KULT
A Rovatból

"Előtör belőlünk egy fura vadállat, vagy egy szorongásos részünk, és lenyomja az összes többit"

Komédia, de a legfeketébb fajtából. A Centrál Színház legújabb bemutatója a Tökéletlenek. Nagy-Kálózy Eszterrel, Pokorny Liával és Rudolf Péterrel beszélgettünk róla.


A Centrál Színház legújabb bemutatója David Lindsay-Abaire amerikai szerző Tökéletlenek című darabja, amelyet Szikszai Rémusz rendezett a Kisszínpadra. A darab félreértések sorozata, amelyek krimivé állnak össze. Szerepeikről, az előadás rejtett mélységeiről beszélgettünk az egyik utolsó próba után Nagy-Kálózy Eszterrel, Pokorny Liával és Rudolf Péterrel, akire a hölgyek rátestálták az az első szó jogát.

Rudolf Péter: Jó műfaji megjelölés a „fekete komédia” a darab logikáját tekintve. A Tökéletlenek cím is lefedi azt, hogy lelki és testi problémákkal küszködő emberek próbálnak egyről kettőre jutni és boldogok lenni. Ez egyszerre groteszk, mert látjuk a torzulásaikat, és „a legszebb öröm a káröröm”, és sajátos módon szórakoztatják a Homo Sapiens minden tagját, és közben iszonyúan fájdalmas, hiszen arról szól, amiről az egész nyomorult életünk, hogy megtaláljuk a helyünket. Az én figurám többszörösen hányatott sorsú – túl azon, hogy ennek oka van és „megdolgozott ezért”…Mivel krimiről van szó, csak annyit árulhatok el, hogy a néző együtt éli át Liával, ahogyan mozaikkockákból összerakja a múltját, mi pedig az ő életének vagyunk dominókockái.

Nagy-Kálózy Eszter: Körülveszik őt azok, akik blokkolják, akik nem akarják elmondani az igazságot, és én vagyok az egyetlen, az anyja, aki mindent tudok, és ismerem a történet összes szereplőjét. Ezt próbálom elmagyarázni, és alig értenek belőle valamit. Ez is része a darab fekete humorának.

Pokorny Lia: Az amnézia különleges reakciója az agynak. Egyszer csak leválasztja az emlékeket, mert azok olyan fájóvá válnak, hogy nem bírná el, ha állandóan ott lennének az ember előtt. Mi történik olyankor, amikor hirtelen kikapcsolnak, hogy ne akarj emlékezni?

Az egészben az a tébolyító, hogy Claire nem akar emlékezni, és közben megveszekedetten próbál mégis emlékezni. Azt vettem észre, hogy elképesztő fáradtság az én agyamnak is ebben benne lenni, olyan, mintha kétfelé húznák az agyamat: egyszerre akarom és nem akarom a valóságot. Melyik fog győzni?

A darab vége felé ugyan kimondom, hogy akarok emlékezni, de ki tudja, hogy a legeslegvégén tényleg megtörténik-e ez? Mi az a súly, amit az ember elbírhat, és mi az, amire azt mondja: akkor is tudni akarom, hogy ki vagyok, hogy honnan jöttem, tudni akarom, mert ezektől az emlékektől és tapasztalatoktól vagyok az, aki vagyok. Csak aztán hol van az a pont, amikor megint jó lesz kiszállni, és öntudatlanul létezni? Számomra ez nagyon érdekes játék a darabban. Kicsit olyan, mintha Claire „lelki világtalan” lenne. Bárki bármit mond, azt kénytelen vagyok elhinni. Valaki odarak a kezembe egy bögrét, azt mondja rá, hogy „bögre” és én nem kérdőjelezhetem meg. Egyszer csak megszűnnek a tapasztalataim arról a világról, amiről ők beszélnek, csak furcsa benyomások és érzékelések maradnak. Egészen kiélezett idegrendszerrel kell folyamatosan létezni, amiben csak egy tekintet, egy hang, egy gesztus, vagy a mondatok mögötti gondolatok azok, amit igazán érzékelünk. Egy nagy fekete üresség, meg egy nagyon nagy bizalom valahol gyermekké tesz, másfelől viszont nagyon felnőttnek kell lenni, hogyha felelősséget akarunk vállalni azért, hogy megtudjuk: kik vagyunk.

-Rudolf Péter: Az én figurám hisz abban, hogy meg tud változni, miközben zsigerileg képtelen rá. Sokan vagyunk így. Nagyon érdekes az a helyzet, hogy amikor az ember rálát önmagára, mik azok a keretek, ameddig el tud szakadni saját génjeitől, kromoszómáitól, alkatától. Azt szoktuk mondani, hogy sorsunk előre meg van írva, és a biológia is gyanúsan azt mondja, hogy csak egészen vékony réteg az, amit tanulunk, „a hagymának a legszéle”, és valójában az a döntő, amit összeszedtünk az őseinktől.

-N.K.E: Én vagyok az egyetlen tiszta figura, aki aggódik, és kétségbeesetten keresi a megoldást: hogyan védje meg a lányát ebben a helyzetben? Közöttünk az első pillanattól kezdve működik a feltétel nélküli bizalom. Nyilván ott van az az érzelmi szál, amiről ő ebben az állapotában nem is tud, de az érzelmek valahol emlékeznek.

-„Megváltozásra” való képességünk valójában nem arról szól-e, hogy többféle én van bennünk, minden azon múlik, hogy melyik én kerekedik felül? Ami pedig az amnéziát illeti: ha úgy akarjuk, valamennyien szelektív amnéziások lehetünk.

P.L: Többféle személyiségünk van, de azért van egy domináns, ami felülírja a többit. Vagy inkább azt mondanám, hogy sokfélék szeretnénk lenni. Az életünk folyamán gyakran tetszik nekünk valaki, példának tekintjük, és szeretnénk kipróbálni, hogy milyen lenne, ha olyanok lennénk. Nagyon szépen ki tudunk alakítani egy olyan személyiségrészt, ami el tud kezdeni úgy működni. Azt is tudom, hogy magamból mi az, amit szeretek és elfogadok, és azt szépen meg is tudom formálni és előtérbe helyezni. De lehet valahol hátul egy nagyon erősen domináns énünk, akit kevésbé tartunk szerethetőnek, és azt jól elzárjuk egy sötét szobába. Csak amikor nem tudjuk ezeket a személyiségeket cserélgetni aszerint, hogy mi áll jól, vagy mi a menő, hanem olyan állapotba kerülünk, amikor nincs erre lehetőségünk, mert történik egy hirtelen változás, egy sokkos helyzet. Ekkor előtör belőlünk egy fura vadállat, vagy egy szorongásos részünk, akiről nem akarunk tudomást venni, akit nem tudunk feldolgozni és lenyomja az összes többit.

NK.E: Hát erre van a színpad… mázlisták vagyunk, mert azzal, amivel kacérkodunk, itt-ott még kipróbálhatjuk. De ahogy korosodik az ember, próbál egyet faragni magából. Na, ez vagyok én, most már megbékélek magammal…

R.P.: Erre mindig csak Balzacot tudom idézni, imádom ezt a mondatát. „Mindnyájan ismeretlenül halunk meg.” Az ember csak bizonyos helyzetekbe kerülve tudja meg, hogy valójában kicsoda. Mind hiszünk és remélünk önmagunkról valamit, tartást, erőt. Ezért nem szeretem, amikor bizonyos történelmi helyzetekben pökhendien, elítélően beszélünk valakiről, hogy „gyáva volt”. A mi generációnk, hál’istennek, bizonyos világégéseket megúszott. Persze mostanában adódnak egyre élesebb helyzetek, és felmerül a kérdés, hogy ki az, aki feláll, ki az, aki megállítja a másikat, és ki az, aki nem…

Az viszont óriási szerencse, hogy az ember tud felejteni. Nagyszerű találmány, akár az Úristen hozott össze bennünket, akár egy remek programozó. Hálásak lehetünk érte, mert ha az ember jelenidejűnek élné meg egész életét, nagyon pocsék érzés lenne.

Itt nyilván olyan sokk éri Liát, amitől ő lehúz egy rolót, de aztán próbál félrehúzni egy függönyt, hogy rálásson önmagára. Egyébként a Tökéletlenek iszonyúan szemtelen darab. Olyan, mintha Woody Allen, Strindberg és Goldoni összeültek volna, és kicsit piásan letették volna Rémusz kezébe. Nagyon élvezzük, és ez a nehézsége is, hogy hol a határ: a darab éles helyzetek sokaságát produkálja, de közben azon lavírozunk, hogy ez a szemtelen humor ne essen áldozatul. Ebben valószínűleg a nézők is tudnak majd segíteni.

-Az anya nem tud beszélni, de a szereplők közül senki sem tud igazán kommunikálni a másikkal, mert mindenki valamilyen szerepet játszik.

NK.E: Szerepet játszik, hazudik, elken…Rémusz azt mondta, hogy neki a darab az erőszakról, a családon belüli erőszakról is szól, de nekem arról is, hogy egyszerűen nem tudunk beszélni egymással. A darabban mindenkinek megvan a maga oka arra, hogy miért nem tud beszélni, vagy mit nem tud elmondani.

Így beszélnek el egymás mellett, más történetet találnak ki, úgy tesznek, mintha…Nem tudunk, vagy nem akarunk, vagy nem merünk egymással kommunikálni.

Miközben mindenki nagyon vágyik arra, hogy megértsék. De csak őt…

-Szellemes megoldás, hogy a színpadot Ti magatok rendezitek át egy-egy jelenet után, miközben csodás zenék szólnak a 60-as évektől napjainkig…Ez egyfajta távolságtartás?

NK.E: Egyrészt igen, meg a helyzet is szülte, hogy át kell rendezni a színpadot, és akkor miért ne használjuk ki ezt a lehetőséget arra, hogy valami pluszt is belecsempésszünk? És ez túl is nőtte magát. Már nemcsak arról szól, hogy behozzuk a díszleteket és kimegyünk, hanem ezekből minitörténetek lettek. És egy kicsit mindig könnyítenek azon a súlyon, amit a darab ránk és a nézők hátára is rápakol. Ezek alatt jó nagy levegőt lehet venni, és újra megmerítkezni valami őrületben…

R.P.: Lehet, hogy ez fel sem merült volna, ha van egy forgószínpad. Így lehet egy nehézséget egy jó gondolattal erénnyé kovácsolni. A tárgyak, amelyek Lia körül jönnek-mennek, szolgálják a darabot, ahogy ő ott áll a kirakós játék közepén. Én régen éreztem ilyen „főiskolás” hangulatban magamat, nagyon jó közösségformáló erő. Sokkal jobb így részt venni egy ügyben, mert a koncentráció fókusza továbbra is az előadáson marad, remek hangulatot élünk át ezekkel a zenékkel, vagy a bábozással, amit szintén mi csinálunk. Javasolni fogom nagy multicégeknek, hogy csapatépítési tréning helyett közös átdíszletezést csináljanak…Ilyen produkciókkal lehet igazi társulattá válni!

-Mostanában egyre gyakoribbak azok a darabok, amelyekben nincsen szünet. A tempó egyre fokozódik, a nézőnek már-már kapkodnia kell a fejét az egyes fordulatok után. Van-e esetleg valami támpont, amit a poénok lelövése nélkül tudni adtok a nézőknek?

R.P.: Megfoghatatlan, hogy mi történik nézőtér és a színpadon lévők között. Egy vígjáték esetében a párbeszédek közti szüneteket átírja egy-egy nevetés, ami akusztikailag beleszól a darabba. Ezeknek megvan a maguk ritmusa, de az baj, ha ezek a ritmusok túlpörögnek. De gondoljunk bele, hogy amikor manapság tv-t nézünk, alul megy a tőzseindex, jönnek az egyéb hírek…Lehet, hogy szegény nagyikám, ha feltámadna és beülne, bajban lenne, de a mai a nézőknek ez a ritmus már evidencia.

P.L: Rémusz is gondolkodott azon, hogy egybe játszottuk-e a darabot, vagy szünettel, de nagyon nehéz lett volna megtalálni azt a pontot, ahol megállunk. Ha húsz percre kiesnénk a játékból, lehet, hogy a néző nehezebben találna vissza…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ilyen még nem volt: Majka versenyzője esett ki az X-Faktorból, megvan a három döntős
A rapper csapatából eddig mindig továbbjutott mindenki, most azonban Farkas Ancsi búcsúzott a versenytől. A jövő heti döntőben három versenyző küzd meg a győzelemért.
DKA – Fotó: RTL - szmo.hu
2025. november 30.



Szombat este kik küzdhetnek meg az X-Faktor fődíjáért a jövő heti fináléban.

Az elődöntőben Farkas Ancsi számára ért véget a megmérettetés, így a döntőbe Belano, Varga Imi és a Tonix Honix jutott be.

A továbbjutásról ezúttal is a székes rendszer és a nézői szavazatok döntöttek. Az este során a mentorok székeket oszthattak a továbbjutóknak.

Belano és Varga Imi viszonylag hamar biztosították a helyüket, a harmadik továbbjutó sorsáról azonban a közönség döntött: a nézők a Tonix Honixot szavazták be a döntőbe, ezzel Farkas Ancsinak kellett búcsúznia.
Ezzel megtörtént az, amire az idei évadban még nem volt példa: Majka elveszítette az egyik versenyzőjét. A rapper csapata az elődöntőig menetelt teljes létszámban.

Az este különlegességét a sztárduettek adták: Varga Imi a műsorba 15 év után a visszatérő Takács Nikolasszal, Farkas Ancsi Nikával, Belano VZS-zel, a Tonix Honix pedig az Éberkómával lépett színpadra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Kenedi János
78 éves korában érte a halál az írót, Budapest díszpolgárát. A hírt Karácsony Gergely főpolgármester közölte, aki egy személyes emléket is megosztott róla.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. november 28.



78 éves korában elhunyt Kenedi János író, műkritikus, Budapest díszpolgára - közölte Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

„Ő őrizte azt a töltőtollat, amivel a főpolgármesteri eskümet aláírtam. Bibó István tulajdona volt, halála előtt Jánosnak ajándékozta, tőle jutott hozzám.

Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé. Kenedi János pedig egész életében tartotta magát ahhoz, amit Bibó úgy fogalmazott: »a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést«” – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony szerint Kenedi a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként küzdött a diktatúra ellen, a rendszerváltás után pedig azért, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta Karácsony.

Kenedi János szervezője volt a magyar társadalom problémáiról rendezett 1985-ös monori tanácskozásnak, valamint az 1956-os forradalomról 1986-ban tartott illegális konferenciának. 1979-ben, Bibó István temetésén Illyés Gyula mellett ő mondott beszédet. Előkészítette Bibó összes munkáinak kiadását is. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, valamint a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársaként dolgozott.

2007 és 2010 között ő vezette azt a bizottságot, amely az állambiztonsági iratok levéltári átadását vizsgálta, és amelyet a köznyelv Kenedi-bizottságként ismert. A testület 2008-ban egy több mint 400 oldalas jelentést adott át a kormánynak, amelyben számos jogszabályi változtatást sürgettek a múltfeltárás érdekében. A bizottság megbízatása 2010 decemberében szűnt meg. Karácsony Gergely szerint Kenedi a rendszerváltás után azért küzdött, hogy a diktatúra titkai ne legyenek a demokrácia titkai is. „Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre már” – írta a főpolgármester.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Lengyel Johanna nyerte meg az idei Megasztárt
Mestere, Marics Peti szerint az énekesnővel hatalmasat nyer a hazai zeneipar. A sokat kritizált Ádám Attila a második helyig jutott.
DKA – Fotó: TV2 - szmo.hu
2025. november 30.



Szombat este tartották a Megasztár idei évadának döntőjét, amely végén Lengyel Johannát hirdették ki győztesként.

A fináléban a négyes mezőnyből először Kedl Olívia, majd PYFU esett ki. A végső párbajt Lengyel Johanna nyerte Ádám Attila ellen, akit az első élő adás óta kritizáltak a zsűritagok és a nézők egyaránt.

A döntőben a versenyzők produkciói mellett a mesterek is színpadra léptek, Tóth Gabi és Curtis például közösen adtak elő egy Edda-dalt.

Lengyel Johanna 40 millió forintot nyert, emellett első saját dalát és videoklipjét Los Angelesben, a Paramount Recording Studios-ban rögzítheti. A győztes fellép a jövő évi STRAND Fesztiválon, és egy hároméves ösztöndíjat is kapott a Kodolányi János Egyetem Modern Zenei Tanszékére.

A TV2 extra jutalmat is felajánlott: a legjobb öt helyezett Rúzsa Magdi Aréna-koncertjének előprogramjában léphet fel.

Lengyel Johanna nem most kezdte a zenei pályát, Jaylenn művésznéven már évek óta aktív, saját dalai is megjelentek. A műsor alatt egy interjúban fogalmazott a céljairól:

„Nem azért jöttem, hogy nyerjek, hanem hogy megismerjem magam.”

A verseny ideje alatt nehézségekkel is meg kellett küzdenie, betegség és gyász is nehezítette a felkészülését.

Johanna mestere Marics Peti volt a tehetségkutatóban, aki a döntő végén azt mondta, az énekesnővel „hatalmasat nyer a magyar zeneipar”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Majka bocsánatot kért Gáspár Lacitól, Valkusz Milán "levizelte magát" – ilyen volt az X-Faktor negyedik élő show-ja
Tóth Andi szépségének dicsérete és a műsorvezetők poénkodása most sem maradhatott el. Majka versenyzőjét pedig még a „fantasztikus” Nika sem mentette meg a kieséstől.


Hamarosan vége az idei X-Faktornak. Már csak két mentornak van esélye a végső győzelemre, hiszen az előző héten Valkusz Milán után Gáspár Laci is elvesztette az összes versenyzőjét. Érdekes helyzet lenne, ha tiszta Majka-csapat döntő alakulna ki, azt hiszem, ilyesmire még nem volt példa.

Már megszokhattuk, hogy a két műsorvezető, Miller Dávid és Pápai Joci minden adás elején új ökörséggel áll elő. Most azt sikerült kiizzadni, hogy Dávidot egy hatalmas ajándékdoboz várta a színpadon rajta egy üzenettel, miszerint Joci ma nem tud eljönni, mert beszippantotta a SpongyaBob sorozat (nyilván a remek fordításom miatt, khm khm), ezért egy robotot küldött maga helyett. Úgyhogy legalább 5 percnyi műsoridő elment azzal, hogy a dobozban rejlő Joci robotosdit játszott.

A negyedik élő adásba minden fellépő két dallal érkezik: egy sztárduettel és egy egyéni produkcióval. Egymás után adják elő, és a két előadás után dönt a zsűri arról, hogy leülhet-e a versenyző a két mentőszék egyikére vagy sem.

Megint téma lett Tóth Andi öltözködése. Dávid szerint ma visszafogottan öltözött, Józsi szerint, mint egy mesebeli hercegnő. Az énekesnp ezt megfejelte azzal a megjegyzéssel, hogy "visszatértünk az elegáns vonalhoz". Mondjuk én még nem láttam, olyan mesebeli hercegnőt, akinek a ruhájából kibuggyan a melltartója, és az elegáns öltözködésről is mást gondolok, de lehet rossz meséket nézek. Bár az is igaz, hogy amióta a Disney megszerezte a Rocky Horror Picture Show jogait, sokak szerint a harisnyatartós Tim Curry is Disney hercegnőnek számít.

Féleértés ne essék, öltözzön Andi, ahogy akar, egészségére, csupán a hasonlatot furcsállottam. Illetve, amit kicsit helytelenítek még, hogy mindig kiemelik a szépségét, táplálva azt a szép, régi patriarchális hagyományt, hogy egy nőben a külseje a legfontosabb.

Terítékre került Laci outfitje is, Állítólag ő maga skiccelte fel ezt a ruházmányt az előző élő show alatt, Józsi szerint Songokura hasonlít.

A két műsorvezető egy rövid Hacsek és Sajó jelenetet is előadott. Dávid Joci öltözékét kommentálta így:

– Nekem ez a "tatai mátrix" a kedvencem.

– Mordor vagyok. Vagy ki vagyok, Dávid? – kérdezte Joci.

– Morpheusz!

Mint kiderült Joci nem látta a Mátrix filmeket (és nagyjából semmit sem).

Majka egy szép gesztussal bocsánatot kért Lacitól, amiért az előző adásban kicsit hevesen nekiment, és hogy kifejezze kozsói mélységű szeretetét, hozott minden mentornak ajándékba egy játékfigurát. Dávid és Joci kimaradt a szórásból, amit a rapper annyival intézett el, hogy csak annak hozott ajándékot, aki számít.

Varga Imi kezdte a szereplést, akinek Takács Nikolas lett a duettpartnere, ami valljuk be, elsőre jól hangzik. Mindketten remek énekesek. Azt viszont nem tudom nem megjegyezni, kicsit furán jött ki, amikor a két szakállas faszi duettben azt énekelte, hogy A boldogság te vagy.

Nem mondom, hogy két pasi nem vallhat egymásnak szerelmet a színpadon, ha ez a mondanivaló, de itt nyilván nem ez volt a szándék.

A másik megállapításom, hogy nekem túlságosan hasonló volt a két hangszín, számomra nem volt annyira izgalmas az előadás. Laci nem osztotta véleményemet, szerinte jól kiegészítette magát a két énekes. Külön kiemelte, milyen alázattal nyúltak a dalhoz.

„Tök jó volt, két oldalról simogatott két hang”

– ezt már Tóth Andi mondta, és szerinte Imi most komfortosabb volt a színpadon, amit Nikolas hatásának tulajdonított. Milán kicsit hiányolta az adrenalinlöketet. Úgy érzi, valamivel több kéne, de ő maga sem tudta megfogalmazni, mi.

Közben Laci szerzett játékfigurát (gondolom kiküldött valakit a Camponába bevásárolni), hogy kapjanak a műsorvezetők és Majka is (Petinek egy Jabba jutott, amiért elvetemült Star Wars-figuragyűjtőként erősen irigykedem).

Mindezzel csináltak egy kis időt Varga Iminek, hogy szusszanjon kicsit a szóló produkciója előtt. Ezúttal a United Végső vallomás című slágerét énekelte. Milán itt-ott erőtlennek érezte az előadást, mintha Imi nem lett volna mindig jelen. Andi szerint nagy volt a különbség magabiztosságban az előzőhöz képest, Imi végig lefelé nézett, bizonytalan volt. Laci egyenesen úgy érezte, mintha Imi kezdene szétesni.

Majka megfejtette a jelenséget: Imi elrontott a szöveget, és ez kizökkentette. A kritikák ellenére a versenyző széket kapott.

Egyedül Milán mondott nemet, akinek azt sikerült kiejteni a száján:

„Én most nélkülöztem, úgyhogy nem.”

Legyünk jóindulatúak, biztos szerette volna demonstrálni Imi előtt, hogy íme, még a mentorok is bakiznak.

A Tonix Honix mellé Majka tavalyi versenyzőcsapata, az Éberkóma érkezett, akik egyébként idén az online bejelentkezéseket is csinálják az X-Faktor reklámszüneteiben. Laci szerint a srácok megállták a helyüket az összeszokott csapat mellett. Andi vitatkozott vele, éppen ellenkezőleg látta. Szerinte a Tonix Honix energiaszintben "nem jött meg annyira". Milán soknak találta a 7 fellépőt, nehéz volt koncentrálni, hogy mikor kire figyeljen az ember. A refrént zseniálisnak nevezte, a bridge viszont nem tetszett neki.

Majka mellett szól, hogy nem próbálta mentegetni a mentoráltjait, elismerte a hibákat. Szerinte kicsit talán a Tonix Honix kárára ment, hogy eddig mindig székről jutottak tovább.

„Nem kell azt gondolni, hogy mindig minden a legjobb úgy, ahogy mi gondoljuk. Ha kitaláltok valamit, annak működnie kell.”

Jocinak megint becsúszott egy baki. Reklámszünet előtt így buzdította a nézőket: „Ne felejtsenek el szavazni a 2026-os X-Faktorba!” „Vagy jelentkezni” – javította ki Dávid.

Következett a rapperduó szóló produkciója. Az ének kicsit hamiskásra sikerült itt-ott, és hát bevallom, egy kezdő, 14 éves duótól kicsit indokolatlanul arrogánsnak tűnik arról énekelni, hogy "nem érdekel a kritika". Andi szóvá is tette ezt a maga kedvesen vicces módján. A dalt nem találta elég eredetinek, és szerinte a refrén is vontatott volt. Többet várna, látni akarja, hogy a fiúk is "akarják", de most túlságosan biztosra mentek.

Laci szerint elveszett az a vagányság, amiért megszerette a Tonix Honixot. A mostani éneklésük kicsit gyerekes volt. Majka azt hozta fel mentségükre, hogy míg az énekesek énekelhetnek mások által írt, régi slágereket, a rappereknek adásról-adásról most már heti két slágert kell legyártaniuk. A mentortársakat nem hatotta meg, Majkán kívül senki nem szavazott széket a srácoknak, így a Tonix Honix veszélyzónába került.

Farkas Ancsi szereplését Majka egy személyes vallomással kezdte. Mint elmondta, 8 évvel ezelőtt találkozott valakivel, aki megváltoztatta a gondolkodását arról, hogyan kell énekelni és a színpadon viselkedni. Ez a személy Veres Mónika, "Nika", aki Majka szerint "messze az ország legjobb énekesnője." Messze lehet, itt azért tudnék vitatkozni, de hát a vélemény szabad.

Pia Zadora és a szegény ember Jackója, Jermaine Jackson duettjével érkeztek, a When the Rain Begins to Fall-al. Ancsi éneklése kicsit bizonytalan volt számomra, Niki uralta a produkciót.

Andi is úgy érezte, hogy Nika kicsit beárnyékolta Ancsit. A profi énekesnő annyira erős energiákat hozott, hogy Majka versenyzője kicsit elhalványult mellette. Ancsi most énekelt először gyors, tempós számot, és Andi szerint még nem működik elég jól. Milán és Laci is kritikusan beszélt, csak abban értett egyet minden mentor, hogy Nika fantasztikus.

Következett a szóló produkció. A felvezető kisfilm különös fordulatot vett. Az, hogy Ancsi sütivel akart kedveskedni Majkával, az oké. Az viszont némileg furcsa volt, hogy mindehhez felhívta az x-faktoros énektanárát, Mártit, hogy menjen segíteni neki, ő pedig már ugrott is. Nyilván nincs semmi jobb dolga egy énektanárnak, mint hogy sütit süssön a tanítványával Majkának. Kicsit sem tűnik megrendezettnek az egész.

Ami még furább volt, amikor Márti őszintén meglepődött, amiért Majkának ízlett a süti. Mit tehettek bele?

Ancsi visszaült a retró vonatra, és ismét egy régi nagy slágert hozott. Ezúttal Koncz Zsuzsa és a Mama, kérlek került terítékre. Sokkal jobban sikerült, mint a duett,

„Látod” – kezdte az értékelést Laci „Ezt mondom nektek hetek óta: Akkor fogsz nagyot énekelni, ha nem akarsz nagyot énekelni. Ma este ez volt a legjobb éneklés” – mondta. Andinak is nagyon tetszett, tökéletesnek látta, hallotta. Milánnak viszont pont az egyszerűséggel volt baja.

A szavazásnál megint sikerült valami furát mondania: „Valahogy nem vagyok beteljesülve”.

Ezért nemmel szavazott. A többiek viszont igennel, ezért Ancsi leülhetett Varga Imi mellé.

Fura dolog ez a "sztárduett" elnevezés. Ha azt mondják, "sztár", olyan valakit várok, akinek legalább a nevét ismerem akkor is, ha soha egy számát nem hallottam. GWM például sztár, soha nem hallottam tőle semmit, de folyton szembejön minden honnan, tudok róla, hogy létezik. ByeAlexet sem hallgatok, a Kedvesemen kívül nem tudnék egy számot sem mondani tőle, de ennek ellenére elég sokat tudok róla. És ennek semmi köze ahhoz, hogy mennyire jó vagy nem jó előadó az illető. Heti szinten fedezek fel a neten olyan énekeseket, akiket nagyon jónak tartok, és soha nem hallottam róluk korábban.

Amikor felkonferálták Belano partnerét, VZS-t, nem is értettem, mi a neve. Még jó, hogy kiírták. A hiphopon belül biztos nagyszám (nem tudom), de kétségeim vannak, mennyire lehet sztárnak nevezni. Semmivel sem tűnik felkapottabbnak, mint sok olyan énekes, aki elindult a versenyben.

Mint kiderült, VZS gyerekkora óta ismeri Belanót, mindketten nyolcadik kerületiek, sőt, Belano a lemezén is szerepelt. Majkának tetszett, hogy Belano végre más stílust hozott, illetve kiemelte, nagyon jók voltak Belano duplái, amikor VZS énekelt.

„Végre volt egy olyan produkció a színpadon, ahol azt éreztem, hogy döntős akarok lenni” – mondta Laci.

Őt is abszolút meggyőzte a rapper produkciója. Milánt is meglepte, bár némi R&B-s finomságot hiányolt az éneklésből. Andi megköszönte a sok pozitív visszajelzést. Kiemelte, hogy Belano nem akar autotune-hoz nyúlni, hanem arra törekszik, hogy minél jobb legyen az éneklése.

A szóló produkcióra Belano visszatért a biztos terepre, és hozta azt, amit adásról adásra megszokhattunk tőle. Majka jogosan teszi szóvá, hogy mindig az az érzése, ha ugyanannak a dalnak a remixét hallaná. De az nyilvánvaló, hogy ez a rajongókat (és, a többi mentort) nem zavarja.

Milánnak annyira tetszett a pordukció, hogy leöntötte magát vízzel, aztán hosszasan viccelődtek azon a műsorvezetők és a mentorok, hogy Milán összehugyozta magát – erre a poénra a Megasztárban is csettintettek volna.

Belano három igent kapott (Majka nem adott neki széket, mivel az ő két versenyzője ült), így biztossá vált, hogy ő ott lesz a fináléban.

A közönség szavazatai alapján Ancsi került veszélybe. Így Imi is fellélegzhetett, már csak az a kérdés maradt hátra, hogy a Tonix Honix vagy Farkas Ancsi lesz a döntő harmadik résztvevője. Bár a srácok aranyosak, én örültem volna, ha több az énekes a fináléban. De hát Koncz Zsuzsát énekelni ma már nem trendi, úgyhogy a rapper srácok ünnepelhettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: