HÍREK
A Rovatból

Durván elszálltak az élelmiszerárak, csak néhány zöldségnél és gyümölcsnél tapasztalhatunk csökkenést

A tejtermékek, a tojások és a húsok ára is emelkedett, de a növényi alapú élelmiszerek között is akad, amiért többet kell fizetnünk.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. április 22.



Néhány kivételtől eltekintve erőteljesen emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára - írja a Portfolio.hu az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) áprilisban közzétett agrárpiaci jelentései alapján. Az előállítóknak nemcsak az időjárás viszontagságaival kellett szembenézniük, hanem a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal is.

A belpiaci, 47–57 mm-es gömb paradicsom kilója 685 forintos átlagáron szerepelt a 14. heti kínálatban, ezzel szemben a spanyol származásút 587 forintért értékesítették.

A hazai 5 százalékkal, a külpiaci pedig 44 százalékkal haladta meg a 2020. évi azonos heti árát.

Ezzel szemben kilogrammonként 680 forintot tett ki a belföldi termesztésű, 30–70 mm vállátmérőjű tölteni való édes paprika átlagára, ez 10 százalékos csökkenést jelent az az egy évvel és az egy héttel azelőttihez képest.

Csökkenést mutattak a káposztafélék átlagárai a tavalyi év azonos időszakához képest: a hazai, tavalyi termésből eltárolt fejes káposzta kilónként 130 forintért, a vörös káposzta 180 forintért, a kelkáposzta 255 forintért került a választékba a vizsgált héten.

Hazai termék a 14. héten nem szerepelt karfiolból és brokkoliból, de az olasz áru olcsóbb lett: míg előbbi kilogrammonként 744 forintba, addig utóbbi 785 forintba került.

A Budapesti Nagybani Piac egész évben kínál belföldön termesztett hónapos retket és újhagymát - írták a jelentésben, amely adatai szerint egy csomó retek termelői ára 176 forintot tett ki az idei év 1–14. hetében, ami 5 százalékos mérséklődés az előző év azonos hetéhez képest.

A belföldi újhagyma termelői ára 11 százalékkal 162 forint/csomóra emelkedett, az importterméké nem változott, 188 forint/csomó körül alakult.

Származási országtól függően az import szamóca kilogrammonként 1000 és 1300 forint volt, de

már felbukkant a nagyon korai termesztésű hazai szamóca is, amelynek ára jelentősen elszállt: a tavalyi azonos hetet 17 százalékkal meghaladóan 3500 forint/kilogramm termelői áron értékesítették.

A Budapesti nagybani piaci körkép alapján az almák közül az Idared kilogrammonként 275, a Gala 320, a Starking 350, a Golden pedig 300 forintért került a kínálatba.

A takarmányárak növekedése miatt az állati termékek előállításának önköltsége drasztikusan emelkedik

- nyilatkozta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

Hasonló képet vetített előre a Tojásszövetség is, mivel az állattenyésztés azon szegmensére is hatással van a takarmányárak növekedése, és így nem tudja elkerülni a beszállítói ár emelését.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján 2021 9-10. hetében a budapesti és vidéki nagyvárosok piacain 35 és 50 Ft között lehetett étkezési tojást kapni, míg a budapesti üzletekben bruttó 45-46 forint volt darabja.

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 111,76 forint/kilogramm volt 2021 márciusában. A nyerstej átlagára 1 százalékkal emelkedett 2021 márciusában a 2021. februárihoz képest és 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A jelentés szerint idén márciusban az előző év azonos hónapjához képest a belföldi előállítású tejtermékek közül emelkedett a natúr vajkrém 7 százalékkal, a kefir 4 százalékkal, a tehéntúró 3 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej 2 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej, a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej, valamint a natúr joghurt egyaránt 1 értékesítési ára százalékkal.

Ezekkel szemben a trappista sajté stagnált, míg a gyümölcsös joghurté és az ömlesztett sajté egyaránt 1 százalékkal, az adagolt vajé 3 százalékkal csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktor apjáról: Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora
Magyar Péter is reagált Orbán Győző Borsnak adott interjújára, amelyben a hatvanpusztai birtokról beszélt. „Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak” - jegyezte meg a Tisza Párt elnöke.


Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor édesapja interjút adott a Borsnak a hatvanpusztai birtok kapcsán. Orbán Győző többek között elárulta, hogy pontosan milyen épületek találhatóak a hatvanpusztai birtokon, és, hogy minderre miből volt pénze.

„Sajnos a 30 milliós előnevelt fákról, a pánikszobáról és a birtokon tárolt harcjárművekről nem osztott meg részleteket, ahogy arról se, hogy az antilop-, vagy a zebratenyésztés lesz-e a gazdaság a főprofilja. Azt viszont megtudhattuk, hogy Orbán Győző sosem indult állami közbeszerzéseken. Persze, csak azok a cégek, akiktől ő a tízmilliárdos megrendeléseket kapta”

- írta Magyar Péter az interjúban elhangzottakra reagálva a Facebook-oldalán.

„Meg kell hagyni, hogy az idősebb Orbánnak is van humora. Vagyis annak, aki ezeket a válaszokat írta. Bár, ha Orbán Győző életrajzát nézzük, lehet nem is volt szüksége segítségre”

- jegyezte meg a Tisza Párt elnöke, majd bemásolta a következő részletet a miniszterelnök édesapjának életrajzából: „Orbán Győző 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, ahol előbb KISZ-patronáns, később propagandista funkciót látott el”.

„Lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak”

- zárta posztját Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Sokkoló változás: így néz ki most Herszon volt polgármestere, aki három év után szabadult az orosz hadifogságból
Az ukrajnai várost a háború kitöréséig vezető Volodimir Mikolajenkót fogolycsere keretében engedték el. Videón és képeken is bemutatták, mekkora változáson ment keresztül.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. augusztus 25.



Krisztina Berdinszkih ukrán újságíró vasárnap a Facebook-oldalán osztott meg két fotót Volodimir Mikolajenkóról. Az egykori polgármesterről előtte és utána készült kép is látható a posztban - vette észre a 444.hu.

Az ukrán politikus több mint három év után térhetett haza az orosz fogságból.

Az ukrán függetlenség napján engedték szabadon, fogolycsere keretében.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint 146 katonájukat kapták vissza, cserébe pedig 146 ukrán hadifoglyot adtak át.

Az ukrán foglyok hazatéréséről videó is készült. A felvételen Mikolajenkó úgy fogalmazott:

„az oroszok fő célja, hogy fizikailag és morálisan megtörjenek minket”.

Elmondta, hogy sok fiatal nehezen viselte a fogságot: többen öngyilkosok lettek, de erről az ünnepnapra való tekintettel egyelőre nem akart többet beszélni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Valami egészen undorító, ahogyan Orbán Viktor az apját próbálja előretolni, egy 85 éves emberből hülyét csinálva próbál meg takarózni
A képviselő szerint azért jött létre az interjú a miniszterelnök apjával Hatvanpusztáról, mert „Rogán Antal mérései szerint már a fideszesek tömegeihez is eljutott a dolog és zavarja is őket”.


„Valami egészen undorító, ahogyan Orbán Viktor az apját próbálja előretolni, egy 85 éves emberből hülyét csinálva próbál meg takarózni. Az meg az unokákra, dédunokákra próbál fogni mindent. Ocsmány, undorító dolog ez, nem lehet mást mondani rá” - írja Hadházy Ákos friss Facebook-bejegyzésben, amelyben reagált Orbán Győző Borsnak adott interjújára reagál. Az interjúban a miniszterelnök apja arról beszélt, hogy mintagazdaságot épít Hatvanpusztán, ahol diáklakok és vendégház is lesz.

A független országgyűlési képviselő szerint a bulvárlapnak adott interjú maga is árulkodó.

„Maga az, hogy az interjú létrejött, azt mutatja, hogy Rogán Antal mérései szerint már a fideszesek tömegeihez is eljutott a dolog és zavarja is őket”

- írta Hadházy, aki megjegyezte: az egész interjú csak „elővágás” volt, mivel a tulajdonosok tudhatnak róla, hogy bent járt a birtokon, és a tervrajzokból pontosan tudja, mi van ott, ahogy azt is, hogy mindezt be fogja mutatni a nyilvánosságnak.

A képviselő szerint az interjú legviccesebb eleme a „»diákszállás«, ha »kutatni« akarnának”. A legcinikusabb eleme pedig a „nagycsaládos vendégház”. „Ebben az épületben konkrétan 10 apartman – nem szoba – van, és még mi minden” - jegyezte meg Hadházy.

Az interjú legfontosabb hazugsága pedig szerinte az, hogy miből van a pénz. Hadházy szerint a miniszterelnök apja ugyanis egy 25 évvel ezelőtt interjúval cáfolta mai önmagát.

„Abban arra panaszkodott, hogy a kőbányák csak 3-4 százalék haszonnal dolgoznak. Nos, amióta a fia a miniszterelnök, ő 30-40 százalékkal dolgozik. Ez vagy úgy lehet, hogy a kő magától masírozik a kamionokba, vagy ennyivel drágábban adja Mészáros Lőrincnek a követ (ő meg adja tovább az államnak)”

- írja a képviselő.

A politikus szerint a legszomorúbb vicc az, hogy az épületek jelentős részét nem felújították, hanem „földig rombolták és építettek helyette egy kastélykomplexumot”. Orbán Győző interjúját pedig összességében annyira nevetségesnek tartja, hogy azt szerinte „írhatta volna Bödöcs Tibor is”, hiszen „olyan, mintha az egész egy vicces leírása lenne ennek a hatalmas luxusnak”.

Az interjúra egyébként Magyar Péter szintén vitriolosan reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rekordösszegű hitelt adott Mészáros Lőrinc bankja a spanyol szélsőjobboldali pártnak, ami a Fidesz szövetségese
A Vox két év alatt 13,5 millió eurót vett fel az MBH Banktól, jóval rosszabb feltételekkel, mint spanyol pénzintézeteknél tehette volna. A kölcsönök körül jogi viták is kialakultak.


A Fidesz spanyol szélsőjobboldali szövetségese, a Vox két év alatt összesen 13,5 millió euró (kb. 5,35 milliárd forint) kampányhitelt kapott a Mészáros Lőrinchez köthető magyar MBH Banktól - vette észre az InfoLibre, amelynek nyomán itthon a Forbes foglalta össze a kölcsönnel kapcsolatos tényeket.

A spanyol párt 2023-ban 6,5 millió eurót vett fel a parlamenti választásokra, majd 2024 tavaszán újabb 7 milliót az európai parlamenti kampányra. Mindkét kölcsön 11 százalékos kamattal futott, miközben a spanyol nagy pártok ennél jóval kedvezőbb hiteleket kaptak.

A spanyol gyakorlatban a nagy pártok általában több kisebb hazai banktól kérnek kölcsönt, a Sumar, a Podemos és a Bildu pedig egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel. A Vox azonban eltért ettől, és egy külföldi banktól, az MBH-tól szerzett pénzt.

Peppa Millán, a párt szóvivője 2024 őszén azt mondta, a spanyol bankoktól nem kaptak hitelt. A cikk ugyanakkor megjegyzi, hogy a Vox a 2023-as önkormányzati választások előtt igenis kölcsönhöz jutott a BBVA-tól és a Santandertől is, 1,83 millió, valamint 795 ezer euró értékben.

A hitelek kamatát részben a magyar alapkamat magyarázza. 2023 júniusában még 13 százalék volt, 2024 tavaszán viszont már 8,25 százalékra mérséklődött. Az MBH azonban változatlan feltételekkel adott újabb hitelt.

A spanyol Számvevőszék korábban több mint egymillió euróra büntette a Voxot tiltott adományok miatt. Az MBH Bankkal kapcsolatos ügyben viszont nem indított vizsgálatot, mert nem tudták igazolni, hogy a bankban van-e állami tulajdon.

A Budapesti Értéktőzsde adatai szerint a Corvinus BHG Zrt., amely teljesen állami cég, 20,01 százalékos részesedést birtokol.

A törvény szerint a pártok „semmilyen formában” nem fogadhatnak el támogatást külföldi kormányoktól vagy azokhoz kötődő szervezetektől. Vita alakult ki arról, hogy ez a kölcsön ide sorolható-e. Egyes jogászok szerint igen, mások szerint a tilalom inkább az adományokra vonatkozik.

A spanyol Korrupcióellenes Ügyészség végül úgy döntött, hogy a hitel üzleti tranzakció, nem tiltott támogatás, ezért nem indított nyomozást. A magyar Legfőbb Ügyészség is vizsgálta az ügyet, de arra jutott, hogy a Vox visszafizette a tőkét és több mint egymillió euró kamatot, ezért a kölcsön valódi hitelnek számít.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tavaly azt mondta, a magyar kormány nem tudott a Voxnak adott kölcsönről. Az MBH ugyanakkor nem először segített politikai célokat külföldön: évekkel korábban Marine Le Pen francia politikus is kapott 11 millió eurós hitelt az elnöki kampányára.


Link másolása
KÖVESS MINKET: