Disznót vágtunk a Samsung Galaxy S21 Ultrával!
Oké-oké tudom, nem akarom én ennyire megreformálni a mobiltesztelés évtizedes hagyományait, de ha egyszer pont közbejött egy disznóvágás... És amúgy is fel kellett valamivel dobni a cikket, ha már nem az elsők között kapta kézhez az ember a telefont.
Az év leghidegebb napjának hajnalán keltünk útra, hogy egy Mezőberényben mennybemenő sertés földi maradványait magunkhoz vegyük. Az ismert népi ceremóniát pedig annak rendje és módja szerint arra is használtam hogy a Samsung által a világ legjobb telefonjának kikiáltott Galaxy S21 Ultrát leteszteljem. Igazi puding próbája az evés szituáció, ahol egy egész napon keresztül a kezemhez fagyott telefont nyüstöltem, kinyerve minden információt belőle, hogy mégis mire képes a Samsung üdvöskéje ilyen mostoha körülmények között.
Először is tényleg majdnem a kezemhez fagyott, mivel az év leghidegebb napjain a fémborítás nem túl kellemes fogást biztosít, de egyébként baromi jól néz ki - a jó meleg szobában.
A fogása viszont kifejezetten kényelmetlen, az a sziget olyan élesen lett lekerekítve, hogy meglehetősen idegesítő lett. A gigászi kameralyukak mindenesetre öt lencsét rejtenek, az előlapon egy 40 megapixeles figyel,hátra pedig 108 (normál), 12 (ultraszéles), 10 (3x-os optikai zoom) és 10 megapixeles került (10x-es optikai zoom), LED villanóval és lézeres segéddel megáldva.
Indulás előtt feltöltöttem a telót az IQOS-om töltőjével szenvedtem 5000 mAh-s akksit tele órákon keresztül, mivel ugye – az iPhone után szabadon – ez nem jár hozzá, de amúgy is csak 25W-os vezetékes töltés elérhető, aminél már a többiek bőven túlmutattak(és töltőt is adnak hozzá),
A kijelző viszont annál inkább: a 6,8”-es kijelző irgalmatlanul gördülékeny 120 Hz képfrissítést és tűéles QHD+ felbontást dob 1440 x 3200 pixelen. A színek is úgy vibrálnak, mint egy elektronikai üzlet megfizethetetlen kiállítási tévéjének demóvideóin.
Kocsiba pattanunk és kezdődik az izgi rész: az első fotó. A szelfi kamera már szélesen is lát, és éjszakai üzemmódban is tudja gyűjteni a fényt. Pontosan nem tudom mennyivel több fényforrás állt ott rendelkezésre, de a Mate 40-ek ugyanez a funkciója meggyőzőbbnek hatott, persze mivel nem egy helyen teszteltem őket ezt nem tudom pontosítani.
A bő 3 órás út során rámentem a játékokra, amik nyilván a telóban dübörgő atomerőműnek, és a kijelzőnek hála elképesztően futottak - bár némi optimalizációs hiányosság miatt néha droppol az fps pl az Asphalt 9 esetében. Nem vagyok az a telón játszós fajta, inkább egy jó fényképezőt akarok a zsebemben tudni, így ezen a vonalon indultam tovább, és a lencsék tesztelésének egyértelműen a vágást szántam.
Reggel 7-kor valami ordas mulatósra nyílik résre a szemem. Szabi barátom a másik szobában hörög, és ezt le is fojtottuk egyből egy berényi körtével, ahogy a helyzet megkívánta és indulhatott is a szertartás.
Gyönyörű színek, az éggel különösen jól bánik (ott a Huawei képes túlzásokba esni). Gyenge fényviszonyoknál ez viszont már nem feltétlenül mondható el róla, a kép szélei meglehetősen rondák lesznek, így max állványról érdemes fotózni sötétben.
Figyelem, innentől olyan képek következnek, amelyek egyesek számára megrázóak lehetnek!
A 108 megapixeles főkamera is hibátlan, minden létező extrát magába foglal, az autófókusz patika és gusztustalanul jó a stabilizátor is a 6-ik pálinka után délelőtt 11-kor. Közben a disznó perzselődik, eszembe jut a Belgától a Hús című szám idevaló passzusa:
“Művészet vagy gyilkosság?
Ez gasztronóm szertartás!
Malac feje vigyorog a kalodában.
Rituális habitus a palotámban.
Az orrát megperzselem,
Cukkolom, felhergelem.
Vicsorít. Üvölt, visít az állat!
Friss malacagyvelő a számban.”
Ahogy a számot keresem Youtube-on látom, hogy 200 kép és -10 fok már 60%-ra kényszerítette az akksit, ami még egészen tűrhető.
No de mit tud az a zoom, ami legalább akkora hype-ot kapott, mint anno a P30 esetében? Tiszta sor, hogy ezt a Huawei állította pályára a periszkópos megoldásával anno, de a Samsung most szépen továbbfejlesztette. A 100x-os totáltelének nem sok értelmét látom, persze igen, lőhetjük vele a holdat, de a végeredmény még telefonháttérnek is felesleges, a 30x-os hibrid megoldás már talán adhat valamit, ha a szükség úgy hozza, a 10x-es optikai zoom viszont elég figyelemre méltó.Itt talán sikerült látványosabban is kivitelezni ezt a funkciót mint a Huaweinél. Elnézést a szemléltető képsorozat miatt, de valahogy a disznó azon része vonzotta a középpontot:
Estére 700 kép, pár videó, és a hideg leszívta a telefont, de ez nagyjából azt jelenti, hogy egy másfél napot simán kibír az akksi normális használat közben. Az éjszakai fotómód nem igazán győzött meg, a Mate 40 és az iPhone 12 bőven előrébb van a témában, az esti tor képei elmosódottabbak és sötétebbek maradtak mint a konkurencia hasonló körülmények között tesztelt készülékeinek képei.
Összességében nehéz megtalálnom a szavakat az S21 Ultra élményre. Nagyon akartam szeretni, ugyanis a Google nélküli Mate 40-re magamnak is szerettem volna egy alternatívát találni, de a Huawei csúcsgépe még így is sokkal jobb. Bár kifejezetten megbarátkoztam a kameraszigettel, valóban nem egy zsebbarát telefon (az S21 és az S21+ már annál inkább), de a fő problémám az éjszakai móddal és a tölthetőséggel volt, ami még egy hozzávaló töltővel is csak 25W-on kivitelezhető. A kijelző és nappali képek viszont brutálisak, így azt sem mondanám, hogy különösen rossz vétel lenne, de 549.990 Ft-ért már tarthatná a konkurencia által meglépett mérdföldköveket.
