Direkt36: Szijjártó régi barátjának cége is dolgozott a BMW-gyár építésén

Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.

Ezzel párhuzamosan a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját. Nagy Márton közölte, a kormány „a leghatározottabban fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben” – írta a Telex.

A döntés hátterében az iráni háború és a szállítási zavarok miatti olajpiaci kilengések állnak, amelyek hatása már a hazai kutak áraiban is megjelent. A lépés nem egyedülálló a régióban: Szerbia ideiglenes exporttilalmat rendelt el, Horvátország pedig szintén kormányzati árkorlátot léptetett életbe. A kritikusok a 2021–2022-es hazai tapasztalatokra emlékeztetnek, amikor a piaci ár alatti hatósági ár az import visszaeséséhez és helyenként komoly ellátási zavarokhoz vezetett. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint az árstop helyett az üzemanyagokat terhelő adókat kellene csökkenteni.

A mostani intézkedés rövid távon valóban a megszabott árszint alatt tartja a tankolás költségét a jogosultak számára. Azonban több kulcskérdés is nyitott: meddig marad érvényben a védett ár, kapnak-e kompenzációt az ellátási lánc szereplői, és hogyan reagál az intézkedésekre az Európai Unió.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:

„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”

A politikus párhuzamot von egy korábbi, október 23-i eseménnyel, amikor állítása szerint szintén nem tudták útját állni az igazságnak.

„A magasból készített akkori felvételek kíméletlenül megmutatták a brutális kontrasztot a Fidesz buszoztatott, kivezényelt, hitehagyott biodíszlete és a változásra vágyó magyarok hatalmas, elsöprő erejű, szabad nemzeti menete között. A Rogán-művek pillanatok alatt omlott össze, mert onnan fentről kristálytisztán látszott a különbség egy végóráit élő, a saját népétől is rettegő maffiaállam és a változást követelő, ébredő magyar nemzet között” – írja.

A posztot így zárja: „Élvezzék tehát csak ki a kazincbarcikai fantomgyőzelmüket. Szívják csak magukba az alternatív valóság minden cseppjét, mert ki kell, hogy ábrándítsuk önöket: a magyarok mindent meg fognak tenni, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor »okuk« lehet az ünneplésre.”

Ahogy megírtuk, Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hétfőn arról posztolt a Facebookon, hogy a kormány dróntilalommal próbálja korlátozni a párt által március 15-re meghirdetett Nemzeti Menet légi felvételeinek készítését Budapesten. Állítása szerint a honvédelmi miniszter nevében határozatot kaptak arról, hogy nem szállhatnak fel drónok a Tisza rendezvényén, amelyen a szervezők „minden idők legnagyobb magyar tömegére” számítanak.

Március 15-ére két nagyrendezvényt szerveznek: a kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt „Nemzeti Menetét”. A Tisza Párt korábbi felvonulásairól készült drónvideók bejárták a sajtót, és a szervezők ezúttal is ígérnek légi felvételeket, ami magyarázza, miért vált szimbolikus üggyé a drónrepülés korlátozása.

Március 10-től, azaz kedd éjféltől a kormány „védett árat” vezetett be a 95-ös benzinre és a dízelre: előbbi literenként legfeljebb 595, utóbbi 615 forintba kerülhet a kutakon. A lépéssel együtt ideiglenesen csökken a jövedéki adó és felszabadulnak a stratégiai készletek is, cserébe viszont a benzinkutak nem tehetnek árrést az eladott üzemanyagra.

A kormány a hétfői rendkívüli ülésén döntött az állami beavatkozásról, a részletek három kormányrendelet formájában jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyeket a Portfolio foglalt össze. A jogszabályok az üzemanyagellátás védelméről, a jövedéki adó ideiglenes mértékéről és a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásáról szólnak.

Kivételt csak az az eset jelent, ha egy külföldi országban szintén van hasonló árkorlátozás, és a külügyminiszter rendeletben rögzíti, hogy ott a magyar autósok is kedvezményesen tankolhatnak. A jogosultság ellenőrzése a kutas feladata, aki a rendszám mellett a forgalmi engedély alapján a jármű gyártmányát, típusát, színét és az üzembentartót is köteles ellenőrizni.Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.

A kormány arra is készült, hogy a kereskedők korlátoznák az értékesítést: amelyik kút az elmúlt három hónapban forgalmazta a védett árú termékeket, az most is köteles árulni azokat.

Aki védett áron tankol, az nem adhatja át az üzemanyagot olyan személynek, aki nem jogosult rá; a szabályszegésért nemcsak bírság, de az érintett jármű elkobzása is járhat. Ha egy kút kiesik a szolgáltatásból, az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki a helyére, aki ideiglenesen birtokba veheti az állomást és annak eszközeit.

Az intézkedéscsomagnak két további eleme is van. Egyrészt március 10-től május 1-jéig csökken a jövedéki adó a 95-ös benzin és a dízel után. Másrészt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a biztonsági készletekből azonnal felszabadít 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat, hogy a zavartalan ellátást biztosítsa.

„Nagyon hamar” véget ér az iráni háború Donald Trump szerint, aki hétfőn több interjúban és sajtótájékoztatón is erről beszélt. Az amerikai elnök bejelentésére az olajár azonnal zuhanni kezdett, az ázsiai tőzsdék pedig kilőttek kedd reggel – írja a BBC.

Később a sajtótájékoztatóján is megismételte, hogy az iráni művelet „hatalmas siker” volt. Republikánus törvényhozók előtt az akciót „rövid távú” katonai műveletnek nevezte, aminek a célja, hogy „néhány nagyon gonosz embertől megszabaduljon”. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt is szeretné biztosítani, hogy Irán „nagyon hosszú ideig” ne tudjon nukleáris fegyverzetet kifejleszteni, ami jóval nagyobb feladat.

– tette hozzá.

Újságíróknak azt is elmondta, hogy az Egyesült Államoknak még mindig vannak célpontjai Iránban, de ezeket „egy nap alatt” ki lehetne iktatni. A New York Postnak adott interjúban közölte, a kormányzat „messze nincs ott”, hogy döntsön amerikai csapatok Iránba küldéséről. Az NBC-nek pedig nyitva hagyta az iráni olaj megszerzésének lehetőségét, mondván: „bizony, sokan beszéltek már erről”. Trump azt is közölte, hogy „nem elégedett” Irán új legfőbb vezetőjével, Modzstaba Hámenejjel, de azt nem részletezte, kit látna szívesen a helyén.

Azt ígérte, ha Irán bármilyen módon akadályozza a Hormuzi-szorosban az olajszállítást, az Egyesült Államok olyan támadást indít, amely után az ország gyakorlatilag megszűnne létezni.

míg az amerikai WTI típusú olaj ára 9 százalékot esett, 88,60 dollárra, a Nymex Light Sweeté pedig 6,1 százalékkal, 88,96 dollárra.

Hétfőn az olajár még a 120 dolláros hordónkénti szintet közelítette, mert a piac attól tartott, hogy a közel-keleti háború hosszabb ellátási zavarokat okoz. A fordulatot Donald Trump kettős üzenete hozta el.

Az enyhülő aggodalmak és az olajár esése és felpörgette az ázsiai részvénypiacokat: a japán Nikkei 225 index 3,3 százalékot emelkedett, a dél-koreai Kospi pedig 6,2 százalékot erősödött.

A keddi áresés lehetőséget adott a kereskedőknek a fellélegzésre, de az energiapiacokon továbbra is „valóságos kötélhúzás” zajlik – mondta Alberto Bellorin, az InterCapital Energy olaj- és gázbefektetési cég szakértője. Szerinte az olajkereskedés „rendkívül ideges” marad, az árak valószínűleg megugranak, ha a konfliktus eszkalálódik, és esnek, ha enyhülni látszik.

Trump megjegyzései utalhatnak a háború közeli végére, de a nagyobb kérdés az, követik-e ezeket kézzelfogható változások a konfliktusövezetben. A G7-országok hétfőn közölték, készen állnak a „szükséges intézkedések” megtételére a globális energiaellátás érdekében.