„Gondolhatod, mit érez az ember szent éjszaka, amikor elviszik a legféltettebb kincsét” – volt, hogy karácsonykor kellett elbúcsúznia nevelt gyerekétől Ágnesnek
Jakabné Bódi Ágnes, aki tizenöt éve nevelőszülő, és jelenleg öt gyermeket nevel saját felnőtt lánya mellett, a Divany.hu-nak adott interjúban beszélt arról, hogy számára a karácsony kiemelt jelentőséggel bír.
„Nekem az egy szent dolog. Nagyon várom, és ahogy én várom, úgy a gyerekek is készülődnek velem.” Az előkészületekbe a gyerekeket is bevonja, elmondása szerint egyik feladatát a 15 éves fiú vette át tőle. „Ő fűzte föl a kerítést ágakkal és gömbökkel, és a kinti fákat is ő díszítette, de fényben úsznak a korlátok is” – mesélte büszkén az édesanya.
Az ajándékok beszerzését illetően Ágnes előrelátó, állítása szerint már nyáron megvett „mindenféle cókmókot”. A gyerekek konkrét vágyakkal bombázzák.
„A 9 évesem már mióta mondja, hogy »anya, majd kislábosokat szeretnék, meg olyan gyümölcsöt, amit el lehet vágni kis késsel«” – idézte fel a nevelőszülő. A kisfiú távirányítós autót szeretne, a kislány pedig babakonyhát, amit Ágnes már hónapokkal ezelőtt beszerzett.
„Augusztusban megvásároltam, de rafinált voltam, mert átvittem a szomszéd garázsába, nehogy megtalálja” – árulta el a taktikáját, hozzátéve, hogy a gyerekek hajlamosak kutatni a meglepetések után.
Az ajándékozás menetéről elmondta, hogy a nagyobb dolgokat csak szenteste hozza haza, és azonnal a fa alá teszi. Ilyenkor a gyerekeket beküldi a szobába, ő pedig csilingeléssel jelzi, mikor jöhetnek ki. „Mindenkinek ráírom a nevét az ajándékra, gondolhatod, milyen öröm az, amikor megtalálják azt, amire annyira vágytak” – mondta.
A nevelőszülői lét azonban nem csak örömöket tartogat, az ünnepek alatt is előfordulhatnak nehéz pillanatok, például egy örökbeadás.
– emlékezett vissza. Bár ilyenkor „nagy levegőt vesznek”, az elválás fájdalmas. „Gondolhatod, mit érez az ember szent éjszaka, amikor elviszik a legféltettebb kincsét...” – fogalmazott Ágnes, hozzátéve, hogy a többi gyerek miatt erősnek kell maradnia. „Én neveltem beléjük, hogy a karácsony egy szent dolog, nem szabad, hogy bármi elrontsa az örömüket” – jelentette ki.
A családban jelenleg élő gyerekek életkoráról elmondta: a legidősebb 15 éves, őt csecsemőkorától neveli, a többiek 14, 10 és 9 évesek, a legkisebb pedig egy 9 hónapos baba. Ágnes szerint minden gyerek hoz magával nehézségeket a múltból. „Mindegyik hozzánk érkező gyereknek van egy batyuja, hol nagyobb, hol kisebb, de én úgy élem az életem és úgy próbálom őket is éltetni, hogy amíg a mi otthonunkban vannak, ezeket rakják le” – vallja a nevelőanya.
A legkisebb gyermek, aki hét hónapja érkezett hozzájuk, egy kórházban hagyott csecsemő volt, akinek az állapota kezdetben aggasztó volt.
– részletezte a baba korábbi állapotát. Mióta azonban náluk van, a kicsi állapota rendeződött. „Nálunk jó helyen van, mert mindenki kikapkodja, nem engedjük sírni, éjjel-nappal kézben van, babusgatjuk – amivel kihoztuk a kórházból, már nem létezik” – mondta örömmel.
A testvérek közötti viszonyról Ágnes úgy nyilatkozott, hogy amíg egy családban élnek, addig testvérként tekintenek egymásra, és a nagyobbak is imádják a kicsit. Ugyanakkor már készítik fel őket a baba távozására, hiszen találtak neki örökbefogadó családot. „Ez is egy nagy feladat, hiszen mindezt úgy kell tennünk, hogy azt érezzék, biztonságban vannak, csak a legkisebb megy el, mert találtunk neki egy nagyon szép családot” – magyarázta. Ez lesz a tizenötödik örökbeadásuk, és a gyerekekről készült fotók mind ott sorakoznak a hűtőszekrényen. „A szívünkben mindig ott maradnak, és képzeld, a hűtőnkön ott az összes, egykor nálunk nevelkedő gyerek fotója!” – tette hozzá.
A családban nincsenek tabuk, ha a gyerekek kérdeznek a vér szerinti szüleikről vagy a múltról, Ágnes válaszol nekik, mert szerinte ez is a biztonságérzet része. Fontosnak tartja a tanulást és a nyitottságot. Az ünnepek alatt a közös sütés-főzés tölti ki a napjaikat. „Együtt lenni, de azt tudnod kell, hogy mi éjjel-nappal sütünk-főzünk, ilyenkor karácsony tájékán meg aztán még többet” – mesélte a mindennapokról. Az ünnepi menü töltött káposzta, húsleves és sültes tál lesz. A téli szünetre programokat is szerveznek, idén először mennek színházba, A diótörőt nézik meg.
A vér szerinti szülőkkel való kapcsolatról Ágnes elmondta, hogy nem ellenségként tekint rájuk, és igyekszik a gyerekek számára is megkönnyíteni a helyzetet. „Ők a ti anyucikáitok, én meg csak sima anya vagyok” – szokta mondani a gyerekeknek. Állítása szerint a vér szerinti szülők is elfogadták őt, és értékelik, hogy mindent megtesz a gyerekekért.
Végezetül elmesélte, hogy a gyerekek is meg szokták lepni őt, összegyűjtött zsebpénzükből apróságokat vásárolnak neki.
