HÍREK
A Rovatból

Farkas Bertalan: „Már ebben az évtizedben repülhet újabb magyar az űrbe”

Az első magyar űrhajós, aki kijutott, optimista, és szeretné megérni az eseményt. Űrrepülésének 40. évfordulóján Szujó Zoltán beszélgetett vele.


1980. május 26-án, magyar idő szerint este 8 órakor indult el Farkas Bertalan Valerij Kubaszovval a világűrbe, hogy azután május 28-án sikeresen összekapcsolódjanak a Szoljut űrállomással, majd június elején visszatérjenek a Földre.

Kereken negyven évvel ezelőtt ezelőtt jutott ki először magyar űrhajós a világűrbe.

Farkas Bertalannal Szujó Zoltán televíziós újságíró beszélgetett a HungaroControl Facebook-oldalán, élőben.

„Hiszel a sorsban?” - kérdezte a beszélgetés során Szujó Zoltán. „Vagy maga a sors irányít bennünket, vagy valami irányítja a sorsunkat” - válaszolta Farkas Bertalan. „Nem tudom megmondani, de kell, hogy valamilyen törvényszerűségek szerint éljünk, a véletlenben nem hiszek, ami velünk történik, az valaminek a következménye, akár jó, akár rossz.”

Annak idején hét embert képeztek ki Kecskeméten arra, hogy alkalmassá váljon a Szovjetunió által indított Interkozmosz program keretében az űrutazásra. A hét emberből már a szovjet űrbizottság választott ki négy további jelöltet: Magyari Bélát, Buczkó Imrét, Elek Lászlót és Farkas Bertalant. Azután a négyből ketten maradtak: Magyari Béla és Farkas Bertalan, akiknek a felkészülése a Szovjetunióban zajlott.

Utólag nehéz rekonstruálni, miért esett Kubaszovra és Farkasra a választás, de arra napra, amikor közölték a döntést, Farkas Bertalan máig emlékszik. 1978. december 18-án, Csillagvárosba érkezett Satarov altábornagy Moszkvából, és akkor mondák el, ki repülhet a világűrbe.

„Na, azt nem volt könnyű lenyelni sem a Bélának, sem nekem. Neki azért, mert dublőr maradt, de ugyanúgy fel kellett készülnie, bennem meg ott volt a felelősségérzet, hogy olyasmit kaptam, amire az életben nem gondoltam volna, és a küldetés végrehajtása után vissza kell jönnöm épségben.”

A világűrben a feladat legfontosabb része az volt, hogy azokat a ballisztikai paramétereket, amelyeket kaptak lentről, a Földről, fedélzeti mérnökként Farkas Bertalannak kellett kontrollálnia, neki kellett a fedélzeti rendszert pontosítani, beállítani, a rendszert nem volt szabad kiengedni az optimális működési sávból. Ehhez azért nagy összhangra volt szükség a parancsnokkal, Valerij Kubaszovval, mert azért ő irányította az űrhajót, azzal a feltétellel, hogy minden egyes tevékenységet Farkas Bertalan is kontrolláljon. Hihetetlenül nagy volt a bizalmuk egymás iránt, egymás nélkül semmit nem csináltak.

Jól kiegészítette egymást Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan személyisége. Előbbi szerette jobban átgondolni a megoldást mérnökként, utóbbi pedig vadászpilótaként az azonnali megoldásra törekedett.

„Miután visszatértünk a Földre, megöleltük egymást, és Kubaszov azt mondta: Veled még egyszer, bármikor elmennék az űrbe.”

Valerij Kubaszovnak ez volt a harmadik repülése. Tapasztalt űrhajós volt, részt vett a legendás űrtalálkozón 1975-ben az amerikaiakkal, a Szojuz-Apollo programban, már szinte sztárnak számított Farkas Bertalan szemében

Milyen volt az indulás a földről? Farkas Bertalan azt mondta, a start pillanatáig megszűnt a rádióadás, csak zene szólt.

„És az a 9 perc 20 másodperc emelkedési idő, amíg eljutottunk 240 kilométerig, a világűrig, nekem örökkévalóságnak tűnt. Bármelyik másodpercben történhetett volna valami.

