HÍREK
A Rovatból

Elfogadta a 2022-es költségvetést az Országgyűlés

Varga Mihály pénzügyminiszter májusban, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll.


Elfogadta Magyarország 2022-es központi költségvetését az Országgyűlés kedden.

Varga Mihály pénzügyminiszter május közepén, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll.

A költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni - fejtette ki.

Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést, amelyben

a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.

2022-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz.

A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

Tartalékként 233 milliárd forint van a költségvetésben.

Az államadósság-mutató a jövő év végére tervezett mértéke 79,3 százalék.

A kormány azzal számol, hogy 2022-ben 1,1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, a nettó jövedelmek várhatóan 7,7 százalékkal emelkednek, a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőhet.

A helyreállítás fókuszában továbbra is a munkahelyteremtés, a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése áll. Emellett a klímavédelmi célok és a digitalizáció is jelentős szerepet kap - áll az indoklásban.

Hasonlóan az ideihez a jövő évi büdzsének is két pillére lesz.

A gazdaság-újraindítási alapban 2022-ben 7300 milliárd forintot meghaladó összeg lesz, amely a jövő évi GDP 13 százaléka. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap meghaladja a 3600 milliárd forintot.

A törvényjavaslat indoklásában az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseinek folytatásaként említik a gazdaság-újraindítási akciótervet. A költségvetés ezen fejezetében szerepel a többi között a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésére biztosított 160 milliárd, a nyugdíjprémiumra elkülönített 68 milliárd forint.

Ebben az alapban található a járó- és fekvőbeteg szakellátásban dolgozó orvosok, valamint az alapellátásban résztvevő orvosok és szakdolgozóik 2021-ben indult béremelésének fedezete, 458 milliárd forint.

Lakástámogatásokra 381 milliárd lesz jövőre.

A gazdaság-újraindítási alapból fedezik majd a Paks II. Zrt. 270 milliárd forintos tőkeemelését, vagy a Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokat 31 milliárd forintból. Itt szerepel a debreceni nemzeti oltóanyaggyár megvalósítására szánt 20 milliárd forintos kiadás is.

Álláskeresési ellátásokra az idei 108 milliárd forint helyett némileg kevesebb, 105 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2021-es 165 milliárd forint után 2022-ben 120 milliárd forintot fordítanak .

A 25 év alatti fiatalok január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól; szjából az idei 2717 milliárd forint helyett 2866 milliárd forintot várnak.

A családokat, gyermekeket érintő intézkedések között szerepel, hogy az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege jövő évtől havi 50 ezer forintra emelkedik. Az emelés a már folyósított ellátásokra is vonatkozik; 38 milliárd forint van erre a büdzsében.

A gyermekek otthongondozási díjának összege 2022-ben eléri a minimálbér összegét, az ápolási díj havi alapösszege pedig a 2021-es 41 335 forintról 43 405 forintra nő.

Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban az idei 139 milliárd forintról 244 milliárd forintra emelkedik háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás támogatása. Ugyancsak jelentősen nő a fogászati ellátás finanszírozása, az idei 42 milliárdról 82 milliárd forintra.

Az alap bevételei között van a kiskereskedelmi adó, amelyből az idei 64 milliárd helyett jövőre 76 milliárdra számítanak, valamint a gépjárműadó, ami a 2021-es 87 milliárd forintról több mint 90 milliárd forintra nő.

A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal csökkennek. Az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében kivezetik a szakképzési hozzájárulást, a büdzsében már csak 68 milliárd forint bevételt várnak ebből az idei 105 milliárd forint helyett. A szociális hozzájárulási adó kulcsa is csökken jövő év közepétől 0,5 százalékponttal, 15 százalékra; az ideihez képest magasabb összeggel, 2454 milliárd forinttal kalkulál ebből az adónemből a kormány jövőre.

Tavaly 860 milliárd forintot szavazott meg az önkormányzatoknak az Országgyűlés, amely idén tavasszal ezt felemelte 908 milliárdra. A mostani döntés alapján az önkormányzatok 2022-ben 873 milliárd forintból gazdálkodhatnak; a kormány szerint önkormányzati kötelező feladatok finanszírozása a korábbi szinten történik. Az önkormányzatok jövőre 129,8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást teljesítenek.

A köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás normatív finanszírozása 32 milliárd forinttal 314 milliárd forintra nő. Az átalakuló felsőoktatási rendszert mutatja, hogy az idei 59 milliárdról jövőre 177 milliárd lesz a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása.

2022-ben 4169 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely több mint 250 milliárd forinttal magasabb, mint idén.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a hatvanpusztai birtokról Orbán Viktor apja: Jövőre már beindulhat a gazdálkodás
Orbán Győző egy interjúban arról is beszélt, hogy pontosan milyen épületek találhatóak a hatvanpusztai birtokon. Azt is elárulta, hogy miből van pénze minderre.


„Hatvanpuszta egy gazdaság. A semmi közepén, mint a neve is mutatja” - mondta a Borsnak adott interjújában Orbán Viktor édesapja. Orbán Győző azt mondta, azért vállalja az interjút, mert közelednek a választások, és fiát rajta keresztül támadják a birtok miatt, igaztalanul.

Némi történelmi kitekintés után a miniszterelnök apja elmondta, hogy mezőgazdasági üzemmérnök, és fel akarja támasztani az egykori mintagazdaságot.

„Aki ismer, tudja, hogy szívügyem a mezőgazdaság és ez a vidék. Először földeket vásároltam, vagy 300 hektárt. Aztán megvettem ezt a telepet is, amit rendbe hozok, és beindítom a gazdálkodást”

- fogalmazott Orbán Győző, aki azt is elárulta, mire lesz kész a hatvanpusztai birtok.

„A földek rendben vannak, a gazdasági központ is elkészülhet az ősz végére. Nagy terület, sok épület, még évekig kell rajta dolgozni. De jövőre már beindulhat a gazdálkodás”

- mondta.

Az interjúban a hatvanpusztai birtok épületeiről is beszélt, elmondta, mit láthatnak a leskelődök.

„Portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep. Aztán a tisztilakot, ahol valaha a gazdatiszt családja élt.

Visszaépítettem a valamikor béresházat is, itt laktak a telepen dolgozók és a családjaik. Kiütöttem a födémet, és könyvtárat csináltam belőle, itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna.

Az egyik nagy birkaistállóból műhelyházat csináltam, ahol feldolgozhatjuk a terményeket. Gépszín lesz, szerelőakna, aszaló, akarok pálinkafőzőt is, minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet. És persze szociális helyiségek, munkáslakás, ha igény lesz rá. Vannak raktárak, pincék, garázsok.

A másik nagy birkaistállóból vendégházat csináltam. Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen. A dédunokáknak csináltattam egy gyerekmedencét.

12 unokám és 7 dédunokám van. Eddig. Aztán van itt egy nagy gépszín és egy hatalmas pajta, ami még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni” - sorolta.

Orbán Győző azt is elárulta, honnan van pénze a birtokra.

„50 éve dolgozom a gánti kőbányában. A rendszerváltáskor összeálltunk, és megvettük. A kevés sikeres MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) egyike volt. Öten még mindig megvagyunk. 51 százaléka az enyém. Jól gazdálkodtunk. Komoly üzem lett belőle, ma hetven környékbeli családnak ad kenyeret

- fogalmazott a miniszterelnök apja.

„Mi sikeresek voltunk az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is. Tisztességesen gazdálkodtunk, nálunk nincs és nem is volt soha semmiféle „visszaosztás”, mindig minden szabályt betartunk. Közbeszerzésen nem indulunk. Ha valakinek jó minőségű, szabályosan előállított kőre van szüksége, fizet, és viheti”

- tette hozzá Orbán Győző, aki végül azt is megjegyezte, hogy sok mindent felépített és létrehozott már, ezt a gazdaságot is tető alá fogja hozni, hiába próbálják gáncsolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Magyar módra fogok válaszolni” – keményen beszólt Szijjártó Péternek az ukrán külügyminiszter
Andrij Szibiha vasárnap reagált a magyar külügyminiszter kritikájára. A vita az orosz–ukrán háború, a függetlenség napja és a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek kapcsán lángolt fel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 24.



Vasárnap az X-en reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter bejegyzésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban ugyanezen a felületen írt arról, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij az ukrán függetlenség napját arra használta, hogy Magyarországot fenyegesse.

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy elutasítják az ukrán elnök megfélemlítését. Bejegyzésében hangsúlyozta:

„A szuverenitásra és a területi integritásra úgy tekintünk, mint a nemzetközi politika alapvető értékeire. Ezért tiszteletben tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, és ugyanezt várjuk el cserébe. Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat hajtott végre az energiaellátásunk ellen. Az energiabiztonság elleni támadás a szuverenitás elleni támadás.”

A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarországnak nincs köze az orosz–ukrán háborúhoz, és az nem lehet indoka a magyar szuverenitás megsértésének. Felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel „Magyarország fenyegetésével és az energiabiztonságunk elleni felelőtlen támadásokkal”.

Erre válaszolt Andrij Szibiha az X-en, amit a Telex vett észre. Azt írta:

„Magyar módra fogok válaszolni. Nem kell megmondania az ukrán elnöknek, hogy mikor mit tegyen vagy mondjon. Ő Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Magyarország energiabiztonsága a saját kezükben van. Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól – ahogy Európa többi országa is tette.”

Nem ez volt az első alkalom, hogy a két külügyminiszter üzenetváltásba bonyolódott. Múlt héten Szibiha azt írta Szijjártónak, hogy „a panaszait és a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak”. Ezt azután írta, hogy a magyar külügyminiszter arra kérte Ukrajnát, ne támadják a kőolajvezetékeket, mert a Magyarországról érkező áram fontos szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Szibiha akkor azt is hozzátette: „Péter, Oroszország az, nem pedig Ukrajna, amelyik elkezdte ezt a háborút, és amelyik nem hajlandó véget vetni neki.”

A szóváltások előzménye, hogy Szijjártó Péter augusztus 18-án a Facebookon jelentette be: Ukrajna megtámadta a Magyarországra vezető Barátság-vezetéket, emiatt átmenetileg leállt a kőolajszállítás hazánk irányába.

A Mol másnap közölte, hogy újra elindult a nyersolajszállítás a vezetéken. Szijjártó a helyreállítás hírére azt írta, elvárják, hogy Ukrajna ne kövessen el újabb támadást „a hazánk energiaellátása szempontjából kritikus vezeték ellen”. Egyúttal megköszönte az orosz energiaminiszter-helyettesnek a vezeték megjavítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktor apjáról: Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora
Magyar Péter is reagált Orbán Győző Borsnak adott interjújára, amelyben a hatvanpusztai birtokról beszélt. „Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak” - jegyezte meg a Tisza Párt elnöke.


Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor édesapja interjút adott a Borsnak a hatvanpusztai birtok kapcsán. Orbán Győző többek között elárulta, hogy pontosan milyen épületek találhatóak a hatvanpusztai birtokon, és, hogy minderre miből volt pénze.

„Sajnos a 30 milliós előnevelt fákról, a pánikszobáról és a birtokon tárolt harcjárművekről nem osztott meg részleteket, ahogy arról se, hogy az antilop-, vagy a zebratenyésztés lesz-e a gazdaság a főprofilja. Azt viszont megtudhattuk, hogy Orbán Győző sosem indult állami közbeszerzéseken. Persze, csak azok a cégek, akiktől ő a tízmilliárdos megrendeléseket kapta”

- írta Magyar Péter az interjúban elhangzottakra reagálva a Facebook-oldalán.

„Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora. Vagyis annak, aki ezeket a válaszokat írta. Bár, ha Orbán Győző életrajzát nézzük, lehet nem is volt szüksége segítségre”

- jegyezte meg a Tisza Párt elnöke, majd bemásolta a következő részletet a miniszterelnök édesapjának életrajzából: „Orbán Győző 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, ahol előbb KISZ-patronáns, később propagandista funkciót látott el”.

„Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak”

- zárta posztját Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lavrov szerint indokolt lépés volt a Munkács elleni orosz támadás
Az orosz külügyminiszter egy interjúban azt mondta: a hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.


Szergej Lavrov az NBC amerikai televízió Meet the Press című politikai magazinműsornak adott interjújában a csütörtöki, Munkácsot ért orosz támadás is szóba került.

„Oroszország soha, de soha nem célzott szándékosan olyan létesítményeket, amelyeknek semmi közük nincs Ukrajna katonai képességeihez”

- fogalmazott az amerikai elektronikai üzemet ért rakétatámadással kapcsolatban az orosz külügyminiszter, majd közölte, hogy hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.

„És ahogy mondtam a célpontok között csak hadiüzemek, katonai létesítmények, illetve olyan ipari vállalatok vannak, amelyek közvetlenül állítanak elő katonai felszerelést az ukrán hadsereg számára”

- fogalmazott.

A támadás után az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha ugyanakkor arról beszélt, hogy egy teljesen polgári létesítményről van szó, és a helyiek is azt mondták, hogy az üzemben nem gyártanak katonai berendezéseket.

„Egyes emberek nagyon naivak, és ha látnak egy kávéfőzőt a kirakatban, azt hiszik, hogy ott kávéfőzőket gyártanak. Hírszerzésünk nagyon jó információkkal rendelkezik, és mi csakis olyan célpontokat támadunk, ahogy mondtam is: katonai üzemeket, katonai létesítményeket vagy ipari üzemeket, amelyek közvetlenül részt vesznek az ukrán hadsereg számára készülő katonai felszerelések gyártásában”

- mondta ezzel kapcsolatban Lavrov.

A riporter ezután arra kérte Lavrovot, erősítse meg, hogy Oroszország valóban célba vette és megtámadta azt az amerikai tulajdonú céget, mire az orosz külügyminiszter azt mondta, soha nem is hallott az esetről.

„Nem hallottam erről az esetről. Ha tud küldeni nekem valamilyen hivatkozást az incidensre, amelyről beszél, utánanézek”

- fogalmazott.

(via MTI, 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: