évfolyamosokat és a felnőttoktatásban tanulókat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: