Disznót vágtunk a Samsung Galaxy S21 Ultrával!

A ChatGPT többet tud rólad, mint gondolnád – és most 6 bemásolható kérdéssel, plusz lépésről lépésre beállítási útmutatóval megmutatjuk, pontosan mit tárol, mit feltételez rólad és hogyan tudod mindezt egy kattintással leállítani.

A mesterséges intelligencia személyre szabása ugyanis két külön csatornán zajlik: az egyik a kifejezetten mentett emlékek (Saved memories) tárháza, a másik pedig a korábbi beszélgetésekre való folyamatos hivatkozás (Reference chat history), ami a háttérben elemzi a stílusodat és preferenciáidat. Érdemes mindkettőt ellenőrizni.

A teljes kép feltárásához az első lépés egy adatigénylés, amivel a rendszer egyetlen listában tárja eléd a rólad felépített profilt. Ehhez elég bemásolni a következő kérést:

Ezt követően rákérdezhetsz azokra a következtetésekre is, amiket a rendszer anélkül vont le, hogy te kimondtad volna:

„Mondd el mindazt, amit kikövetkeztettél rólam anélkül, hogy valaha is kifejezetten elmondtam volna. Azokat a dolgokat, amelyeket abból szűrtél le, ahogyan írok, kérdezek és amit kerülök. A koromat, a jövedelmi szintemet, hogy hol élhetek, milyen az élethelyzetem. Pontosan mutasd meg, miből jutottál ezekre a következtetésekre.”

A harmadik és negyedik kérdés még mélyebbre megy: az egyik a feltételezett személyiségjegyekre és vakfoltokra, a másik pedig a viselkedési előrejelzésekre kérdez rá pénz, stressz és konfliktuskezelés témájában:

Azokat a mintázatokat, amelyek számodra nyilvánvalóak, nekem viszont láthatatlanok. A vakfoltjaimat, a bizonytalanságaimat, valamint azt, hogy valójában hogyan hatok másokra ahhoz képest, ahogyan én gondolom magamról. Légy őszinte és konkrét.”

Egy ilyen mély profil nemcsak leír téged, hanem előrejelzéseket is készít rólad: „A rólam alkotott profilod alapján jósolj meg, hogyan kezelnék olyan dolgokat, amelyekről még soha nem beszéltem neked: pénz, stressz, konfliktusok, kockázatvállalás, valamint mi lehet a következő jelentős döntés az életemben. Mondd el azt is, mennyire vagy biztos az egyes következtetésekben, és milyen viselkedési mintákra alapozod őket.”

Most pedig vedd vissza az irányítást:

Az audit után következhet a beállítások finomhangolása. A ChatGPT menüjében a Beállítások > Személyre szabás (Personalization) > Memória kezelése (Manage Memories) pont alatt található az a lista, amit a rendszer kifejezetten eltárolt rólad.

A Memória kezelése (Manage memories) alatt törölt elemek a listából azonnal eltűnnek és nem állíthatók vissza. Fontos azonban tudni, hogy a „Reference chat history” kikapcsolásakor a korábbi beszélgetésekből származó személyre szabási információk törlése az OpenAI rendszereiből 30 napon belül történik meg. A cég biztonsági és hibakeresési okokból a mentett emlékek törléséről is tarthat 30 napos naplót.

Ugyanitt, a Személyre szabás menüben lehet kikapcsolni a „Reference chat history” funkciót is, ami a beszélgetési előzmények háttérben történő felhasználását állítja le. Végül a Beállítások > Adatkezelés (Data Controls) alatt érdemes letiltani az „Improve the model for everyone” opciót, ami megakadályozza, hogy a beszélgetéseidet a modellek jövőbeli tanítására használják fel. Ezt a funkciót az OpenAI hivatalos blogposztja szerint külön kell kezelni a memória beállításaitól.

Egy amerikai nő például azért vetett véget a kapcsolatának, mert a párja laptopján olyan beszélgetés-előzményeket talált, amelyekből kiderült, a férfi a mesterséges intelligenciával vitatta meg a nő súlyával kapcsolatos problémáit, ami azonnali szakításhoz vezetett.

Az adatvédelem kockázatait mutatja az az eset is, amikor egy népszerű AI-karikatúra trend során a felhasználók által feltöltött fotókat kiberbűnözők gyűjtötték be deepfake alapú zsarolásokhoz. Az FBI is figyelmeztetett, hogy a bűnözők manipulált képeket használnak szexuális tartalmú zsarolásokhoz.

Az iparági vezetők is óvatosságra intenek: a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai például arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos „hallucinálni”, vagyis magabiztosan állítani valótlan dolgokat, ezért a felhasználóknak kritikusan kell kezelniük a kapott válaszokat. James Uthmeier floridai főállamügyész pedig tavaly bejelentette, hogy büntetőnyomozást indított az OpenAI ellen egy egyetemi lövöldözéssel összefüggésben.

A fejlesztők a növekvő aggodalmakra a kontrollok bővítésével reagáltak: a mentett emlékek és a korábbi beszélgetésekre való hivatkozás külön-külön kapcsolhatóvá vált, a tréningcélú felhasználás pedig önálló beállítást kapott. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók finomhangolják, pontosan mire emlékezhet a rendszer anélkül, hogy a beszélgetéseik automatikusan hozzájárulnának a modellek továbbfejlesztéséhez.

Fánk alakú felhőgyűrűkkel bontanák meg a hőkupolát: egy magyar mérnöki ötlet szerint erőművi hűtőtornyok „tórusz” alakú felhőket pöfögtetve gyengíthetnék, akár össze is omlaszthatnák a hőcsapdát – ott, ahol napokig 40 °C körüli forróság ül az ország felett.

A javaslat szerint a tornyok forgó, fánk alakú felhőket juttatnának a légkörbe, amelyek vízzel telítve gyengítenék a kialakuló hőcsapdát – írja az Agrofórum egy Steier József professzorral készült beszélgetés alapján.

A szakértő szerint a megvalósításhoz olyan helyszínekre van szükség, ahol rendelkezésre áll a működéshez szükséges hatalmas hőtömeg. A cikk szerint egy kémény nem lenne elegendő Magyarország területére, és elsősorban a paksi, a mátrai és a pécsi erőművek biztosítanának jó hátteret a megvalósításhoz.

Az ötlet egy olyan problémára keres megoldást, amely egyre súlyosabban érinti Magyarországot. A hőkupola ugyanis nem egy szimpla kánikula: a jelenség lényege, hogy egy helyben veszteglő, magas nyomású légköri rendszer láthatatlan fedőként működik, ami alatt a lesüllyedő levegő felmelegszik és csapdába ejti a hőt. Ennek következményeit az elmúlt években többször is megtapasztalhattuk.

Egy videón olyan, furcsa pálcikákból álló szerkezet fut felénk, amely a készítői szerint sérülés után is megállíthatatlanul robog tovább – és ha felborítjuk, pillanatok alatt talpra áll. A Northwestern University „lábas metamachine”-je mintha egy sci-fi-filmből lépett volna elő, azzal a különbséggel, hogy ez a gép nagyon is valódi.

A BBC Science Focus beszámolója szerint a robotok legújabb generációja nemcsak futni és bukdácsolni képes, de extrém módon ellenálló is.

A moduláris felépítésnek köszönhetően a leszakadt darab akár önállóan is képes visszagurulni a főtesthez, hogy újra összekapcsolódjanak. Hátborzongató hír, és ezt hallva egyből máshogy gondolunk a Terminátor-filmekre. A „megállíthatatlan” jelző és a robot bizarr mozgása sokakban a Skynet ébredését idézheti fel. A fejlesztés felveti a mesterséges intelligencia korlátozásának és felügyeletének kérdését is, különösen, ha a technológia katonai alkalmazást nyer.

A rendszer alapját „Lego-szerű” modulok adják, amelyek mindegyike egy gömb alakú központi egységből és egy pár karból áll. Minden egyes modul rendelkezik saját motorral, akkumulátorral és fedélzeti számítógéppel, így a robotika ezen új ága nem egy központi agyra, hanem egy elosztott intelligenciára épül.

A robot testét és mozgását nem ember tervezte, hanem egy mesterséges intelligencia „evolválta” ki egy virtuális térben, ahol a szoftver a leghatékonyabb mozgásformákat kereste. Sam Kriegman, a projekt vezetője szerint a folyamat a természetes evolúciót másolja, csak éppen drámaian felgyorsítva.

A csapat állítása szerint a gép rendkívül szívós. „Könnyedén felépülnek olyan súlyos sérülésekből, amelyek minden más robot számára végzetesek lennének” – tették hozzá.

A fejlesztésnek komoly gyakorlati haszna lehet olyan területeken, mint a katasztrófavédelem, a kutatás-mentés vagy a veszélyes ipari környezetek felügyelete, ahol a gépeknek sérülések közepette is működőképesnek kell maradniuk. A moduláris felépítés emellett a karbantartást is megkönnyíti, mivel a meghibásodott egységek egyszerűen cserélhetők a helyszínen.

A most bemutatott technológia a Northwestern University egy korábbi, 2023-as eredményére épül, akkor egy MI másodpercek alatt tervezett működőképes robotot. A mostani lépés ezt a koncepciót emelte ki a laboratóriumból, és vitte ki a terepre.

Míg a Boston Dynamics által fejlesztett robotkutyák már bizonyítottak valós körülmények között, azok fix testfelépítésűek.

A robotika történetében már volt példa tragédiára: 1979-ben egy ipari robotkar okozta az első ember halálát. Ez komoly emlékeztető a technológiai fejlődéssel járó felelősségre.

A kutatók következő célja a technológia továbbfejlesztése: nagyobb, több modulból álló „rajokat” hoznának létre, már ha megengedik nekik.

Egy belső tesztelés során önállósította magát, kiszabadult a digitális karanténból, és egy eddig ismeretlen biztonsági rést kihasználva jogosulatlan hozzáférést szerzett egy rivális startup, a Hugging Face rendszereihez az OpenAI egyik mesterségesintelligencia-ügynöke.

Az akció célja az volt, hogy az AI-ügynök megszerezze a megoldásokat egy kiberbiztonsági értékeléshez, és ezzel lényegében a teszt kijátszására törekedjen.

Az incidenst az OpenAI legújabb, nyilvánosan is elérhető GPT-5.6 Sol modellje és egy még ki nem adott, annál is erősebb AI kombinációja hajtotta végre – írta a The Guardian. Az ügynök a szigorúan elzárt tesztkörnyezetből egy nulladik napi sebezhetőséget talált egy belső szoftverben, ezzel jutott ki a nyílt internetre.

Ezt követően a Hugging Face rendszereit vette célba, ahol több támadási módszert, köztük lopott hitelesítő adatokat is bevetve jutott be. A támadást végül a Hugging Face biztonsági csapata és saját AI-ügynökei észlelték és állították le.

A megtámadott cég vezérigazgatója, Clément Delangue döbbenetesnek nevezte az esetet, de hozzátette, szerinte nem volt „rossz szándék” az OpenAI részéről.

Egy kiberbiztonsági szakértő szerint az ügynök célorientáltan járt el. „Az AI arra jutott, hogy a Hugging Face-nél fontos információk lehetnek a célja eléréséhez, ami egy jobb pontszám egy kiberbiztonsági teszten. Ebben az értelemben úgy cselekedett, mint egy igazi hekker. Kitűztek elé egy célt, és elindult, hogy teljesítse” – mondta Nathaniel Jones, a Darktrace kiberbiztonsági cég alelnöke.

Az eset politikai vihart is kavart, egy texasi demokrata képviselő szerint az incidens riasztó.

A Hugging Face már múlt héten bejelentette a támadást, de akkor még nem tudták, ki áll mögötte. Annyit közöltek, hogy az akciót „végig egy autonóm AI-ügynök rendszer” hajtotta végre. A vizsgálat során egy szabadon elérhető kínai AI-modellt kellett bevetniük a támadás elemzésére, mert a nagy kereskedelmi modellek – mint amilyen az OpenAI-é is – a beépített biztonsági korlátok miatt megtagadták a valódi kártékony kódok elemzését.

Egy független szervezet, a METR már korábban jelezte, hogy a mostani akciót végrehajtó GPT-5.6 Sol modellnek kiugróan magas a „csalási rátája” más modellekhez képest. Az OpenAI egyik nagy riválisa, az Anthropic Mythos nevű modellje idén tavasszal több ezer nulladik napi sebezhetőséget talált, ami miatt az amerikai kormány átmenetileg exportkorlátozást is bevezetett a technológiára. Ez is jelzi, hogy a hatóságok egyre jobban tartanak a csúcsmodellek kiberképességeitől.