FELFEDEZŐ

Évek óta gipszkarton falat eszik egy michigani nő, senki nem tudott a függőségéről

Nicole már az ízük alapján meg tudja különböztetni a gipszkarton falakat.
Fotó: tlc uk/YouTube - szmo.hu
2021. október 27.


Link másolása

Közel ezer négyzetméternyi gipszkarton falat evett meg saját házában hét év alatt egy amerikai nő – írja a Daily Star. Nicole-nak már akkora rutinja van a falevésben, hogy az egyes falak ízét is meg tudja különböztetni.

A michigani Nicole furcsa függősége a krétával kezdődött, ám hamar a gipszkarton felé fordult.

„Imádom a gipszkarton falak illatát, textúráját, ízét. Általában hetente 3,2 négyzetméternyit eszek meg”

– mondja a nő, aki saját otthona mellett a barátai és a nagymamája lakásából is szokott nassolni.

Nicole azt is elmondta: a függősége, amiről a környezetében senki nem tud, az édesanyja halálakor érte el a mélypontját. Egyedül nagybátyjának vallotta be az igazságot, aki sürgette, hogy kérjen orvosi segítséget. A gipszkartonfalban üvegszálak, sav és szilícium-dioxid található, ami kiválthat allergiás reakciókat, hasmenést és akár rákos megbetegedést is.

Az orvosi konzultáció során a nő bevallotta, elsősorban a szorongását csillapítja a falevéssel. Dr. Theresa Vettese elmondta:

„Az egyik legsúlyosabb dolog, ami megtörténhet, hogy elzárul a bélrendszere, ami nagyon komoly következményekkel járhat. A gipszkartonban található összetevők mérgezőek, és a későbbiekben rákot okozhatnak. A jó hír, hogy nem találtam betegségre utaló tünetet, ám ha nem áll le, a jövőben bizonyára kialakul majd.”

Nicole-t megrázta az orvosnál tett látogatás, aminek hatására úgy döntött: megpróbál szembenézni a függőségével.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
Hátborzongató üzenetet hagyott egy nő, miután 27 percig halott volt, és újraélesztették
A kórházban magához tért a klinikai halál állapotából az amerikai nő, és azonnal papírt kért, és ráírt valamit. Majd elmondta, mire emlékszik azokból a percekből.

Link másolása

Mi történik, ha meghalsz? Erre valójában senki nem tud biztos választ. Vagy mégis?

Van néhány ember, akik talán jobban értik, mi vár ránk a halál után, mert ők valóban megtapasztalták.

Sokszor hallani olyan emberekről, akiknél beállt például műtét közben a klinikai halál, majd újraélesztették őket, és furcsa látomásokról számoltak be utána.

Tina Hinesnak még 2018 februárjában állt meg a szíve, és férje, Brian hiába próbálta újraéleszteni, meghalt.

A kórházba menet Tinát hatszor élesztették újra az orvosok, összesen 27 percig volt a klinikai halál állapotában.

A kórházi intubálás után azonban felébredt, és azonnal tollat ​​és papírt kért, hogy leírhasson egy baljós üzenetet a családjának.

Tina alig olvasható kézírással írta az „igazi” szót írta le. Később az AZfamily.com-nak azt mondta, hogy "Annyira valódi volt, a színek olyan élénkek voltak."

Azt mondta, hogy látott egy alakot, akit ő valamiért Jézusnak hitt, persze az ehhez hasonló élmények nem is olyan ritkák.

A legtöbb ember egyébként nem emlékszik arra az időszakra, amikor technikailag halott volt, mindössze 10-20 százalékuk tapasztal valamilyen élményt ezalatt.

Bár a víziók misztikusnak tűnnek, a tudósok egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy kiderítsék, mi történik ezekben a halálközeli élményekben valójában.

A Michigani Egyetem kutatói 2013-ban végeztek vizsgálatot néhány patkányon. Az agy aktivitásának felfutása közvetlenül a halál előtt magasabb, mint a leginkább éber, tudatos állapotban.

A tanulmány vezetője, Dr. Jimo Borjigin, a Michigani Egyetem munkatársa azt mondta:

"Sokan azt gondolták, hogy az agy a klinikai halál után inaktív vagy hipoaktív, kevesebb aktivitással, mint az ébrenléti állapotban, mi viszont azt mutattuk ki, hogy ez egyáltalán nem így van.

"Az agy sokkal aktívabb a haldoklási folyamat során, mint az ébrenléti állapotban."

A kilenc patkányt megfigyelés alatt tartották, amíg elpusztultak, és a szívük megállása utáni 30 másodpercben a magas frekvenciájú agyhullámok meredek növekedését mérték.

Lehetséges, hogy Tina és társai tapasztalatai csak a magas frekvenciájú agyhullámok hirtelen megugrásának az eredménye?

Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
Horror az autópályán: leesett egy Tesla kormánykereke menet közben
Szerencsére nem lett belőle tragédia. A Tesla viszont nem hajlandó visszavenni a kocsit, sőt, először a javítás árát sem akarták állni.

Link másolása

Egy amerikai férfi először nagyon örült annak, hogy végre megvette a Tesla Y típusú autóját. Egy ilyen autó 54 ezer dollárba (azaz 19 milliárd forintba) kerül. Azonban alig egy hét után kellemetlen meglepetés érte:

vezetés közben leesett a kormány

- írja az UNILAD.

Az ijesztő esetről Prerak Patel a Twitteren számolt be.

"Éppen egy autópályán vezettem, mikor hirtelen leesett a kormánykerék. Szerencsém volt, nem jött mögöttem senki, biztonságosan meg tudtam állni" - írta.

Autómentők segítségével elvitték a kocsit abba az üzletbe, ahol vette. Ezután viszont a Tesla 103 dollárt (36 ezer forintot) számlázott ki neki a hiba javításáért.

"Miért nekem kellene kifizetnem egy gyári hiba javítását? Alig egy hét után nekem számlázzák ki a hibás kormánykerék javítását. Nem a cég felelőssége, hogy helyrehozza? Nagyra értékelném, ha visszakapnánk a szerviz árát, és a kocsit sem akarjuk megtartani, mert már nem érezzük magunkat biztonságban benne"

- írta.

A bejegyzésben ráadásul megjelölte a Tesla vezérét, Elon Muskot is. A javítás árát végül visszatérítette a Tesla, az autóét viszont nem, és ki sem cseréltek egy másik járműre.

A Tesla ugyanis 2020-ben megszüntette azt a lehetőséget, hogy a vásárlók 7 napon belül visszavihessék a megvett autókat.

A cég ügyfélszolgálata azt javasolta neki, hogy vegye fel a kapcsolatot az értékesítési osztállyal, hogy megbeszéljék a lehetőségeket - írja a The Drive.

Nem ez volt az első ilyen eset a vállalat történetében: 2020-ban alig egy hónap használat után esett le egy Tesla 3-as modell kormánykereke.

A cég másnap visszaadta a tulajnak az autót, ezúttal már a helyesen rögzített kormánnyal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban, a napsütés ellenére sem mentek vissza a medveházba
Örömmel fogadták a kikészített finomságokat, és az alvás helyett inkább az evést választották.

Link másolása

A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barna medvéket és hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek.

Csütörtök reggel a gondozók kicsit aggódtak, mert a vadaspark két medvéje, Mici és Ursula bevackolták magukat a medveház sarkába, és aludtak, nem tűnt úgy, mintha előbújnának. Délelőtt azonban

kimásztak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, madarin, alma, körte, szőlő és hal várta az állatokat.

A napsütés ellenére a két nőstény nem ijedt meg az árnyékától, enni kezdtek. A legjobban - a hal mellett - a gyümölcsök ízlettek nekik, amiből a gondozók a tél feliratot rakták ki. Így csakhamar a két medve meg is ette a telet.

A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik. Az egyik szerint Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap.

Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanerre a következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket:

ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.

A barna medvék - szemben a mókusfélék közé tartozó mormotákkal, melyeket a vadaspark szomszédos kifutójában gondoznak - valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Időnként azonban - általában enyhébb, napsütéses időben - kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

VIDEÓ: A medveles


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
Túl sokat szexel, és ebbe szó szerint belehal egy veszélyeztetett állat
A hím erszényesnyestek hajlamosak a végkimerülésig hajtani magukat a párzási időszakban, csak hogy találjanak maguknak egy nőstényt.

Link másolása

Egy új ausztrál tanulmány szerint az erszényesnyestek hím példányai egyáltalán nem pihennek a párzási időszak alatt, alig alszanak, ezért alig egy évet élnek. A nőstények viszont jóval kényelmesebbek, nem sietnek párzani, így ők akár négy évig is élnek.

A tudósoknak már korábban is feltűnt, hogy a hímek sokkal rövidebb ideig élnek, mint a nőstények, ezért egy apró hátizsákban nyomkövetőket és sebességmérőket helyeztek az állatokra a párzási időszak alatt, és hét héten át figyelték a mozgásukat.

A vizsgált hét hím ennek az időtartamnak alig 8%-át töltötte pihenéssel, a nőstények viszont háromszor annyit, 24%-ot.

A hímek rengeteget mozogtak, volt, amelyik egy éjszaka alatt körülbelül 10 kilométert tett meg.

A húsevő erszényesnyestek veszélyeztetett állatok, és életükben csak egyszer szaporodnak, utána elpusztulnak. A hímek nagyjából 600 grammot nyomnak, és körülbelül akkorák, mint egy házimacska.

Viszont a párzási időszak alatt kifáradt hímek legyengülnek, lefogynak, agresszívek és felelőtlenek lesznek
- írja a LADBible.

"Könnyű prédák lesznek, nem tudják például kikerülni a járműveket, vagy egyszerűen belehalnak a kimerültségbe" - nyilatkozta Joshua Gaschk, a tanulmány egyik szerzője.


Link másolása
KÖVESS MINKET: