KULT
A Rovatból

„Ez egy gyomros A besúgónak” – alkotókat kérdeztünk az HBO-ügy kapcsán

Thuróczy Szabolcs legjobban A besúgót sajnálja, Mátyássy Áron rendezőnek az a fajta közszolgálati szemlélet fog hiányozni, amit az HBO tartalmai képviseltek a magyar médiapiacon.


Ahogy mi is megírtuk, az HBO egy központi döntés következtében felhagy a közép-európai tartalomgyártással. Az is meglepett sokakat, hogy június 29-én minden előzmény nélkül nélkül lekerült az HBO Max kínálatából a magyar gyártású A besúgó című sorozat, ahogy az Aranyélet harmadik évada, és más európai gyártású sorozatok is.

Balsai Móni így reagált Facebook oldalán:

Megkérdeztünk néhány további alkotót, hogyan érintette őket az HBO döntése.

Thuróczy Szabolcs megkeresésünkre elmondta, hogy ő is csak egy nappal a hivatalos bejelentés előtt értesült az HBO döntéséről:

– A producerünk hívott egy nappal korábban, hogy nyilvánosságra került volna az HBO döntése. De így is váratlanul ért.

Arra ugyan számítottunk, hogy bizonyos későbbi projektek így meghiúsulhatnak, de arra nem, hogy szinte retorziószerűen letörölnek minden korábbi tartalmat is a felületükről.

Tudni kell ehhez az is, hogy ez a döntés egész Kelet-Közép-Európát, Skandináviát is érintette. Nagyon kis pontok vagyunk mi ebben a dologban, fogalmunk sincs, hogy mi lehet ott a háttérben. Dollármilliárdokról van szó, nem forintokról, amit gyakorlatilag lehúztak a vécén.

– Úgy érzem, téged nagyon szíven ütött a dolog.

– Bevallom, csak később gondoltam bele, miután olyan sokan kérdezték. Addig ez nem volt annyira megrázó. De végiggondoltam, milyen sok mindent köszönhetek az HBO-nak az elmúlt 10-12 évben. Az ember persze bizakodik, hogy vissza lehet ezeket a tartalmakat valahol másképpen csempészni, hogy az emberek láthassák.

– Mit jelentett a szakmának az HBO?

– Európai hangulat volt. Kimagaslóan szervezett, világszínvonalú magyar stáb. Megbízhatóságot adott, nyugalmat, nem volt kapkodás, nem volt vergődés, nem volt hiszti. Nem kellett megfelelni, alkalmazkodni, ami óriási szabadságot adott az alkotóknak.

Amit legjobban sajnálok, hogy így A besúgó jövője is kétségessé vált, hiszen jött volna a második évad.

Öt évet ugrott volna a történet, 1990-be. Reméljük, hogy nem töri le a szárnyát Szentgyörgyi Bálintnak ez a gyomros. De ő annyira ügyes és tehetséges, hogy meg fogja találni a módját, hol lehetne folytatni.

– Én is csak a sajtóból értesültem róla. De én olyan régen voltam kapcsolatban az HBO-val személyesen, hogy ez nem feltétlenül meglepő – mondta megkeresésünkre Simon Kornél.

– Persze ettől függetlenül megdöbbentett. Történt már ilyen, hogy az HBO kivonult a magyar tartalomgyártásból. Ezzel együtt, a mostani döntésnek vannak olyan aspektusai, amelyek számomra is érthetetlenek.

A besúgó például még egyáltalán nem futotta ki a formáját. Egy ilyen tartalomszolgáltató esetében joggal számíthat arra a forgalmazó, hogy egy ilyen új alkotás, különösen az elmúlt hónapok hírverését látva, még bevonzhat új előfizetőket.

Nem értem, miért kell ezt ilyen hipp-hopp, ráadásul bármiféle előzetes figyelmeztetés nélkül megszüntetni.

– Téged nem csak színészként érint, hiszen a Zuniverzum is az HBO-n futott.

– Így van, de az is egy lezárt történet. Született egy szerződés, megkaptuk az ellenértéket, és azóta saját életet él a film.

– Egy ilyen döntés hogy érint alkotóként? Rosszul esik, vagy ezek számodra már lezárt történetek, továbbléptél?

– Abban a tekintetben mindenképp rosszul esik, hogy az HBO egyet jelentett a minőségi tartalomkészítéssel Magyarországon is. Ráadásul független tartalomkészítésről beszélünk, nem kellett egyik politikai oldallal sem jóban lenni. Ami jó ötletnek tűnt, az lehetőséget kapott.

Maga a gyártás leállítása egyébként nem annyira meglepő, mert már A besúgó előtt is tartalomgyártási moratórium volt. Hozzáteszem, a történetet én is csak a „zuhanyhíradóból” ismerem, de állítólag amikor feltűnt A besúgó forgatókönyve, akkor az HBO fejesei – azt nem tudom, hogy a régióban, vagy felsőbb szinten – úgy döntöttek, hogy ezt mindenképp meg kell csinálni Magyarországon, magyar szereplőkkel, ezért gyakorlatilag felfüggesztették ezt a moratóriumot.

Ez persze reményt adott nekünk, a többi alkotónak is, hogy ha előállunk valami igazán jó ötlettel, akkor azért az HBO-hoz lehet fordulni vele.

Azt gondolom, hogy ezzel a döntéssel nem csak az alkotók, hanem a nézők is szegényebbek lettek, hiszen nagyon sok minőségi tartalomtól fosztották meg őket.

Mátyássy Áron, az Aranyélet és a Besúgó rendezője elmondta, hogy az HBO döntésének részleteiről és hátteréről nem beszélhet, mivel titoktartási szerződés köti. Arról viszont szívesen mesélt, mit jelentett az HBO-val dolgozni.

– Nagyon jó körülmények között, jó csapattal dolgozhattam az HBO-nál. Szerettem, hogy fogaskerék vagyok egy gépezetben, nem pedig valami magányos ronin, ahogy néha egyéb forgatásokon tudja magát érezni egy rendező.

Mindenki a lehető legjobb végeredményt akarta létrehozni. Sok mindent ki lehetett próbálni, nagyon jó anyagi körülmények között alkothattunk.

Amit leginkább becsültem az HBO-ban, hogy közszolgálati munkát végeztek.

Olyan tartalmakat készítettek, amelyek a magyar közelmúltra vagy akár jelenre reflektáltak, vitát generáltak, elgondolkoztattak, de közben szórakoztattak is.

Ezek a tartalmak jellemzően kicsit háttérbe szorultak a magyar médiapiacon az elmúlt években. Jó érzés volt olyan sorozatokat készíteni, amelyek relevánsak, hatásuk van a közönségre.

És ez nem csak az Aranyéletre, vagy A besúgóra igaz, hanem a Terápiára, a Társas játékra, és a remek HBO-s dokumentumfilmekre is. Társadalmilag karcosabb témákat is megpiszkáltak, nem riadtak vissza ezektől piaci óvatosság miatt.

Nekem ez az aspektusa fog nagyon hiányozni a HBO saját gyártású tartalmainak, de bízom benne, hogy ez a fajta hozzáállás, gondolkodásmód valamilyen formában azért még teret kap a jövőben is Magyarországon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk