„Ha ilyen a gazdaság állapota, nincs mitől félni” – nagyot mert álmodni 2024-re Nagy Márton
A növekedés és a fiskális egyensúly egyszerre helyreállítható, ehhez kulcsfontosságú, hogy újra növekedjenek a reálbérek, mert ez vezet a fogyasztás és végső soron a gazdaság bővüléséhez - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság konferenciáján hétfőn Budapesten.
A Világgazdaság alapításának 55. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a rendezvény fővédnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy Magyarország túl van a fordulaton, "jön ki a viharból" és most stratégiai nyugalomra van szükség.
Az idei az infláció letörésének éve, a jövő évi a növekedés helyreállításának éve lesz - fogalmazott.
A magyar adórendszer sajátossága, hogy fogyasztásalapú, tehát az áfabevételek aránya az összes adóbevételen belül az egyik legmagasabb az unión belül, ezért a fogyasztás helyreállításával nőhetnek újra az áfabevételek, ez pedig a fiskális egyensúly javulását eredményezi.
Nagy Márton szerint a háztartások a válságból a reálbérek visszaesését érzékelik, és akkor gyógyul be a bizalom, ha ezt átmenetinek ítélik meg. Ezért sem engedheti meg a kormány, hogy ne a növekedésre összpontosítson jövőre.
Az idei várható stagnálás után jövőre a gazdasági növekedés visszapattanhat, és elérheti a 4 százalékot - mondta.
A válság kezeléséhez tehát először a reálbérek növekedésén keresztül a fogyasztást kell helyreállítani, ez átgyűrűzik majd a belföldre termelő szektorokra - élelmiszeripar, építőipar és kereskedelem - és magasabb beruházások, magasabb profittal párosulnak.
Az infláció két részre szakította a magyar gazdaságot, a belföldre termelő ágazatot jelentősen lassította, miközben az exportra termelő szektor jól teljesít, ami azt is mutatja, hogy a gazdaság alapszövetei nem sérültek. A beruházási ráta a tavalyi 28,5 százalékról - amely az EU-ban a legmagasabb - továbbra is 27 százalék fölötti.
A turizmusban is hasonló trendek láthatók, amíg a belföldi turizmus éves alapon mintegy 8 százalékkal csökkent, a külföldi vendégéjszakák száma ennél nagyobb ütemben bővült.
"Ha ilyen a gazdaság állapota, nincs mitől félni, ugyanis plusz euró áramlik be", ezért sem indokoltak a hitelminősítők részéről az esetleges leminősítések - mondta.
A munkaerőpiacon ez a válság abban is különbözik a korábbiaktól, hogy nincsnek elbocsátások, a piac továbbra is feszes, nagyobb a kínálat a keresletnél. Ennek Magyarországon demográfiai okai is vannak, de a cégek is tartalékolnak, mert tisztában vannak azzal, hogy gondot okozhat a munkaerő későbbi pótlása.
- mondta a miniszter.
A jövő évi minimálbérrel összefüggésben kiemelte, hogy az emelés mértéke 10-15 százalék között alakulhat, és egy több éves megállapodásra is sor kerülhet.
A jegybanki kamatpolitikát bírálva kijelentette: szeptemberben, amikor a reálbérek növekedésnek indulnak, Magyarországon lesz a legmagasabb a reálkamat a régióban, ami lassítja a fogyasztás és ezen belül a gazdasági növekedés helyreállítását. "A jegybank Küklopsz üzemmódban működik, amikor csak az inflációt nézi, reméljük nem vakul meg" - fogalmazott.
