Egyre több európai ország gondolkodik a határok megnyitásának lehetőségén

Megdöbbentő jelenetsor játszódott le május 6-án a budapesti Kerepesi úton található Készenléti Rendőrség területén. Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő gond nélkül hajtott be autójával a kiemelten védett objektumba, ahol szabadon mozgott, sőt demonstrációja részeként trombitált is.

Szabó az akcióról videót is készített, amelyen többek között azt mondja:

A felvételen az is látható, amint beszélget egy szolgálatot teljesítő rendőrrel, és elmondja, miért ment be az objektumba. Szavai szerint: „Azért jöttünk be a laktanyába, mert szeretnénk minél több rendőrt rávenni arra, hogy lépjenek be a Duna Pártba. Így lehetőségük nyílna arra, hogy legálisan leszereljenek, és ne kelljen hétről hétre azzal foglalkozniuk, hogy magyar embereket akadályozzanak a szabad mozgásukban. Nem a rendőrökkel van bajunk, hanem azokkal, akik erre a parancsot adják.”

Hozzátette: „Ezen túlmenően azért jöttünk be, mint bárki más: nyitva volt a kapu, fel volt húzva a sorompó, intettünk a kollégának, ő pedig jelezte, hogy mehetünk.”

Szabó a Blikknek azt mondta, hogy

Állítása szerint az őrsparancsnokot, egy állományeligazítót, egy osztályvezetőt, valamint egy negyedik személyt, aki nem tartózkodott a helyén. Elmondása szerint korábban több rendőr is jelezte neki, hogy szeretnének kilépni a testületből, de nem engedik őket felmondani. Úgy fogalmazott: „Párttagként viszont nem szolgálhatnak tovább. Ezért arra gondoltam, csinálok egy kis toborzást a Készenléti Rendőrség területén.”

Azt is elmondta, hogy nem először járt az objektumban, ugyanis 2022-ben is bejutott, amikor a határvadászok esketését tartották ugyanott. Úgy vélte, ezúttal olyan határozottan hajtottak be, hogy azt hihették, állami autóval érkeztek.

Azt is elmondta, hogy a legutóbbi tüntetésen a Készenléti Rendőrség egyik parancsnoka őt okolta a történtekért, megrángatta, és azt kiabálta: „Maga kirúgatja az embereimet.”

Az eset azért is keltett komoly figyelmet, mert Szabó egy olyan objektumba jutott be mindenféle ellenőrzés nélkül, amelyet általában szigorúan őriznek, és ahová a civil belépés szigorú feltételekhez kötött.

Gulyás Gergely az RTL kérdésére a május 8-i kormányinfón reagált a történtekre. A miniszter így fogalmazott: „Úgy, hogy hibáztak, és ha jól tudom, ennek a következménye is megvan. (...) Egy olyan autóval közelítette meg az objektumot, amit állami vezetők használnak, és ott nem volt megfelelő a vizsgálat, vagy talán meg sem várták. Egy dolog tény, hogy nem fordulhat elő, hogy illetéktelen oda bejusson. Ezért a belügyminiszter az ezzel kapcsolatos következményeket levonta, és erről – ha még nem számolt be a Belügyminisztérium a sajtónak – akkor nagyon hamar be fog számolni, személyi konzekvenciái voltak a történteknek.”

Szabó Bálint az elmúlt időszakban több figyelemfelkeltő akcióban is szerepelt. Megjelent például a Fővárosi Közgyűlés ülésein, ahol megzavarta a tanácskozást, valamint több ellenzéki tüntetésen is feltűnt. Egy alkalommal teljes ruházatban ugrott a Dunába, ahonnan a vízi rendőrség emelte ki.

Gyerekek és felnőttek kivégzéséről, alvó emberek megöléséről és különleges alakulatok belső működéséről beszéltek egykori brit katonák a BBC Panorama című műsorában. A csatorna több éves oknyomozás során több mint harminc olyan embert szólaltatott meg, akik a brit különleges erőknél vagy azok közelében szolgáltak Afganisztánban és Irakban.

Egy SAS-veterán azt mondta, hogy az egység tagjai megbilincseltek egy fiatal fiút, majd lelőtték. A fiú még gyerek volt, nem érte el a katonakorhatárt. A katona szerint

Úgy fogalmazott: „Megmotoztak valakit, megbilincselték, majd lelőtték.” A testhez ezután egy fegyvert helyeztek, a jelentések pedig azt tartalmazták, hogy az áldozat rátámadt a katonákra.

A vádak először érintették a vízi bevetésekre specializálódott SBS (Special Boat Service) nevű alakulatot is. Egy itt szolgáló veterán szerint egyes katonák „csőcselékmentalitásúak” voltak, és a műveletek közben barbár módon viselkedtek. Elmondása szerint: „Láttam, hogy a legcsendesebb srácok is átváltoztak, komoly pszichopata vonásokat mutattak.”

A szabályzat szerint halálos erőt csak akkor használhattak, ha az adott személy közvetlen veszélyt jelentett. Több szemtanú szerint azonban az alakulatok tagjai önkényesen alakították a szabályokat. Egyikük arról számolt be, hogy ha egy célpont neve többször is felbukkant egy listán, akkor úgy indultak útnak, hogy meg fogják ölni, nem pedig elfogni. Azt is elmondta, hogy „gyakran az osztag csak ment és megölte az összes embert, akit ott talált”.

Egy SBS-es katona elmondta, hogy miután egy területet ellenőrzésük alá vontak, mindenkit lelőttek, majd átvizsgálták a testeket. Ha valaki még élt, azt is kivégezték. Egy alkalommal egy orvos egy meglőtt embert látott el, aki még lélegzett. Ezután – a beszámoló szerint – „az egyik emberünk odament hozzá. Volt egy durranás, és közvetlen közelről fejbe lőtte.”

A vallomások szerint az idősebb SAS-katonák utasították a fiatalabbakat a fogvatartottak megölésére. Egy szemtanú úgy fogalmazott, hogy a gyilkolás egyeseknél függőséget okozhatott, és voltak, akik megrészegültek ettől az érzéstől Afganisztánban.

A BBC szerint belső levelezések arra utalnak, hogy az alakulat tisztjei tudtak a történtekről, de meghamisították a jelentéseket, hogy azok ne keltsenek gyanút a katonai rendőrségnél. A csatorna szerint David Cameron korábbi brit miniszterelnököt 2010 és 2016 között többször is figyelmeztették arra, hogy a brit különleges erők civileket gyilkolhatnak.

A tárca azt is közölte, hogy teljes mértékben támogatja a feltételezett háborús bűnökkel kapcsolatos nyilvános vizsgálatot, és arra kér minden veteránt, hogy ha információval rendelkezik, jelentkezzen. A minisztérium nem kommentálta azokat az állításokat, amelyek a vizsgálat tárgyát képezik.

A BBC oknyomozása szerint brit katonák civileket végezhettek ki Afganisztánban. Több veterán is megszólalt: volt, aki szerint a gyilkolás egyeseknél függőséget okozott.

(via Telex)

Június 1-től életbe lép az új menetrend, azaz meghosszabbodik az M2-es, az M3-as és az M4-es metrók üzemideje: hétköznap a belvárosból az eddiginél fél órával később, éjfél körül, míg hétvégén, péntek-szombat este pedig másfél órával később, hajnali 1 óra körül indulnak majd az utolsó szerelvények, 10 percenként – írta Facebook-posztjában Vitézy Dávid.

További újdonság, hogy a kapcsolódó kiemelt jelentőségű nappali járatok is mindennap az éjfél körül induló metróhoz csatlakoznak majd, így kb. fél órával hosszabbodik a hét minden napján a legfontosabb nappali buszok, villamosok üzemideje.

Összesen több mint 40 nappali járat közlekedik majd a metró meghosszabbított esti üzemidejével, így az éjszakai órákban is könnyebbé válik az eljutás a főváros külsőbb kerületeibe. Az érintett járatok a következők:

• villamosok: 2-es, 3-as, 6-os, 14-es, 24-es, 41-es, 47-es, 56A, 61-es;

• 80-as trolibusz;

• buszok: 5-ös, 7-es, 8E, 11-es, 16-os, 20E, 30-as, 31-es, 44-es, 45-ös, 57-es, 58-as, 66-os, 85-ös, 95-ös, 97E, 105-ös, 112-es, 114-es, 123A, 133E, 136-os, 139-es, 144-es, 150-es, 151-es, 168E, 182-es, 196A, 200E, 220-as, 276E.

Így

„A 101 pontos programom egyik fontos vállalása volt, hogy legalább hétvégéken és ünnepnapokon járjon tovább a metró este: Budapesten volt ugyanis eddig egész Európában az egyik legkorábbi üzemzárás eddig, ami elsősorban a külső kerületekben élőket érintette érzékenyen. Ezért kezdeményeztem még a tavalyi évben, hogy hosszabbítsuk meg a metró üzemidejét, amit akkor a Közgyűlés nagy többséggel támogatott is” – fogalmazott a Podmaniczky Mozgalom vezetője.

Ebben a tovább járó metró egy fontos előrelépés – hisz egy kései vacsora vagy színházi előadás után is a nappali járatokkal lehet majd hazajutni. És bár erre is sokan elmondták a kampányban és az azt követő hónapokban, hogy nincs értelme vagy megvalósíthatatlan, most néhány hónappal az új ciklus kezdete után mégis elértük az üzemidő hosszabbítását – pedig nem is nyertem meg a választást. Ha nem csak a pártpolitikával és a szimbolikus országos vitákkal foglalkozunk, hanem a várossal és az itt élő emberek valódi problémáival, akkor igenis lehet eredményeket elérni” – zárul a poszt.

Nem mindenki boldog, amikor taxit rendel, és látja az 1100 forintos alapdíjat, valamint gondolhatja azt is, hogy de jól keresnek a taxisok, ám a valóság ennél bonyolultabb. A Telex szerint egy budapesti taxis, ha betartja a szabályokat, és minden adót rendesen befizet, nagyjából havi nettó 650 ezer forintot visz haza. Ezért viszont körülbelül 250 órát kell dolgoznia – vagyis havonta 25 darab 10 órás műszakot kell teljesítenie.

A lap számításai szerint naponta 50–70 ezer forint bevételt is össze lehet szedni, de ebből még nem jöttek le a költségek, például az adók, a fuvarszervezői díj, az autóbérlés, a szervizelés vagy az üzemanyag. Vannak olyan sofőrök is, akik nem órában mérik a munkát, hanem előre kitűznek egy napi összeget, és addig dolgoznak, amíg ez nem jön össze.

Január 15-én a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete körülbelül 200 sofőrt vitt ki a Hősök terére tüntetni. A Blikk arról írt, hogy az Országos Taxis Szövetség nem állt a megmozdulás mögé. A sofőrök azt kifogásolták, hogy havonta legfeljebb egymillió forintot kereshetnek adózás nélkül, de ez nem tiszta haszon. Azt mondták: „A kocsik fenntartása, a benzin és egyéb költségek a keresetük 80 százalékát megeszi.”

Közben a taxisszervezetek a fővárossal is egyeztettek a tarifaemelésről, de a javaslataik nem mentek át. Így maradnak a jelenlegi díjak: 1100 forint az alapdíj, 440 forint kilométerenként, és 110 forint percenként. A Telex szerint azoknak a sofőröknek, akik rendesen befizetik az adókat, és nem akarják lehúzni a turistákat, egyre nehezebb dolguk van, mert a költségek nőnek, miközben a bevételek vagy stagnálnak, vagy csökkennek a túlkínálat és a legálisan vagy feketén dolgozó versenytársak miatt.