A súlytalanságot pedig csak szimulálni lehetett a Földön, vadászrepülőn, de az csak 25 másodpercig tartott.

A valódi súlytalanság csodálatos érzés, leírhatatlan. Kinyújtod a kezed, és mintha nem is a tiéd volna.”

Farkas Bertalan elmesélte, milyen különleges „műszere" volt az űrhajón. „A kislányom piros-fehér-zöldbe öltözött babáját vittem magammal. Előtte egy 30 centi hosszú gumiszalagra felfűztem, és ott volt a két ülésbetét között. Amikor startoltunk, a terhelés miatt a gumiszalag megnyúlt, majd amikor megérkeztünk a súlytalanságba és az űrben repültünk, a gumiszalag visszanyerte a hosszát, de a baba lebegett. Megfogtam, elengedtem, és megint ott lebegett. Na, mondom, itt a súlytalanság. Mondta is Valerij, milyen jó műszert hoztál.”

A tévémaci is ott volt vele, ez sem legenda. És még mesét is kreált hozzá esti meseként a magyar gyerekeknek, hogy hogyan érzi magát a tévémaci a súlytalanság állapotában.

Arra a kérdésre, hogyan teltek a világűrben a napok, Farkas Bertalan azt válaszolta, hogy fent nincsen hétköznap. Minden nap egybefolyt. „8 óra munka, 8 óra szórakozásnak nevezett munka, és a 8 órás alvásból elloptam 3-3,5 órát. Csak lebegtem az ablak mögött, és gyönyörködtem a látványban. A kozmikus éjszakában gyönyörűen ragyognak a csillagok, a kozmikus nappal alatt pedig szépen látszik a Föld.

Az alvás hálózsákban történt, gumiszíjjal szíjazták ki magukat, és a tárgyak rögzítése is fontos volt, mert ha kint maradt egy fényképezőgép vagy fogó, az nekirepül az embernek és erre felébred.”

Arról is beszélt, hogy belé nevelték a kiképzés során, hogy az űrrepülés nem játék, a kockázatokat emiatt megpróbálták a minimálisra csökkenteni és „többszörösen túlbiztosítani a rendszereket”, amelyeknek a működésén az űrhajósok élete múlik. Mert a kockázat még mindig benne van a dologban, még akkor is, ha minimális.

„Az űrrepülés, ahogy beszállsz a repülőbe, addig, hogy visszatérsz és Földet érsz, rizikó. Minden egyes visszatérés egy születésnap.”

Farkas Bertalant visszatérésekor hatalmas ovációval fogadták Magyarországon, és máig érzi a tiszteletet, szeretet.

„Merem állítani, hogy a második magyar űrhajóst, aki majd kijut, azt is ugyanilyen tisztelettel és szeretettel fogadják, mint engem annak idején.”

Szerinte jó úton haladunk afelé, hogy legyen második magyar űrhajós.

„Feltételeztem, hogy én űrhajósként még egyszer a világűrbe nem fogok kijutni, de szeretném megérni, hogy a második magyar űrhajós, akár fiú, akár lány lesz, repüljön. Szeretnék a kiválogatásban, a felkészítésben és a repülés alatt mosolyogva gondolatban velük együtt lenni, és amikor visszajönnek, pezsgőt bontani, megölelni őket.

A magyar űrprogram tudatában én azt mondanám, már ebben az évtizedben repülhet újabb magyar az űrbe.

A kiválogatásban a legfontosabb szempontok közé tartozik a rátermettség, az elkötelezettség, fontos a tudományos háttér, a fizikai felkészültség, az emocionális háttér. Ne féljen egyedül, ne féljen a sok-sok megpróbáltatástól. Szerintem itthon lesz miből meríteni.”

A teljes beszélgetést itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanul tovább – Orbán Balázs külön üdvözölte a politikai aktivistát
Az ellenzéki aktivista az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.


Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) diákja lett szeptembertől – ez az ellenzéki aktivista közösségi oldaláról derült ki. A bejegyzése szerint

az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.

A hírre még Orbán Balázs is reagált a közösségi médiában, külön poszttal köszöntötte Pankotait az egyetemen.

„Örülünk, hogy az NKE-t választottad tanulmányaid folytatásához! Kiváló közösséghez csatlakoztál, amelynek nagyon fontos a hazafias értékek tisztelete és a nemzet szolgálata!”

– fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, aki hozzátette, hogy a tanórák mellett Pankotai Lili értékes tapasztalatot szerezhet minisztériumoknál, és más állami, hon- és rendvédelmi szerveknél, valamint ha szeretne, a tudományos munkába is bekapcsolódhat.

Pankotai Lilit 2022-ben ismerte meg az ország, amikor az október 23-án megtartott pedagógustüntetésen a Szent Gellért téren előadott egy kormánykritikus verset, amely helyenként obszcén kifejezéseket tartalmazott. A tüntetés után kormánypárti médiumok és több kormánypárti közszereplő a pécsi gimnazista kirúgását követelte.

A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, Nyisztor Zsolt másnap közleményben elhatárolódott a fellépéstől. Pankotai Lili ezután távozott a gimnáziumból, és 2022 decemberétől a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban folytatta tanulmányait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmondta, melyik párt nyerte a nyarat szerinte
A politikai elemző szerint a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli változást a nyáron eddig senki sem mért.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán megjelent a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése, ami azt mutatja, hogy megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét. A 21 Kutatóközpont adatai szerint a teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt.

De hasonló következtetésre jutott a Republikon is. A hétfőn megjelent adataik szerint a nyár végén alig mozdultak a számok, de a kormánypárt kicsit ledolgozott a hátrányából.

Török Gábor a Facebook-oldalán foglalta össze, hogy szerinte ki nyerte a nyarat.

„Kijött az újabb nyárvégi felmérés is, és bár a számok minden intézetnél kicsit vagy nagyon mást mutatnak, minden látványos interpretáció (nőtt, csökkent, nyert, vesztett) ellenére a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli (azaz valódi, érdemi stb.) változást a nyáron eddig senki sem mért. Hogy ki nyerte tehát a nyarat? Akinek jó, ha változatlanok az erőviszonyok. És itt már lehet is vitatkozni...”

– fogalmazott a politikai elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Állami pénzből lett bankóriás, de nem az államé lett: így szerezte meg Mészáros Lőrinc az MBH többségét
Hiába fektetett be az állam 136 milliárdot, semmit nem kapott vissza. A pénz Matolcsyék és Mészáros köreihez került – állítja a Válasz Online.


A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.

Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.

A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.

Az állam azonban ezért a befektetésért nem kapott tulajdonrészt.

Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.

A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.

Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.

A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
21 Kutatóközpont: Megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét
A 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése szerint a Tisza Párt 34, a Fidesz 26 százalékon áll a teljes népesség körében.
Fotó: SZMO/Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 03.



A teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt a 21 Kutatóközpont adatai szerint - írja a 24.hu.

A 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése szerint

a Tisza Párt 34, a Fidesz 26 százalékon áll a teljes népesség körében.

Ez azt jelenti, hogy a Fidesz tábora egy, a Tiszáé két százalékponttal nőtt a június végi méréshez képest.

A pártot választani tudók között a Tisza 48, a Fidesz 38 százalékot kapna.

Ebben az esetben csak a Fidesz értéke változott júniushoz képest, 1 százalékponttal.

Ezek az elmozdulások a hibahatáron belül vannak, a két nagy párt táborának mérete érdemben nem módosult - jegyzik meg.

A két nagy párt mellett a Mi Hazánk áll a legközelebb a parlamenti küszöb átlépéséhez: a pártválasztók között 7, a biztos szavazó pártválasztók között 5 százalékon áll, hasonlóan a júniusi eredményhez.

A Demokratikus Koalíció támogatottsága csökkent: a pártválasztók között 4-ről 2 százalékra, a biztos szavazó pártválasztók között 5-ről 2 százalékra. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig megelőzte a DK-t: a pártválasztók között 3 százalékon, a biztos szavazók között 4 százalékon áll.

A demográfiai különbségek hasonlóak, mint korábban. A Fidesz az idősebb, kistelepülésen élő, alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók között népszerűbb az átlagnál. A Tisza a férfiak, a nagyvárosiak, a magasan képzettek és a fiatalok között erősebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET: