Vasárnap délután megindult a közlekedés a Keleti pályaudvaron. A MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt reggel egy videóban jelentette be, hogy a négy héten át zajló pályafelújítási munkálatok után mégsem tudták megnyitni az állomást.
A társaság a kora délutáni közleményében már arról számolt be, hogy fokozatosan térnek vissza a vonatok a pályaudvarra.
„A délutáni, kora esti órákban először a motorvonattal közlekedő elővárosi járatok forgalma állhat helyre, ezt követik majd csak a távolsági járatok. A pályaudvaron
a menetrend szerinti forgalom teljes helyreállása várhatóan csak hétfő reggelre tehető”
– áll a tájékoztatóban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ország egyik legnagyobb vonatforgalmat bonyolító vasúti csomópontján augusztus 25-én kezdődtek meg a felújítási munkálatok. A pályaudvar azóta nem fogadott vonatokat.
Az előzetesen bejelentett tervek szerint szeptember 21-én reggel indult volna meg a forgalom, Hegyi Zsolt szerint a tervezett munkálatokat időben el is végezték, és szombat este 23.30-kor még úgy tűnt, a pályaudvar megnyitható. A hajnali órákban a biztosító berendezésben zavart tapasztaltak, amit a tájékoztatás szerint az idézett elő, hogy az állomás hosszan volt áramtalanítva.
Vasárnap délután megindult a közlekedés a Keleti pályaudvaron. A MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt reggel egy videóban jelentette be, hogy a négy héten át zajló pályafelújítási munkálatok után mégsem tudták megnyitni az állomást.
A társaság a kora délutáni közleményében már arról számolt be, hogy fokozatosan térnek vissza a vonatok a pályaudvarra.
„A délutáni, kora esti órákban először a motorvonattal közlekedő elővárosi járatok forgalma állhat helyre, ezt követik majd csak a távolsági járatok. A pályaudvaron
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan fordulat a drónháborúban: már az Egyesült Államok is Zelenszkijtől kér segítséget Irán ellen
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-posztban jelentette be, hogy 11 ország fordult hozzájuk segítségért. Az ukrán hadsereg az oroszok által használt iráni Sahed drónok elleni tapasztalatát oszthatja meg.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
„Ukrajnának egyértelműen az a fontos, hogy az iráni rezsimnek semmilyen adu ne legyen a kezében azokkal szemben, akik életeket védenek”
Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.
Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.
Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.
Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kínos jelenet a parlamentben: diákok egy csoportja látványosan kivonult az államtitkár beszéde alatt, egyikük be is szólt neki
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes a rezsicsökkentésről szólt a karzaton ülő fiatalokhoz. A kivonulást az üléselnök azzal magyarázta, hogy a diákoknak lejárt az idejük.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.
Az államtitkár ezután arról beszélt, miért fontos a kormánynak a rezsivédelem, felidézve, hogy „2006-ban a harmadával emelték a rezsiárakat". Figyelmeztetett, hogy „ha fennmarad az ellenzék akarata, és ezt a politikát valósítja meg egy következő kormány”, az az orosz energiahordozók kiiktatásához és a rezsicsökkentés végéhez vezetne. Záró gondolatait, miszerint a rezsivédelem „a fiataloknak is ugyanakkora érték, mint az idősebb generációnak”, a diákok már nem hallották, mert közben látványosan távoztak a karzatról.
A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.
A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.
Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.
Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” – Házkutatás a pécsi plakáthekkelőnél: hiába ér már kevesebbet a kormányplakát, büntetőügy lett a vége
Dr. Heindl Péter pécsi jogásznál a rendőrség tapétaragasztót és plakátdarabokat foglalt le. Bár a plakátok darabértékét 10 ezer forint alá csökkentették, az összesített kár miatt az eljárás büntetőügy marad.
A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.
A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.
Az ügyből azért lett azonnal büntetőeljárás, mert a rendőrség egyetlen plakát értékét 50 ezer forint fölé becsülte, ami már meghaladja a szabálysértési értékhatárt. A friss jegyzőkönyv szerint azonban a hatóság már 10 ezer forint alatti összegre állapította meg egy darab plakát értékét. Mivel a nyomozók legalább egy tucatnyi átfestett plakátot tulajdonítanak Heindlnek, az összesített kárérték így is bőven 50 ezer forint felett van, vagyis az eljárás továbbra is büntetőügy marad.
Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.
A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.
A hatóságok ezzel szemben rongálásként kezelik a plakátok átfestését. Egy 2022-es kúriai jogegységi határozatra hivatkoznak, amely kimondta: a falfirka-jellegű, engedély nélküli átfestés akkor is megvalósíthatja a rongálás bűncselekményét, ha a kár értéke alacsony. Az indoklás szerint ugyanis az eredeti állapot helyreállítása költséggel jár, ez pedig már állagsérelemnek minősül.
Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.
A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.
A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a benzinárstopról: Ez nem védelem, hanem állami nyerészkedés, ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat
A TISZA elnöke szerint a miniszterelnök egy hétig nem tett semmit, csak most lépett. Szerinte az adócsökkentés lett volna az igazi segítség, nem a mostani beavatkozás.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
„Orbán Viktor kormánya továbbra is a legmagasabb áfával terheli a benzint és a gázolajat. Ma 200 forinttal több adót fizetünk egy liter benzin után, mint 2010-ben” – írta a politikus. Magyar Péter posztját azzal zárta, hogy „ez nem védett ár, hanem továbbra is állami nyerészkedés. Ha Orbán valóban meg akarta volna védeni a magyarokat, akkor csökkenti az adókat. Ebben az esetben 50-100 forinttal olcsóbb lehetne az üzemanyag.”
A kormány hétfőn délután jelentette be, hogy „védett árat” vezet be az üzemanyagokra. Ennek értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig 615 forint lehet a magyar rendszámos járművek számára. A lépést a nemzetközi olajár-emelkedéssel indokolták, és a 2021 végén alkalmazott üzemanyag-árstophoz hasonló rendkívüli piaci beavatkozásként írták le.
Ennek előzménye, hogy 2024 tavaszán a nemzetgazdasági miniszter „önkéntes” igazodásra szólította fel a hazai forgalmazókat a regionális átlagárhoz. A KSH akkori, az EU Weekly Oil Bulletin adataira hivatkozó közlése szerint 2024 áprilisában a magyar átlagár a környező országok átlaga felett volt: a 95-ös benzinért 648 forintot kértek a hazai kutakon, míg a régiós átlag 623 forint volt, a dízel esetében pedig 649 forint állt szemben a 622 forintos átlaggal.
Az üzemanyagok végső árában jelentős tétel a közteher. Magyarországon a 27 százalékos általános forgalmi adó uniós rekordernek számít, 2024. január 1-jén pedig literenként 32,55 forinttal nőtt a benzin és a gázolaj jövedéki adója. Ezt január 15-én egy második lépcső követte, ami a kutakon nagyjából további 21 forintos drágulásként jelent meg. A kormány 2025-re inflációkövető valorizációt is előirányzott.
Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.
Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
