HÍREK
A Rovatból

Felfoghatatlan kínzásoknak vetették alá a foglyokat Bassár el-Aszad hírhedt börtöneiben – egyre több eset lát napvilágot

A hétvégén megbukott szíriai rezsim börtönrendszerének módszerei legtöbbször felülmúlták a híres középkori kínzások mértékét és brutalitását is. Cikkünket valóban csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.


Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének összeomlása szörnyű bizonyítékokat tárt fel az ország fogva tartási létesítményeiben elkövetett kínzásokról, visszaélésekről és tömeggyilkosságokról, különösen a hírhedt Szajdnaja börtönben, de más helyeken is. Ahogy a lázadó erők bevonultak Damaszkuszba és megdöntötték Aszad uralmát, megdöbbentő felfedezések kerültek napvilágra, amelyek ráirányították a figyelmet a fogvatartottak éveken át tartó szenvedéseire.

A lázadók harcosai körülbelül 40 holttestet találtak, kínzás nyomaival, a damaszkuszi Haraszta Kórház hullaházában. A videók véráztatta leplekbe burkolt holttesteket mutattak, amelyek közül sokon számokat és neveket tartalmazó ragasztószalag-darabok voltak. Az elhunytak kiléte ismeretlen, de emberi jogi csoportok szerint valószínűleg a Szajdnaja börtön fogvatartottjai lehettek. A Haraszta Kórház állítólag központi gyűjtőhelyként szolgált a holttestek tömegsírokba szállítása előtt.

A „húsfeldolgozóként”, „mészárszékként” ismert Szajdnaja börtön Aszad rezsimjének brutalitását testesítette meg. Az Amnesty International dokumentálta, hogy több ezer foglyot akasztottak fel vagy kínoztak halálra 2011 és 2015 között. A túlélők túlzsúfolt cellákról, napi kínzásokról és kényszerű hallgatásról számoltak be. A létesítmény labirintusszerű kialakítása és földalatti szárnyai rémálomszerű környezetet teremtettek, teljes elszigeteltségben a külvilágtól.

Annak ellenére, hogy kezdetben reménykedtek a Szajdnaja börtön földalatti szintjein rejtett foglyok megtalálásában, a Szíriai Polgári Védelem, azaz a Fehér Sisakosok által vezetett mentőakciók nem találtak titkos cellákat vagy fogvatartottakat. Ez sok családot elkeseredéssel töltött el, akik továbbra is válaszokat keresnek eltűnt szeretteik hollétével kapcsolatban. Jogvédő csoportok becslése szerint Aszad rezsimje több mint 136 000 embert tartóztatott le, akik közül ezrek nyomtalanul eltűntek.

Ahogy a tömegek özönlöttek a börtönökbe, kétségbeesett családok kutattak szeretteik nyomai után. Sokan elhagyott nyilvántartásokat és személyes tárgyakat vizsgáltak át, amelyeket a szabadult foglyok hagytak hátra. Néhány család újra találkozott szeretteivel hosszú évek után, de sokak számára az agonizáló várakozás továbbra is folytatódik.

A hírhed börtön felülnézetből. Fotó: MTI/AP/Ghaith asz-Szajed

Egy nő, Majszun Labut, Daraa városából utazott a Szajdnajába, abban a reményben, hogy megtalálja testvéreit és vejét. Érzelmektől túlcsordulva mesélte a földalatti, oxigénhiányos cellákról szóló pletykákat. Bár ezek a híresztelések továbbra is megerősítetlenek, rávilágítanak arra a hatalmas pszichológiai teherre, amelyet a családoknak kell elviselniük, miközben válaszokra várnak.

Előfordultak olyan esetek, hogy a börtönben kisgyerekeket tartottak fogva, akik édesanyjukkal együtt kerültek oda. Mások arról számoltak be, hogy a börtönből előkerültek között sokan voltak, akik szinte csonttá fogytak, mások gyakorlatilag élőhalottként tengették már napjaikat. Nagy kérdés, hogy közülük sokan vissza tudnak-e integrálódni a társadalomba a megpróbáltatások után.

Az emberi jogi csoportok régóta elítélték Szíria börtönrendszerét, mint az állami terror eszközét. Szökevények és túlélők beszámolói elképzelhetetlen kínzási módszerekről szólnak, beleértve az elektromos sokkolást, szexuális erőszakot és éheztetést.

Az olyan hírhedt kínzási módszerek, mint a „német szék” és a „repülő szőnyeg,” a rezsim kegyetlenségének szinonimáivá váltak. Sok fogoly halt meg kínzás, elhanyagolás vagy kivégzés következtében, holttestüket pedig tömegsírokba dobták.

A középkori kínzásokra emlékeztető „német szék” lényege egyébként az volt, hogy a fogvatartottat egy székre ültették, testét pedig addig hajlították hátra, amíg gerince el nem tört. A „repülő szőnyeg” olyan fadeszkára utalt, amire az áldozatot ráfektették, majd az eszközt lassan összecsukták – elképzelhető, milyen fájdalmakat kellett elviselnie, a legtöbbször addig, amíg abba bele nem halt.

Aszad rezsimje évtizedek óta használta a fogvatartást fegyverként, amely már Bassár el-Aszad apjának, Háfeznek az uralma alatt kezdődött. A rezsim bukása újra előtérbe helyezte Szíria történelmének ezen sötét fejezetét. Nemzetközi szervezetek továbbra is követelik az elszámoltathatóságot a konfliktus során elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekért.

Ahogy a volt fogvatartottak újra találkoznak családjaikkal, és segélyszervezetek tovább keresik a túlélőket, Aszad brutális diktatúrájának hegei mélyen belevésődtek Szíria kollektív emlékezetébe. Sok szíriai számára Aszad rezsimjének vége keserédes pillanat, amelyet a felszabadulás öröme és a jóvátehetetlen veszteség fájdalma jellemez.

A kérdés továbbra is fennáll: vajon a nemzetközi közösség biztosítja-e az igazságszolgáltatást Aszad börtöneinek számtalan áldozata számára, vagy történeteik az idő homályába vesznek? Az eltűntek családjai számára az igazság és az elszámoltathatóság iránti küzdelem még csak most kezdődik, és nagy kérdés, hogy hányan lesznek, akik legalább reménykedhetnek abban, hogy igazságot szolgáltatnak nekik vagy családtagjaik emlékének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk