Csökkenthetné a brutális hazai áramárat az Ukrajnából importált áram, de Magyarország nem kér belőle
Júliusban jelentkezett Ukrajna, hogy a magyar piacra is adna el áramot, de augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások - írja hétfői cikkében a 444.
A cikkben emlékeztetnek, hogy a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en vasárnap már 803 euróért lehetett 1 MWh áramot vásárolni, ami minden eddiginél magasabb ár. Az áramtőzsdén jellemzően nagyfogyasztó vállalatok vásárolnak, ez tehát közvetlenül nem érinti a rezsit. Azonban általában a magyar gazdaságot igen, hiszen a termelési költségek növekedése áremelkedéshez, így inflációhoz vezet, vagy rosszabb esetben a termelés visszafogásához, ami munkanélküliséget és az adóbevételek csökkenését vonja maga után.
A 444 elemzése szerint, a rendszer működése miatt
Júliusban Ukrajna jelentkezett is új eladóként, az importot felügyelő Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. eddig visszautasította az ukrán import lehetőségét. A lap úgy tudja, augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások az ukrán hálózatot irányító Ukrenergóval a magyar fél elzárkózása miatt.
Az üggyel kapcsolatban a MAVIR nem válaszolt a 444 kérdéseire, így csak találgatni lehet az elutasítás okairól.
főleg addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról.
Egy másik magyarázat szerint a MAVIR 2023-ra vár, amikor új elszámolási rend lesz már életben az EU-s tagállamok és Ukrajna között a határkapacitásért felszámított díj elosztásában, és a MAVIR akkortól már közvetlenül is kereshetne az üzleten. A lap szerint azonban ez az érvelés sántít, hiszen a magyar céget most sem érné veszteség, és a későbbi bevételeit sem veszélyeztetné, viszont a hazai fogyasztók és általában a magyar gazdaság jól járna, ha több áram lenne a piacon.
Bár nem közvetlenül, de Lengyelország is vásárol ukrán áramot, ők június óta elkezdték kiépíteni a közvetlen kapcsolatot is, és a terv szerint 2023 elejére el is készülnek a munkával.
