prcikk: Egy gombnyomással megváltoztathatjuk majd a ruhánk mintázatát - készül a viselhető okoseszközök új generációja | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Egy gombnyomással megváltoztathatjuk majd a ruhánk mintázatát - készül a viselhető okoseszközök új generációja

Forradalmasíthatja a divatipart és hatalmas lépés lehet a fenntarthatóság felé az MIT új fejlesztése. Más kutatók azt próbálják elérni, hogy a testből nyert energiával működtethessünk eszközöket, ami például a gyógyászatban hozhat áttörtést.


Az egészségügy mellett a divat, a sport, sőt, a katasztrófavédelem területén is fontos innovációkat eredményezhet egy új viselhető elektronikai megoldás, amellyel akár otthon átalakíthatjuk a ruháinkat, egy tervező szoftver segítségével, Bluetooth kapcsolattal. Bár a motiváció kezdetben az volt, hogy a megunt ruhadarabok kisebb eséllyel landoljanak a szemétben (majd harmadik világbeli országok tengerpartján), a találmány sokkal messzebbre mutat.

Az MIT kutatóinak és partnereinek megközelítése egészen sajátos: amellett, hogy olyan LED-technológiát álmodtak, amellyel a ruhák mintázata gombnyomásra változtatható, megoldották azt is, hogy az anyag digitális információkat megjelenítő felületté váljon.

A Berkeley és az Aarhus Egyetem tudósainak segítségével épített PortaChrome eszköz egyszerűen hordozható, és a beépített UV-, illetve RGB LED-ek segítségével bármilyen színkombinációt megjelenít egy adott tárgyon, jelen esetben ruhán. A működése egyszerű: a felhasználó a megálmodott dizájnt Bluetooth-kapcsolaton keresztül küldi az eszközre, ami a kívánt felületre vetíti az új mintát. Ehhez előzetesen egy speciális fotokromatikus festékkel kell bevonni a felületet, hogy az a fény hatására megváltoztassa a színét.

A láthatatlan tintával kezelt felületre a felhasználó egy grafikai szoftverrel vagy API-val készítheti el a terveket, amelyeket az eszköz UV- és RGB-fényei keltenek életre. A PortaChrome UV LED fényforrásai aktiválják a tárgyra felvitt láthatatlan festéket, az RGB LED-ek pedig finomhangolják a színeket, így a minta minden apró részlete a tervezett formában jelenik meg.

A folyamat kevesebb mint négy perc alatt teljes színváltozást érhet el.

Ez nyolcszor gyorsabb, mint a tudóscsapat korábbi fejlesztésű eljárása, az ún. „Photo-Chromeleon”, amit hosszú ideig kellett megvilágítani ugyanezért az eredményért. A gyorsaság kulcsa, hogy a fényforrás közvetlenül érintkezik a felülettel, így hatékonyabb a folyamat.

Így működik a PortaChrome

Az MIT egyik bemutatója a ruhadizájn ízlés szerinti változtatásánál fontosabb funkcióra is ráirányította a figyelmet: a PortaChrome képes egészségügyi adatok megjelenítésére a ruha felületén, például egy kiránduló hátizsákján vagy egy futó trikóján, amire ezzel a technológiával a viselő pulzusa, sőt, akár a tengerszint feletti magasság is kivetíthető. A sportolók mellett a katasztrófavédelmi dolgozóknak jöhet még jól ez a technológia. A tűzoltók számára például életmentő lehet, ha a kabátjukra vetített jelzésekből gyorsan felismerik, hogy egy társuk rosszul van a füstben vagy más veszélyes környezetben.

Digitális újragondolás – a mindennapi tárgyak személyre szabása

A PortaChrome eszköz négy fő részből áll: a textil alapból, az UV- és RGB-fényrétegből, valamint egy diffúziós szilikonrétegből. Utóbbi irányítja a fényt, hogy optimálisan világítsa meg a mintát a felületen. Az eszköz rugalmas és különféle formákhoz is illeszthető: lapos felületekre egyszerűen felhelyezhető, ívelt tárgyakon, például termoszokon pedig körbetekerhető.

A fejlesztők célja, hogy tovább gyorsítsák a rendszert, ezért kisebb LED-eket akarnak beépíteni, hogy a mintákat még nagyobb felbontásban, akár másodpercek alatt át lehessen programozni – mondta Yunyi Zhu, a kutatásban résztvevő egyik PhD hallgató.

Az új technológia megváltoztathatja a tárgyainkhoz való hozzáállásunkat, ami soha nem látott módon hajthat hasznot a felhasználóknak és a környezetnek egyaránt. Egy olyan világban, amelyben egy láthatatlan borítás képes átváltoztatni a ruházatunkat vagy más tárgyainkat – sőt, idővel akár az autónkat – a lehetőségek egész tárháza nyílik meg a változatosságra vágyó vevőknek, akik emiatt jelentősen kevesebb megunt használati tárgyat dobnak ki, csökkentve az elektronikai vagy a ruhaanyagokból származó és hulladék mennyiségét.

Viszlát, töltő - egyre jobb öntöltő hordható eszközök jöhetnek

A közeljövő energiamegoldásai nem csak azt teszik lehetővé, hogy a ma ismert eszközeink hatékonyabban működjenek és tovább üzemeljenek hagyományos töltés nélkül, hanem vadonatúj eszközök megjelenését is eredményezik, amelyek önállóan alakítják elektromossággá a környezeti hatásokat, például a felhasználó mozgását. Önmagában az, hogy egy anyag nyújtás, hajtás, gyűrés vagy más mechanikai behatás nyomán energiát állít elő, lehetővé teszi napjainkban még ismeretlen, vagy csak körülményesen használható és drága viselhető eszközök elterjedését.

Egy ellenálló, gyakorlatilag öntöltő áramforrás, ami az e-bőrökhöz hasonlóan sokszori deformálódás után is működőképes marad, forradalmi lehet, hiszen sosem látott feltételeket teremt újfajta eszközök kifejlesztéséhez és elterjedéséhez. Az okosórák és okosgyűrűk, a gondosórák vagy a fitneszkarkötők praktikus találmányok, de a jövőben sokkal többet várhatunk a viselhető eszközöktől, különösen a modern egészségügyben.

A dél-koreai Dongguk Egyetem kutatói nemrég közölték, hogy kifejlesztettek egy gélpolimer alapú triboelektromos nanogenerátort (GPE-TENG), ami a testmozgásból nyert mechanikus energiát alakítja elektromossággá, így akár akkumulátor nélkül is működtethet viselhető eszközöket. Bár a TENG-eket eddig is használták ilyen célra, még mindig komoly kihívást jelent olyan rugalmas elektródák kifejlesztése, amelyek anélkül képesek alkalmazkodni az emberi test mozgásához, hogy közben megsérülnének.

Utóbbi problémát oldotta meg a szöuli kutatócsoport azzal, hogy a GPE-TENG egyrészt rendkívül rugalmas, másrészt félig átlátszó és tartós. A fejlesztés eredményeit taglaló tanulmányban azt írják, az eszköz előállításához formába öntöttek egy speciális komponensekből álló gélkeveréket, amelyet aztán rétegezték és rézkábellel összekapcsoltak. Az így kapott tárgyat 12 órán át 70 Celsius fokon keményítették, hogy az anyagok és rétegek közötti kötés elég erős legyen.

Az egyetem kutatása egy olyan eszközt eredményezett, ami mechanikai változások – például nyújtás vagy nyomás – hatására elektromos jeleket generál.

Miközben akár 375 százalékos nyújtást is kibír sérülés nélkül, akár 0,36 watt/m² teljesítménnyel működik. Ami pedig a tartósságát illeti: az első GPE-TENG már két teljes hónapon át ellenállt a hajlításnak, csavarásnak, gyűrésnek vagy nyújtásnak – bármiféle teljesítményromlás nélkül.

A legfontosabb felhasználási terület a gyógyászat lehet

A már prototípus szinten is lenyűgöző nanogenerátor alkalmazási lehetőségek sokaságát teszi elérhetővé a viselhető eszközök fejlesztésében. Az egészségügyi felhasználás adja magát: olyan hordható technológiákat eredményezhet, amelyek az ízületi mozgásokat követve szolgálnak rehabilitációs célokat, de lényeges szerep juthat a GPE-TENG-eknek biometrikus azonosító rendszerekben is, hiszen ruhába építve okosajtók és okosszekrények nyitására-zárására is használhatók – vezette le a kutatást vezető Jung Inn Sohn professzor. A modern anyagtudomány úttörő megoldásaival létrehozott GPE-TENG nemcsak a viselhető eszközök akkumulátorfüggőségét enyhítheti, hanem egy lépéssel közelebb visz a környezetbarát és önellátó technológiák széles körű elterjedéséhez is.

A mozgásból energiát merítő technológia csodás feltételeket teremt a kisebb fogyasztású, de annál fontosabb feladatokat ellátó érzékelők számára, amelyek például terápiás eszközöket vezérelnek.

A Koreai Fejlett Tudományok és Technológiai Intézetének legfrissebb innovációja egy elektromiográfiás (EMG) szenzor, ami bőrön viselhető és az izzadás nem rontja a pontosságát vagy a teljesítményét. Ez az eszköz azért hiánypótló, mert a verejték eddig akadályozta az egészségügyi adatok mérését és továbbítását – érvelnek a tudósok a Science oldalán közölt tanulmányban. Azt állítják, hogy az érintkezési felület nem tud alkalmazkodni a bőr mozgás közbeni deformációihoz, ami jelentősen csökkenti a megbízhatóságot. Ezek a problémák akadályozzák a viselhető robotok, például külső protézisek és exoskeletonok precíz vezérlését.

Jae-Woong Jung és Jung Kim professzorok csapata ezekre a problémákra válaszol olyan nyújtható és tapadó mikrotűszenzorral, amely képes magas szintű fiziológiai jelek elektromos érzékelésére, attól teljesen függetlenül, hogy a felhasználó bőre éppen milyen állapotban van. A kutatók ezzel az eszközzel kifejezetten viselhető, mozgássegítő robotikai eszközök fejlesztését szeretnék ösztönözni, például modern rehabilitációs kezelések alkalmazásához. A fejlesztésük hosszú távon is stabil és jó minőségű EMG-méréseket ígér.

Az innováció fókuszában egy nyújtható, jól tapadó, puha szilikon-polimer vezető szubsztrát áll, amibe elektromos ellenállással rendelkező mikrotűtömböket integráltak. Ezek a tűk annyira aprók, hogy fájdalom és kellemetlenség érzése nélkül hatolnak át a szarurétegen, miközben csökkentik a bőrrel való érintkezés ellenállását. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az érzékelő nem csak a verejtéktől, hanem a felületi szennyeződésektől függetlenül is kiváló minőségű jeleket képes rögzíteni.

A technológia teszteléséhez viselhető robotot használtak: a mikrotűs tapaszt a felhasználó lábára rögzítették, hogy érzékelje az izmok elektromos jeleit. A szenzor pontosan továbbította a felhasználó mozgási szándékát a robotnak, így az segíteni tudott egy nehéz tárgy felemelésében.

„A nyújtható és ragasztható mikrotűszenzor stabilan érzékeli az EMG jeleket, függetlenül a felhasználó bőrének állapotától, ezáltal a viselhető robotok vezérlése pontosabb és stabilabb lehet, ami nagy előrelépést hozhat a robotokat használó betegek rehabilitációjában” – hangsúlyozta Jae-Woong Jung.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: